SG.hu
Az intézmények többsége modemen kommunikál
A hazai intézmények negyede használ adatkapcsolatot; a telephelyek közötti kommunikáció egyelőre ennél is ritkábbnak számít. A technológiák között a kapcsolt vonali megoldás vezet.
A hazai költségvetési szféra mintegy 16 000 intézményének 24 százaléka folytat valamilyen irányban adatkommunikációs tevékenységet. A BellResearch kutatói - a beszédcélú, fax- és internetes kapcsolatokat kizárva - az adatátvitel során alkalmazott megoldásokat, a kommunikáció irányait és a közelmúlt változásait, trendjeit is részletesen vizsgálták. Az átfogó kutatás adatai szerint mintegy 4500 hazai szervezet rendelkezik a központin kívül több, egymástól földrajzilag elkülönülő telephellyel. Az arány az országos hálózatot fenntartó, központi költségvetési szervezetek között a legmagasabb [mintegy 67 százalékos], szemben az oktatási és az önkormányzati költségvetési intézményekkel [23, illetve 24 százalék]. Az eredmények tanúsága szerint két vagy több telephely közötti adatátviteli kapcsolatot az érintett szervezetek csupán 17 százaléka működtet.
A központi forrásokból gazdálkodó intézmények a többi szegmenssel ellentétben jelentős arányban [72 százalék] alakították ki a hálózati kapcsolatot - ezen belül is az általános központi közigazgatás jellemezhető kiugró, 90 százalékos értékkel -, amit egyrészt a telephely-struktúra sajátosságaira, másfelől pedig a regionális-országos tevékenységre vezethető vissza. A telephelyek közötti összeköttetések elterjedtségénél jelentősebb arányú az egyéb belföldi végpontokkal kialakított kapcsolatok aránya: csaknem minden negyedik hazai szervezetnél működik ilyen vonal.
Az adatkommunikációs tevékenységet folyatató szervezetek mintegy 60 százalékánál található kapcsolt vonali modemes megoldás [is], ezzel a betárcsázás [dial-up] tekinthető a hazai intézményi szféra vezető technológiai megoldásának. Bérelt vonalat az érintett intézmények közel ötöde használ, ezt sorrendben az ADSL kapcsolat 17 százalékos elterjedtsége követi. Az egyéb megoldások elterjedtsége kevésbé jelentős, a vizsgált intézmények csupán néhány százaléka folytat a felsoroltakon kívül más technológián [mikrohullám, optikai kábel, frame relay stb.] keresztül adatátvitelt.
Ami az adatátviteli eszközökkel való ellátottságot és az alkalmazott technológiákat illeti, a Matáv üzleti szolgáltatásokkal foglalkozó üzletága által kiemelten kezelt, kormányzati ügyfelek körében sokkal kedvezőbb a helyzet - tájékoztatott a Matáv. A kormányzati partnerek 52 százaléka rendelkezik valamilyen telephelyek közötti adatátviteli hálózattal: kétharmaduk bérelt vonalat, közel egyharmaduk DSL-technológiát (is) használ, míg az analóg modemes megoldás a kiemelt ügyfelek körében a legkevésbé elterjedt technológia, igaz, ebben az ügyfélszegmensben egyelőre alacsony az IP alapú magánhálózatok elterjedtsége is. Tekintve, hogy a Matáv kiemelt kormányzati partnerei a 2004. év végi felmérések szerint 20 százalékban terveznek 2005-re adatátviteli célú beruházásokat, a kép az év végére tovább javulhat. A Pantel az elmúlt időszakban a költségvetési szféra meghatározó adatkommunikációs projektjeiben volt nyertes. Itt különösen a közháló, illetve az EKG (Egységes Kormányzati Gerinc) emelhető ki. A Pantel korábbi sikereit és tapasztalatait a közigazgatás tovább folyó modernizációja szolgálatába tudja állítani. Ilyen módon ez a terület hozzájárul a Pantel további növekedéséhez.
A hazai költségvetési szféra mintegy 16 000 intézményének 24 százaléka folytat valamilyen irányban adatkommunikációs tevékenységet. A BellResearch kutatói - a beszédcélú, fax- és internetes kapcsolatokat kizárva - az adatátvitel során alkalmazott megoldásokat, a kommunikáció irányait és a közelmúlt változásait, trendjeit is részletesen vizsgálták. Az átfogó kutatás adatai szerint mintegy 4500 hazai szervezet rendelkezik a központin kívül több, egymástól földrajzilag elkülönülő telephellyel. Az arány az országos hálózatot fenntartó, központi költségvetési szervezetek között a legmagasabb [mintegy 67 százalékos], szemben az oktatási és az önkormányzati költségvetési intézményekkel [23, illetve 24 százalék]. Az eredmények tanúsága szerint két vagy több telephely közötti adatátviteli kapcsolatot az érintett szervezetek csupán 17 százaléka működtet.
A központi forrásokból gazdálkodó intézmények a többi szegmenssel ellentétben jelentős arányban [72 százalék] alakították ki a hálózati kapcsolatot - ezen belül is az általános központi közigazgatás jellemezhető kiugró, 90 százalékos értékkel -, amit egyrészt a telephely-struktúra sajátosságaira, másfelől pedig a regionális-országos tevékenységre vezethető vissza. A telephelyek közötti összeköttetések elterjedtségénél jelentősebb arányú az egyéb belföldi végpontokkal kialakított kapcsolatok aránya: csaknem minden negyedik hazai szervezetnél működik ilyen vonal.
Az adatkommunikációs tevékenységet folyatató szervezetek mintegy 60 százalékánál található kapcsolt vonali modemes megoldás [is], ezzel a betárcsázás [dial-up] tekinthető a hazai intézményi szféra vezető technológiai megoldásának. Bérelt vonalat az érintett intézmények közel ötöde használ, ezt sorrendben az ADSL kapcsolat 17 százalékos elterjedtsége követi. Az egyéb megoldások elterjedtsége kevésbé jelentős, a vizsgált intézmények csupán néhány százaléka folytat a felsoroltakon kívül más technológián [mikrohullám, optikai kábel, frame relay stb.] keresztül adatátvitelt.
Ami az adatátviteli eszközökkel való ellátottságot és az alkalmazott technológiákat illeti, a Matáv üzleti szolgáltatásokkal foglalkozó üzletága által kiemelten kezelt, kormányzati ügyfelek körében sokkal kedvezőbb a helyzet - tájékoztatott a Matáv. A kormányzati partnerek 52 százaléka rendelkezik valamilyen telephelyek közötti adatátviteli hálózattal: kétharmaduk bérelt vonalat, közel egyharmaduk DSL-technológiát (is) használ, míg az analóg modemes megoldás a kiemelt ügyfelek körében a legkevésbé elterjedt technológia, igaz, ebben az ügyfélszegmensben egyelőre alacsony az IP alapú magánhálózatok elterjedtsége is. Tekintve, hogy a Matáv kiemelt kormányzati partnerei a 2004. év végi felmérések szerint 20 százalékban terveznek 2005-re adatátviteli célú beruházásokat, a kép az év végére tovább javulhat. A Pantel az elmúlt időszakban a költségvetési szféra meghatározó adatkommunikációs projektjeiben volt nyertes. Itt különösen a közháló, illetve az EKG (Egységes Kormányzati Gerinc) emelhető ki. A Pantel korábbi sikereit és tapasztalatait a közigazgatás tovább folyó modernizációja szolgálatába tudja állítani. Ilyen módon ez a terület hozzájárul a Pantel további növekedéséhez.