Az Európai Unió (EU) meg akarja akadályozni, hogy a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID-technológia) soha ne legyen felhasználható az állampolgárok jogainak megsértésére.

Éppen ezért az EU úgynevezett Article 29 Working Party nevű munkacsoportja - melynek tagja Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is - megkezdte az RFID-technológia használatára vonatkozó irányelvek kidolgozását. Egy nyilvánosságra hozott szabálytervezet szerint az RFID-technológiát csak akkor lehet alkalmazni, hogy ha az érintett emberek felhasználásával egyetértenek, illetve hozzájárulnak ehhez. Azonban ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, először tisztában kell lenniük azzal, hogy hol vannak elhelyezve a jelvevő egységek, milyen adatokat gyűjtenek róluk vagy a környezetükről, illetve, hogy ezeket az információkat hogyan dolgozzák fel az adott cégek vagy szervek. Ezenkívül az európai uniós állampolgárokat az EU szerint fel kell világosítani arról, hogy joguk van az ily módon róluk gyűjtött információk megtekintésére, illetve átvizsgálására.


Az azonosítóchipek megkönnyíthetik, de meg is keseríthetik életünket
A bizottság szerint az RFID-technikával való esetleges visszaélés a jövőben egyre nagyobb problémát fog jelenteni, mivel az RFID egyre jobban el fog terjedni és így már nem csak a nagy vállalatok, de például az egyes állampolgárok számára is elérhető és megtalálható lesz például az mp3-lejátszókban is. Az Európai Unió munkacsoportja éppen ezért akar létrehozni nem csak egy, az RFID-piacra vonatkozó magatartási kódexet, hanem egy külön szabályozást is a rádióchipek gyártóinak számára, amely egyúttal felhasználható az olvasókészülékek és a szoftverek szabványosítására is.

Utóbbi arra vonatkozik, hogy a technikai specifikációk tartalmazzák az adatvédelmi funkciókat is, így például a munkacsoport úgy véli, hogy szükség lehet majd titkosítás alkalmazására, amely megakadályoza, hogy az összegyűjtött adatokhoz illetéktelenek is hozzáférjenek. Az európai uniós szakemberek március végéig kikérik az uniós állampolgárok véleményét a javaslataikról.