Gyurkity Péter

Az online szolgáltatások nem váltják le a CD-lemezeket

Az Informa Media Group piackutató cég legfrissebb felmérése szerint az előfizetéses szolgáltatások egyhamar nem veszik át a CD-lemezek helyét, és az eladások döntő többségét az elkövetkezendő években is a digitális korongok teszik majd ki.

A cég számításai szerint az online zeneeladások 2010-ben elérhetik a 6 milliárd dollárt, ami önmagában jelentős adatnak számít, mégis az összes eladások csak mindössze 15 százalékát jelenti - és ebben az összegben az Amazon.com webáruházában értékesített CD-lemezek is benne foglaltatnak, így a valós érték ennél jóval kisebb. A digitális letöltésekből, valamint az előfizetési díjakból befolyó összeg ennek mintegy fele, egészen pontosan 3,1 milliárd dollár lesz, ami azt jelenti, hogy az összes eladások mindössze 7,7 százaléka származik majd a letöltésekből. A fennmaradó 92,7 százalékon továbbra is a CD-, illetve DVD-lemezek osztoznak, és nem valószínű, hogy belátható időn belül drasztikus változás állna be.

Az IMG szerint a következő évben a letöltésekből befolyó bevétel 422 millió dollár körül alakul, ami az idei eredmény megduplázását jelentené. Ugyanezen időszak alatt az elfőzetési díjakból származó bevételek 85 százalékkal, 103-ról 191 millió dollárra emelkednek. Az előrejelzés szerint a letöltésekből származó közvetlen bevétel az elkövetkezendő években is megtartja vezető helyét, de a különbség némileg csökkenni fog: 2010-re a letöltések 1,98 milliárd, míg az előfizetések 1,12 milliárd dolláros bevételt hajtanak a szolgáltatóknak.

Az előrejelzés az egyes szolgáltatókra is kitér, és hosszabb távon az Apple gyengülését várja, amely a piac lassú kiegyenlítődésének egyik fontos feltétele. A vállalat továbbra is megtartja majd vezető helyét, de elsőbbsége nem lesz olyan lenyűgöző, mint napjainkban, és a folyamatosan bővülő piacon a konkurens cégek is komolyan labdába rúghatnak.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dez #13
    Mondom, (valódi) hifi rendszerről volt szó... Ott a CD "100%"-a kicsit magasabbra helyezi a lécet... (De még így sincs az "egekben", csak egyszerűen jó, nem sűllyed bele a zene a zajba, úgy, hogy bármit teszek be egy stíluson belül, tisztára egyformává butul, mint amikor pl. 128kbps-t próbálok hallgatni rajta.) Én nem fogom a technika és a gyártók érdekeinek megfelelve tompítani az érzékeimet, az tuti.

    Persze mindenki azt és úgy hallgat, amit akar. Lényeg, hogy legalább boltban, vagy más úton elérhető a zene igazán jó minőségben. Mi is a kifogása ez ellen kinek?

    Szerintem biztos nem úgy működik a joint. Vagy legalábbis nem a magasakat, mert ott lenne a legfeltűnőbb. Esetleg a mélyeket, de azt sem igazán hinném. Én úgy tudom, hogy az egész monó downmixét tárolja a sávszél nagy részén, és a két csatorna közötti különbséget a maradékon. Lényeg, hogy a hallható hangon kevésbé hallható a "bitráta". Az mp3 enkódolási guide-ok a jointot szokták ajánlani 256kbps alatt.
  • Athlon64 #12
    Hát én most egy hónapja vettem egy SD kártyás kis FM rádiós mp3 & wma lejátszót és aztán fogtam: előszőr mp3-akat raktam fel rá (128-192kbps)aztán mostmár wma-kat (96kbps)!
    A Bikini aranyalbumot (CD) érzésem szerint 99% -ban vissza adta!

    Amúgy én úgy tudtam, hogy a Joint Stereo az rossza minőségű mint a normál stereo, ugyanis a Jointnál a magas hangoknál mono-ba keveri a hangokat és így nyer egy kis helyet...
  • dez #11
    (Visszavonom, hogy a 192-es nem sokkal jobb, mint a 128. Jobb. A 192-n már jóval több a zene, mint az mpeg zaj [de - közben "rájöttem" - ez függ az enkódertől is], ellentétben a 128-assal, ahol az még elég "tömény". [Hifi rendszerről van szó.] Csak épp 128-asból van a legtöbb.)
  • dez #10
    (Mondjuk most hallottam egy stereo 192-est, és egész jó volt, de ez ritka. Nem tudom, mitől függ.)
  • dez #9
    (192-esből is csak a "joint stereo" üti meg az "elfogadható" szintet, mert a "sima stereo" itt lényegében 2db 96kbps-es csatorna.)
  • dez #8
    Akkor lehet, hogy én nem vagyok annyira igényes, de nekem épp elég jó egy igencsak jó hifi-n egy elég jó CD-játszón lejátszott, minőségi kiadású CD... Elég jól tud az szólni, ha van alatta "vas".

    Egy kisebb hangszórón, vagy egy átlagos fülhallgatón megfelelő egy 192-es mp3, stb. (de alacsonyabb bitrátán már ez sem igazán jó, és az ogg [vorbis] sem - az máshogy lesz rossz).

    Munkahelyen nem szokás a normális hifi, de attól még engem zavar, ha zajos, reszelős, hiányos, stb. a hang.

    A szintetikus hangzás és a minőség két különböző dolog, igenis a szintetikus hangzásnak is kell a megfelelő minőség. Nagyon is. (Egyébként éppen anélkül hangzik úgy minden (minden szám), mintha ugynaz az egy szám lenne, mert nem tudja "kifutni magát". (Persze van, ami gyenge minőségnél is elkülönül.))
  • pemga #7
    Dez, aki nagyon igényes, az most is bakelitet keres :). Csak nem tart mindenki otthonában rendes hifi-t, hangládákat, és akkusztikailag nem megfelelően mindenféle bútorokat pakol bele.

    Ahhoz, hogy meló mellett v. útközben hallgass zenét a 192-es mp3, vagy még inkább 192-es ogg bőven jó. Abba meg ne menjünk bele, hogy a mai szintetikus hangzásvilághoz még ez is felüllövés...
  • dez #6
    mint hogy
  • dez #5
    Én viszont egyátalán nem örülnék, ha hamarabb szűnne meg a CD kiadás, minthogy jobban elterjednek a loss-less tömörítések. Az mp3 nem tudja tökéletesen pótolni a CD! Nincs annál idegesítőbb és szomorúbb, ha egy igazán jó zenei anyag csak pl. zajos 128kbps-es mp3-ban elérhető. (De a 192 sem sokkal jobb.) És most nehogy azzal jöjjön valaki, hogy csak a sznobizmus beszél belőlem, mert ez hülyeség.
  • NEXUS6 #4
    Nos szerintem is elég hülén néz ki, hogy a 21. szd-ban még mindíg a kemény adathordozót eröltetik, amikor lassan már mindenkinek van internet hozzáférése. Ezek közül szélessávú pedig jó egyharmaduknak.

    Ez a munkásembörös jelenség tuti módon megfigyelhető a lapkiadók sorsán is. Azok a lapok amik kicsit iskolázottabb emberekhez szólnak szépen lassan kezdenek visszaszorulni, mert az iskolázottabb azt is jelenti manapság, hogy ért a nethez és ott megnézi az őt érdeklő híreket vagy a kedvenc újságát.
    A bulvárlapok viszont rendületlenül nyomulnak még növelik is a példányszámukat. Az ő olvasóközönségük nem igazán van rákattanva a netre.

    Van egy olyan érzésem, hogy a dolgokat eldöntő vezetőink (politikus/üzletember) ez utóbbi csoportba tartoznak.