SG.hu
Heves tiltakozás a nyomtatókra kivetendő jogdíj ellen
Eredménytelenül zárultak az igazságügyi, a kulturális tárca, a Magyar Szabadalmi Hivatal, a Magyar Reprográfiai Szövetség, illetve az informatikai szervezeteket képviselő Informatikai Érdekegyeztető Fórum és Magyar Tartalomipari Szövetség tárgyalásai arról, hogy a Kormány kiterjessze-e a reprográfiai díjfizetés kötelezettségét a nyomtatókra.
Az igazságügyi, a kulturális tárca, a Magyar Szabadalmi Hivatal előterjesztése - amennyiben a Kormány jóváhagyja - felhatalmazást ad a Magyar Reprográfiai Szövetségnek, hogy a különböző nyomtatótípusokra díjakat állapítson meg, s azokat beszedje, és döntsön azok jelentős részének felhasználása felett.
Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum és a Magyar Tartalomipari Szövetség álláspontja szerint ellentétes a szerzői jogi törvénnyel, a szerzők érdekeivel, a kormányprogrammal, a társadalom tagjainak, a parlamenti pártok véleményével minden, nem fénymásolás céljait szolgáló eszköz reprográfiai díj alá vonása. A reprográfiai eszköz kategória széles kiterjesztését előkészítetlennek, indokolatlannak, elhamarkodottnak, módszerét megkérdőjelezhetőnek, alkotmányossági, jogalkotási szempontból aggályosnak, az MRSZ javaslatát a díjak tekintetében túlzónak tartják. Az informatikai szervezetek a nyomtatók közül a törvénynek megfelelő reprográfiai eszköznek minősíthető készüléknek csupán az önálló fénymásolásra képes, multifunkcionális berendezéseket tartják alkalmasnak. S egyszersmind javasolják a kérdés parlamenti felülvizsgálatát törvénymódosítás céljából.
Határozott véleményük, hogy az előterjesztés előkészítetlen; nem előzte meg sem technológiai, sem gazdasági, sem EU-s adatgyűjtés, sem hatásvizsgálat, téves és hiányos informatikai ismeretekre és az előterjesztők a díjfizetésben érdekeltek "becsléseire" támaszkodik. Ezért az előterjesztésben alapul vett dokumentumok alkalmasak voltak arra, hogy a döntéshozókat téves következtetések levonására késztessék.
Sajtóközleményükben kiemelik, hogy a technológiai iparág alternatívát talált az illetékrendszerre, amely egyszerre kompenzálja is a jogtulajdonosokat a digitális korban felhasznált műveikért. Ez az alternatíva a Technikai Védelmi Eszközöket (Technical Protection Measures, TPMs) és Digitális Jogkezelési Rendszereket (Digital Rights Management Systems DRMS) foglalja magában.
A kérdésben Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter is egyetért, 2004. március 1-én az alábbiakat mondta parlamenti beszédében: "Én azt kértem az igazságügy miniszter úrtól, hogy mindenképpen a digitális jogkezelés irányába lépjünk, amely egy modern európai irányelv. (...) Ez persze egy kicsit a jövő, de mégis megegyeztünk, hogy ebbe az irányba fogunk elmenni és nem az átalánydíjas rendszerbe, ahol bizony tényleg nehéz megállapítani, hogy a saját célra vásárolt otthoni nyomtatón vajon hányszor és milyen szerzői jogdíj alá eső terméket nyomtat az érintett."
Az informatikai szakma álláspontja szerint a törvény alapján a nyomtató nem reprográfiai készülék. Nem hasonlít a fénymásolóhoz, működési elve attól eltér (már korábban, számítógépen feldolgozott dokumentumot helyez papírra), nem képes "egy-az-egyben" történő sokszorosításra (hiszen többszöri átalakuláson keresztül jelenik meg az adat a nyomtatón), és nem képes önállóan (más eszközök kapcsolata nélküli) munkavégzésre. A nyomtatóhoz szükséges egy számítógép, monitor, adatbeviteli eszközök (kártyaolvasók, szkennerek, stb) légiója ahhoz, hogy legalább hasonló dokumentum előálljon, míg a fénymásolóhoz mindezek nem szükségesek. A fénymásoló önmagában működőképes sokszorosító, amely valódi másolat készítésére képes. A törvényi kritériumnak csupán egyetlen nyomtatásra alkalmas termék felel meg, azon multifunkciós nyomtató, amelybe síkágyas papírbevezetésű másolót építettek. Állásponjuk szerint az előterjesztők által javasolt kormányrendelet ellentétben áll a törvénnyel, miután olyan készüléket minősít reprográfiai eszköznek, amely készülék a törvény értelmében nem tekinthető reprográfiai készüléknek. Így az előterjesztés jogalkotási aggályokat vet fel: egy kormányrendelet nem tartalmazhat törvényitől eltérő rendelkezést.
Az elmúlt időszakban nem csupán az informatikai szervezetek, hanem felhasználók, közéleti személyiségek, és az összes parlamenti párt tiltakozott a tervezet elfogadása ellen. Ennek ellenére az igazságügyi minisztérium képviselője kijelentette, hogy ragaszkodnak az előterjesztés Kormány elé viteléhez.
"Az előterjesztők elutasították az informatikai szakma képviselőinek álláspontját, amely szerint a törvény szövegéből csupán olyan nyomtatókra lenne kiterjeszthető a díjfizetés, amely fénymásoló funkcióval bír (multifunkcionális nyomtatók: szkenner, másoló, fax, nyomtató). Megjegyezzük, hogy 2003-ban Magyarországon 49.000 multifunkcionális készüléket értékesítettek. Az előterjesztők elutasították az Informatikai és Hírközlési Minisztérium szakmai és jogi érveit, illetve a helyzet kompromisszumos megállapodásra tett minden igyekezetét is. Az előterjesztők nem vették figyelembe azt a tényt, hogy az EU tagállamokban tényszerűen nem történik a nyomtatók után reprográfiai díj fizetése. Ahogy azt sem, hogy a 15 jelenlegi EU-tagállamból 11-ben a multifunkcionális készülékek után sincs díjfizetés. Az előterjesztők nem vették figyelembe az EU e kérdésben illetékes főbiztosának Erkki Liikkanennek érveit, amely szerint a díjfizetés csak átmeneti megoldás lehet. A digitális jogkezelés - amely az információs társadalom és az elektronikus Európa hosszú távú érdeke - jobb üzlet a jogtulajdonosoknak, mint a díjfizetés. A főbiztos a Budapesten megrendezett miniszteri konferencián ismét megerősítette ugyanezt. Az előterjesztők hivatkoznak a nagy számú felhasználásra, de az erről szóló adatokat - ígéretük ellenére - nem mutatták be." - áll a sajtóközleményben.
Napjainkig a fénymásolók után mintegy 1 milliárd forint került befizetésre a Magyar Reprográfiai Szövetséghez (MRSZ). Az előterjesztők nem mutatták be, hogy szerző személyesen kapott volna a részére befizetett ezermillió forintból. Az MRSZ szóbeli tájékoztatása szerint szervezetek pályázhattak a díjból származó bevételek egy hányadára. Véleményük szerint Magyarországon jelenleg a Szerzői Jogi Törvény hátrányos helyzetbe hozza az alkotókat, a szerzőket a jogkezelő szervezetekkel szemben. Ha Magyarországon az új eljárásokat elismerő szerzői jogi törvény születne ez a szerzők számára jelentős többletbevételt, illetve több száz új munkahely létrehozását eredményezné.
A 2003. évi szerzői jogi törvény módosítása során megállapításra került, hogy a jogkezelő szervezetek (WTO előírások szerinti) jogszerűtlen monopol helyzetének fenntartását meg kell szüntetni, így az újabb díjkiterjesztés helyett - amely tovább erősíti e monopolhelyzetet a szerzők kárára -, álláspontjuk szerint a szerzői törvény korszerűsítése lenne az megfelelő megoldás.
"A magyarországinál máris olcsóbbak a környező országok informatikai árai. Ha az informatikai piac az árak további emelése miatt szűkül, az nem a gyártók hasznát és stratégiai helyzetét veszélyezteti - hiszen azok nemzetközi cégek, s ha itt vesztenek, amott nyerhetnek -, hanem magyarországi viszonteladó partnercégeket és munkatársaikat, akiknek a piaca és nyeresége itt és most zsugorodhatik. (A környező országokban máris alacsonyabbak az adók és az ÁFA.) Ez áttételesen még alacsonyabb állami bevételekhez, alacsonyabb kulturális kiadásokhoz, csökkenő versenyképességhez vezethet. Azok, akik a nyugati és északi határszéleken élnek, minden bizonnyal megvalósítják az informatikai Gorenje-turizmust, hiszen senki sem ellensége a saját zsebének. Ezáltal is nő a különböző országrészek közötti távolság. "
"Az előterjesztés szembefordul a Kormány programjában foglaltakkal. A Kormányprogram 21 bekezdésben részletezi a tudásalapú társadalom megteremtésének lépéseit. Ebből csak egyet idézünk: "A kormány fordulatot hajt végre a társadalmi és gazdasági élet modernizációjának, a tudásalapú társadalom feltételeinek megteremtéséhez. A kormány fordulatot hajt végre a modern társadalom alapját jelentő oktatásban és képzésben, a kultúrához, az informatikához, a tudományhoz és az innovációhoz való viszonyában. A kormány programjának középpontjában a tudásalapú társadalom megteremtése áll." A szerzők és felhasználók számára a hosszú távú biztos előnyöket a digitális jogkezelés (digital rights managament system) fogja biztosítani, nem pedig a jenlenlegi, mesterséges áttételekkel (beszedés-elosztás magas költsége, több szervezet együttes és áttételes működtetése, éves 1 - 10 milliós pályázatok újabb szervezeteknek kifizetve) megvalósuló, pazarló, a szerzők közvetlen érdekeltségét semmibe vevő, közel százéves szerzői "adójellegű" behajtó közös jogkezelő rendszer."
Az Inforum és a MATISZ által javasolt intézkedések (az EU irányelveknek megfelelően a reprográfiai díj kiterjesztésének "befagyasztása", a WTO elveknek megfelelően a hazai közös jogkezelők monopol helyzetét megszüntető és a szerzők közvetlen érdekeltségét megvalósító digitális jogkezelést támogató törvénymódosítás) a hazai tartalomfejlesztés és felhasználás növekedését, újabb munkahelyek létrejöttét, a hazai információs társadalom fejlődését eredményezhetnék. Közölték: a szerzői jogi törvény módosítása nem utolsó sorban európai szinten példamutatóan, modern, felhasználóbarát és a digitális kornak megfelelő szellemi tulajdonvédelmet biztosíthat.
Az igazságügyi, a kulturális tárca, a Magyar Szabadalmi Hivatal előterjesztése - amennyiben a Kormány jóváhagyja - felhatalmazást ad a Magyar Reprográfiai Szövetségnek, hogy a különböző nyomtatótípusokra díjakat állapítson meg, s azokat beszedje, és döntsön azok jelentős részének felhasználása felett.
Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum és a Magyar Tartalomipari Szövetség álláspontja szerint ellentétes a szerzői jogi törvénnyel, a szerzők érdekeivel, a kormányprogrammal, a társadalom tagjainak, a parlamenti pártok véleményével minden, nem fénymásolás céljait szolgáló eszköz reprográfiai díj alá vonása. A reprográfiai eszköz kategória széles kiterjesztését előkészítetlennek, indokolatlannak, elhamarkodottnak, módszerét megkérdőjelezhetőnek, alkotmányossági, jogalkotási szempontból aggályosnak, az MRSZ javaslatát a díjak tekintetében túlzónak tartják. Az informatikai szervezetek a nyomtatók közül a törvénynek megfelelő reprográfiai eszköznek minősíthető készüléknek csupán az önálló fénymásolásra képes, multifunkcionális berendezéseket tartják alkalmasnak. S egyszersmind javasolják a kérdés parlamenti felülvizsgálatát törvénymódosítás céljából.
Határozott véleményük, hogy az előterjesztés előkészítetlen; nem előzte meg sem technológiai, sem gazdasági, sem EU-s adatgyűjtés, sem hatásvizsgálat, téves és hiányos informatikai ismeretekre és az előterjesztők a díjfizetésben érdekeltek "becsléseire" támaszkodik. Ezért az előterjesztésben alapul vett dokumentumok alkalmasak voltak arra, hogy a döntéshozókat téves következtetések levonására késztessék.
Sajtóközleményükben kiemelik, hogy a technológiai iparág alternatívát talált az illetékrendszerre, amely egyszerre kompenzálja is a jogtulajdonosokat a digitális korban felhasznált műveikért. Ez az alternatíva a Technikai Védelmi Eszközöket (Technical Protection Measures, TPMs) és Digitális Jogkezelési Rendszereket (Digital Rights Management Systems DRMS) foglalja magában.
A kérdésben Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter is egyetért, 2004. március 1-én az alábbiakat mondta parlamenti beszédében: "Én azt kértem az igazságügy miniszter úrtól, hogy mindenképpen a digitális jogkezelés irányába lépjünk, amely egy modern európai irányelv. (...) Ez persze egy kicsit a jövő, de mégis megegyeztünk, hogy ebbe az irányba fogunk elmenni és nem az átalánydíjas rendszerbe, ahol bizony tényleg nehéz megállapítani, hogy a saját célra vásárolt otthoni nyomtatón vajon hányszor és milyen szerzői jogdíj alá eső terméket nyomtat az érintett."
Az informatikai szakma álláspontja szerint a törvény alapján a nyomtató nem reprográfiai készülék. Nem hasonlít a fénymásolóhoz, működési elve attól eltér (már korábban, számítógépen feldolgozott dokumentumot helyez papírra), nem képes "egy-az-egyben" történő sokszorosításra (hiszen többszöri átalakuláson keresztül jelenik meg az adat a nyomtatón), és nem képes önállóan (más eszközök kapcsolata nélküli) munkavégzésre. A nyomtatóhoz szükséges egy számítógép, monitor, adatbeviteli eszközök (kártyaolvasók, szkennerek, stb) légiója ahhoz, hogy legalább hasonló dokumentum előálljon, míg a fénymásolóhoz mindezek nem szükségesek. A fénymásoló önmagában működőképes sokszorosító, amely valódi másolat készítésére képes. A törvényi kritériumnak csupán egyetlen nyomtatásra alkalmas termék felel meg, azon multifunkciós nyomtató, amelybe síkágyas papírbevezetésű másolót építettek. Állásponjuk szerint az előterjesztők által javasolt kormányrendelet ellentétben áll a törvénnyel, miután olyan készüléket minősít reprográfiai eszköznek, amely készülék a törvény értelmében nem tekinthető reprográfiai készüléknek. Így az előterjesztés jogalkotási aggályokat vet fel: egy kormányrendelet nem tartalmazhat törvényitől eltérő rendelkezést.
Az elmúlt időszakban nem csupán az informatikai szervezetek, hanem felhasználók, közéleti személyiségek, és az összes parlamenti párt tiltakozott a tervezet elfogadása ellen. Ennek ellenére az igazságügyi minisztérium képviselője kijelentette, hogy ragaszkodnak az előterjesztés Kormány elé viteléhez.
"Az előterjesztők elutasították az informatikai szakma képviselőinek álláspontját, amely szerint a törvény szövegéből csupán olyan nyomtatókra lenne kiterjeszthető a díjfizetés, amely fénymásoló funkcióval bír (multifunkcionális nyomtatók: szkenner, másoló, fax, nyomtató). Megjegyezzük, hogy 2003-ban Magyarországon 49.000 multifunkcionális készüléket értékesítettek. Az előterjesztők elutasították az Informatikai és Hírközlési Minisztérium szakmai és jogi érveit, illetve a helyzet kompromisszumos megállapodásra tett minden igyekezetét is. Az előterjesztők nem vették figyelembe azt a tényt, hogy az EU tagállamokban tényszerűen nem történik a nyomtatók után reprográfiai díj fizetése. Ahogy azt sem, hogy a 15 jelenlegi EU-tagállamból 11-ben a multifunkcionális készülékek után sincs díjfizetés. Az előterjesztők nem vették figyelembe az EU e kérdésben illetékes főbiztosának Erkki Liikkanennek érveit, amely szerint a díjfizetés csak átmeneti megoldás lehet. A digitális jogkezelés - amely az információs társadalom és az elektronikus Európa hosszú távú érdeke - jobb üzlet a jogtulajdonosoknak, mint a díjfizetés. A főbiztos a Budapesten megrendezett miniszteri konferencián ismét megerősítette ugyanezt. Az előterjesztők hivatkoznak a nagy számú felhasználásra, de az erről szóló adatokat - ígéretük ellenére - nem mutatták be." - áll a sajtóközleményben.
Napjainkig a fénymásolók után mintegy 1 milliárd forint került befizetésre a Magyar Reprográfiai Szövetséghez (MRSZ). Az előterjesztők nem mutatták be, hogy szerző személyesen kapott volna a részére befizetett ezermillió forintból. Az MRSZ szóbeli tájékoztatása szerint szervezetek pályázhattak a díjból származó bevételek egy hányadára. Véleményük szerint Magyarországon jelenleg a Szerzői Jogi Törvény hátrányos helyzetbe hozza az alkotókat, a szerzőket a jogkezelő szervezetekkel szemben. Ha Magyarországon az új eljárásokat elismerő szerzői jogi törvény születne ez a szerzők számára jelentős többletbevételt, illetve több száz új munkahely létrehozását eredményezné.
A 2003. évi szerzői jogi törvény módosítása során megállapításra került, hogy a jogkezelő szervezetek (WTO előírások szerinti) jogszerűtlen monopol helyzetének fenntartását meg kell szüntetni, így az újabb díjkiterjesztés helyett - amely tovább erősíti e monopolhelyzetet a szerzők kárára -, álláspontjuk szerint a szerzői törvény korszerűsítése lenne az megfelelő megoldás.
"A magyarországinál máris olcsóbbak a környező országok informatikai árai. Ha az informatikai piac az árak további emelése miatt szűkül, az nem a gyártók hasznát és stratégiai helyzetét veszélyezteti - hiszen azok nemzetközi cégek, s ha itt vesztenek, amott nyerhetnek -, hanem magyarországi viszonteladó partnercégeket és munkatársaikat, akiknek a piaca és nyeresége itt és most zsugorodhatik. (A környező országokban máris alacsonyabbak az adók és az ÁFA.) Ez áttételesen még alacsonyabb állami bevételekhez, alacsonyabb kulturális kiadásokhoz, csökkenő versenyképességhez vezethet. Azok, akik a nyugati és északi határszéleken élnek, minden bizonnyal megvalósítják az informatikai Gorenje-turizmust, hiszen senki sem ellensége a saját zsebének. Ezáltal is nő a különböző országrészek közötti távolság. "
"Az előterjesztés szembefordul a Kormány programjában foglaltakkal. A Kormányprogram 21 bekezdésben részletezi a tudásalapú társadalom megteremtésének lépéseit. Ebből csak egyet idézünk: "A kormány fordulatot hajt végre a társadalmi és gazdasági élet modernizációjának, a tudásalapú társadalom feltételeinek megteremtéséhez. A kormány fordulatot hajt végre a modern társadalom alapját jelentő oktatásban és képzésben, a kultúrához, az informatikához, a tudományhoz és az innovációhoz való viszonyában. A kormány programjának középpontjában a tudásalapú társadalom megteremtése áll." A szerzők és felhasználók számára a hosszú távú biztos előnyöket a digitális jogkezelés (digital rights managament system) fogja biztosítani, nem pedig a jenlenlegi, mesterséges áttételekkel (beszedés-elosztás magas költsége, több szervezet együttes és áttételes működtetése, éves 1 - 10 milliós pályázatok újabb szervezeteknek kifizetve) megvalósuló, pazarló, a szerzők közvetlen érdekeltségét semmibe vevő, közel százéves szerzői "adójellegű" behajtó közös jogkezelő rendszer."
Az Inforum és a MATISZ által javasolt intézkedések (az EU irányelveknek megfelelően a reprográfiai díj kiterjesztésének "befagyasztása", a WTO elveknek megfelelően a hazai közös jogkezelők monopol helyzetét megszüntető és a szerzők közvetlen érdekeltségét megvalósító digitális jogkezelést támogató törvénymódosítás) a hazai tartalomfejlesztés és felhasználás növekedését, újabb munkahelyek létrejöttét, a hazai információs társadalom fejlődését eredményezhetnék. Közölték: a szerzői jogi törvény módosítása nem utolsó sorban európai szinten példamutatóan, modern, felhasználóbarát és a digitális kornak megfelelő szellemi tulajdonvédelmet biztosíthat.