SG.hu
A használt számítógépeket a gyártóknak kell majd újrahasznosítaniuk
[Magyarorszag.hu] Magyarországon több mint 100 ezer tonna elektronikai hulladék keletkezik évente, ennek alig egytizedét használjuk fel újra. Az Európai Unió irányelve szerint a gyűjtés és újrahasznosítás a gyártók és importőrök feladata.
"Az elektronikus és informatikai termékek generációi egyre gyorsabban váltják egymást, ezért rohamosan nő a belőlük származó hulladék mennyisége is. Csak Magyarországon 41 százalékkal nőtt tavaly a háztartásokban levő számítógépek száma" - mondta el Mohácsi Béla, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium helyettes államtitkára. Az elektronikai hulladék kezelésére az Unió 2002-ben adott ki direktívát, amelyet a tagországoknak idén augusztus közepéig kell ratifikálniuk. A környezetvédelmi tárcánál már készül az erről szóló szabályozási rendelet. Az irányelv célja, hogy előmozdítsa az elektromos berendezések újrahasznosítását, ideértve a nagy háztartási gépeket, a szórakoztató-elektronika eszközöket, játékokat és barkácsgépeket is.
A magyar ipari és szolgáltatási szféra nincs felkészülve az EU-csatlakozás követelményeinek teljesítésére, bár a piacon már megjelentek a hulladékhasznosításban érdekelt multik és a hazai kkv-k is - derül ki a Green Electronics konferencia szervezőinek közleményéből.
Svédország, Hollandia és Belgium, valamint az Unión kívüli országok közül Norvégia és Svájc már az EU-szabályozás megjelenése előtt törvényt hozott az elektromos hulladékok kezeléséről. A gyártók minden eladott termék után feldolgozási költséget fizetnek be az erre a célra létrehozott szervezet kasszájába, így a rendszer önfenntartóvá vált. A legnagyobb márkák gyártói azért is támogatják a feldolgozó rendszerek működését, mert szeretnék elkerülni, hogy termékeiket kéz alatt adják-vegyék a piacon.
"Magyarországon évente 100-120 ezer tonna elektromos és elektronikai veszélyes hulladék keletkezik, ám ennek csak a 10 százalékát hasznosítják újra" - mondta István Zsolt, a Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet osztályvezetője. Az uniós előírás szerint a gyűjtés és újrahasznosítás a gyártók és importőrök feladata lesz. A szakértő szerint Magyarország - Írországhoz és Görögországhoz hasonlóan - lehetőséget kap arra, hogy a direktívában megjelölt 2006-os időpontnál későbbi határidőre teljesítse a követelményeket.
Rakics Róbert, a környezetvédelmi minisztérium helyettes államtitkára korábban úgy nyilatkozott: a szabályozásról szóló rendelet augusztusig készül el, ennek megfelelően 2005-ben már az új jogszabály szerint zajlik az elektronos, elektronikus termékek forgalmazása, visszavétele. Az előírás szerint minden tagországban évente és lakónként 4 kilogramm elektronikai hulladékot kell összegyűjteni, ez akár 30 ezer új munkahelyet is jelenthet a szétszerelést végző telepeken.
"Az elektronikus és informatikai termékek generációi egyre gyorsabban váltják egymást, ezért rohamosan nő a belőlük származó hulladék mennyisége is. Csak Magyarországon 41 százalékkal nőtt tavaly a háztartásokban levő számítógépek száma" - mondta el Mohácsi Béla, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium helyettes államtitkára. Az elektronikai hulladék kezelésére az Unió 2002-ben adott ki direktívát, amelyet a tagországoknak idén augusztus közepéig kell ratifikálniuk. A környezetvédelmi tárcánál már készül az erről szóló szabályozási rendelet. Az irányelv célja, hogy előmozdítsa az elektromos berendezések újrahasznosítását, ideértve a nagy háztartási gépeket, a szórakoztató-elektronika eszközöket, játékokat és barkácsgépeket is.
A magyar ipari és szolgáltatási szféra nincs felkészülve az EU-csatlakozás követelményeinek teljesítésére, bár a piacon már megjelentek a hulladékhasznosításban érdekelt multik és a hazai kkv-k is - derül ki a Green Electronics konferencia szervezőinek közleményéből.
Svédország, Hollandia és Belgium, valamint az Unión kívüli országok közül Norvégia és Svájc már az EU-szabályozás megjelenése előtt törvényt hozott az elektromos hulladékok kezeléséről. A gyártók minden eladott termék után feldolgozási költséget fizetnek be az erre a célra létrehozott szervezet kasszájába, így a rendszer önfenntartóvá vált. A legnagyobb márkák gyártói azért is támogatják a feldolgozó rendszerek működését, mert szeretnék elkerülni, hogy termékeiket kéz alatt adják-vegyék a piacon.
"Magyarországon évente 100-120 ezer tonna elektromos és elektronikai veszélyes hulladék keletkezik, ám ennek csak a 10 százalékát hasznosítják újra" - mondta István Zsolt, a Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet osztályvezetője. Az uniós előírás szerint a gyűjtés és újrahasznosítás a gyártók és importőrök feladata lesz. A szakértő szerint Magyarország - Írországhoz és Görögországhoz hasonlóan - lehetőséget kap arra, hogy a direktívában megjelölt 2006-os időpontnál későbbi határidőre teljesítse a követelményeket.
Rakics Róbert, a környezetvédelmi minisztérium helyettes államtitkára korábban úgy nyilatkozott: a szabályozásról szóló rendelet augusztusig készül el, ennek megfelelően 2005-ben már az új jogszabály szerint zajlik az elektronos, elektronikus termékek forgalmazása, visszavétele. Az előírás szerint minden tagországban évente és lakónként 4 kilogramm elektronikai hulladékot kell összegyűjteni, ez akár 30 ezer új munkahelyet is jelenthet a szétszerelést végző telepeken.