SG.hu
A honatyák elfogadták az új hírközlési törvényt
A parlament elfogadta az új hírközlési törvényt, az uniós irányelveknek megfelelő jogszabály nagyobb mozgásteret ad az alternatív szolgáltatóknak, erősíti a piaci versenyt és a Magyar Információs Társadalom Stratégiával kiegészülve megteremti az információs társadalom alapjait Magyarországon.
A parlament apró technikai módosításokkal fogadta el a hírközlési törvényt - mondta Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter tegnap. A miniszter szerint a széles körű szakmai egyeztetésnek köszönhető, hogy a törvény legfontosabb részei nagyobb változtatások nélkül jutottak át a parlamenti szakaszon. Jövőre az úgynevezett "egyhatodos" helyett egyharmados szabály vonatkozik majd a kábelszolgáltatókra. Korábban a médiatörvény szerint a kábelszolgáltatók csak az ország lakosságának egyhatodát érhették el, a hírközlési törvény ezt a korlátozást egyharmadosra változtatta meg - ez csak az UPC kábelszolgáltatót érintő kedvező változás.
Augusztus óta a monopolhelyzetben levő vezetékes szolgáltatók nem köthetnek több évre szóló, a felmondás lehetőségét kizáró szerződéseket ("hűségnyilatkozat") nagyvállalati ügyfelekkel, a már megkötött szerződések pedig 2004. augusztusától semmisnek minősülnek. A mobilszolgáltatókat és az internet-szolgáltatókat ez a korlátozás - a korábbi tervekkel ellentétben - nem érinti. A minisztérium szerint a törvény január 1-jei hatályba lépése után az erősödő versenykörnyezet miatt csökkennek a családok távközlésre fordított kiadásai: általánosságban legalább ötszáz forinttal marad több a családi kasszában, a szociális csomagot használó körülbelül 205 ezer család ennek dupláját is megtakaríthatja.
Átalakul a távközlési szabályozó hatóság is: januártól megszűnik a Hírközlési Felügyelet, helyette a Nemzeti Hírközlési Hatóság működik majd, a HDB (Hírközlési Döntőbizottság) feladatait pedig a Nemzeti Hírközlési Tanács veszi át. A hivatal kibővített jogkörrel működik, és erősödik a szerepe a szabályozásban, a korábbi 25 milliós bírság helyett például egymilliárd forintra is bírságolhatja a távközlési szolgáltatókat.
A parlament apró technikai módosításokkal fogadta el a hírközlési törvényt - mondta Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter tegnap. A miniszter szerint a széles körű szakmai egyeztetésnek köszönhető, hogy a törvény legfontosabb részei nagyobb változtatások nélkül jutottak át a parlamenti szakaszon. Jövőre az úgynevezett "egyhatodos" helyett egyharmados szabály vonatkozik majd a kábelszolgáltatókra. Korábban a médiatörvény szerint a kábelszolgáltatók csak az ország lakosságának egyhatodát érhették el, a hírközlési törvény ezt a korlátozást egyharmadosra változtatta meg - ez csak az UPC kábelszolgáltatót érintő kedvező változás.
Augusztus óta a monopolhelyzetben levő vezetékes szolgáltatók nem köthetnek több évre szóló, a felmondás lehetőségét kizáró szerződéseket ("hűségnyilatkozat") nagyvállalati ügyfelekkel, a már megkötött szerződések pedig 2004. augusztusától semmisnek minősülnek. A mobilszolgáltatókat és az internet-szolgáltatókat ez a korlátozás - a korábbi tervekkel ellentétben - nem érinti. A minisztérium szerint a törvény január 1-jei hatályba lépése után az erősödő versenykörnyezet miatt csökkennek a családok távközlésre fordított kiadásai: általánosságban legalább ötszáz forinttal marad több a családi kasszában, a szociális csomagot használó körülbelül 205 ezer család ennek dupláját is megtakaríthatja.
Átalakul a távközlési szabályozó hatóság is: januártól megszűnik a Hírközlési Felügyelet, helyette a Nemzeti Hírközlési Hatóság működik majd, a HDB (Hírközlési Döntőbizottság) feladatait pedig a Nemzeti Hírközlési Tanács veszi át. A hivatal kibővített jogkörrel működik, és erősödik a szerepe a szabályozásban, a korábbi 25 milliós bírság helyett például egymilliárd forintra is bírságolhatja a távközlési szolgáltatókat.