Hunter
Egykoron lakható volt a Mars
A NASA Opportunity marsjárója egyértelmű bizonyítékot talált arra, hogy egykor a Mars az élet számára alkalmas, nedves, lakható környezetet táplált, jelentették be a tudósok kedden este.
"A bizonyítékokat egymás mellé helyezve nehéz nem észrevenni, hogy ez a dolog folyékony víznek köszönhetően rakódott le" - utalt Steve Squyres, a küldetés tudományos vezetője arra a fedetlen, rétegezett ősi kőzetre, ami a marsjáró leszálló helyéül szolgáló kráter falán helyezkedik el. "Hogy ennek most mi a jelentősége? A küldetés célja az, hogy megállapítsuk vajon lakható volt-e valaha is a Mars. Hisszük, hogy jelen állás szerint a bolygó egy bizonyos időszakában lakható volt, ahol rendelkezésre állt az élet számára szükséges folyékony víz, ami azonban nem jelenti azt, hogy életet is hordozott. Ezt még nem tudjuk."
Steve Squyres professzor a tegnap esti sajtótájékoztatón
"A NASA végcélja, hogy megválaszolja a régóta felmerült kérdést: Volt-e, van-e élet a Marson? A mai eredmények hatalmas lépést jelentenek ennek a célnak az elérése felé" - tette hozzá Ed Weiler, az űrügynökség űrtudományokért felelős igazgatóhelyettese.
Az Opportunity és ikertestvére a Spirit két igen eltérő helyen ért földet. Az elméletek szerint egykor hatalmas tónak otthont adó Gusev kráterben landoló Spirit eddig főként vulkanikus kőzetekkel és talajjal találkozott, a tudósok azonban remélik, rábukkannak a tómeder üledékére a közeli kráterben vagy a környéken. Az Opportunity a bolygó másik oldalán szállt le a hatalmas Meridiani Planumon, ahol a bolygó körül keringő szondák egy víz jelenlétében kialakuló ásványt, hematitot észleltek. A marsjárónak óriási szerencséje volt, hogy fedetlen alapkőzetre bukkant.
Az Opportunity mikroszkópfelvétele a kőzetről - klikk a képre a nagyításhoz
"Mióta az Opportunity január 24-én leszállt a Meridiani Planumon és először körbenézett majd elénk tárult a fedetlen rétegezett alapkőzet, azóta egyfolytában azon törjük a fejünket, mit is próbál elmondani nekünk ez a képződmény" - mondta Squyres. "Az elmúlt két hétben szó szerint mindennel amink csak van nekiestünk ennek a kőzetnek, minden műszerünket bevetettünk. Az elmúlt hetek során helyükre kerültek ennek a kirakós játéknak az elemei. Az utolsót néhány napja illesztettük be, és arra a végkövetkeztetésre jutottunk, hogy az itt található kőzetet egykor folyékony víz áztatta."
Ez azonban csak egy része a rejtvénynek. "Az egyik kérdés, hogy ez a csodálatosan rétegezett kőzet valóban folyékony vízben rakódott le? Erre még nincs meg a válaszunk" - tette hozzá Squyres. "Dolgozunk a megválaszolásán, és vannak előrelépéseink, találtunk több csábító nyomot ebben az irányban, így valószínű egy-két héten belül újabb eredményekről számolhatunk be."
Az Opportunity panorámakamerájának fotója egy szikláról, melynek felső részén kiválóan látszanak az 1-2 mm-es gömböket tartalmazó párhuzamos lerakódások
"A második kérdés vajon a fent említett kőzeteket a folyékony víz alakította-e? Erre a válasz véleményünk szerint egyértelműen igen" - szögezte le, igazolására négy bizonyítékot hozott fel. Elsőként a kőzetbe ágyazódott parányi gömb alakú képződményeket idézte fel. Ezek részletes vizsgálata kimutatta, a legvalószínűbb, hogy ezek a "cementálódások", a kicsi lekerekített testek akkor alakultak ki, amikor az ásványok a vízből kiváltak és a különböző összetételű üledékes kőzetben található "magok" köré épültek.
Az Opportunity által megvizsgált kőzetet lencse alakú üregek is jellemzik, amik valószínűleg kristály kiválások (képződés) hatására jöttek létre. Ezek a kristályok később az erózió, vagy a kémiai átalakulások miatt eltűntek. A marsjáró Alfa Részecske Röntgensugarú Spektrométere magas kénkoncentrációt talált a kőzetben, míg a Mossbauer spektrométer jarositra, egy vasszulfátra bukkant. "Ez egy rendkívül szokatlan ásvány" - magyarázta Squyres. "Elég ritka. Ebben a kőzetben rengeteg jarosit található. Ez a vasszulfát csak víznek köszönhetően jöhetett létre. Ezért a fentiek kombinációjának tudatában nehéz nem arra következtetni, hogy egykor itt folyékony víz volt jelen."
Az Opportunity leszállóhelye a panorámakamera színes felvételén, a sziklák mindössze 10 cm magasak - klikk a nagyításhoz
A kutatók azt még nem tudják milyen régen és mennyi ideig volt jelen a víz, és még az sem egyértelmű, hogy a felszínen vagy a felszín alatt létezett a víz. Egy biztos, ma ennek már nyoma sincs, mindez csupán egy ablak a Mars múltjára, ami homlokegyenes ellentétben van a Mars felszínén ma zajló folyamatokkal.
"A bizonyítékokat egymás mellé helyezve nehéz nem észrevenni, hogy ez a dolog folyékony víznek köszönhetően rakódott le" - utalt Steve Squyres, a küldetés tudományos vezetője arra a fedetlen, rétegezett ősi kőzetre, ami a marsjáró leszálló helyéül szolgáló kráter falán helyezkedik el. "Hogy ennek most mi a jelentősége? A küldetés célja az, hogy megállapítsuk vajon lakható volt-e valaha is a Mars. Hisszük, hogy jelen állás szerint a bolygó egy bizonyos időszakában lakható volt, ahol rendelkezésre állt az élet számára szükséges folyékony víz, ami azonban nem jelenti azt, hogy életet is hordozott. Ezt még nem tudjuk."
Steve Squyres professzor a tegnap esti sajtótájékoztatón
"A NASA végcélja, hogy megválaszolja a régóta felmerült kérdést: Volt-e, van-e élet a Marson? A mai eredmények hatalmas lépést jelentenek ennek a célnak az elérése felé" - tette hozzá Ed Weiler, az űrügynökség űrtudományokért felelős igazgatóhelyettese.
Az Opportunity és ikertestvére a Spirit két igen eltérő helyen ért földet. Az elméletek szerint egykor hatalmas tónak otthont adó Gusev kráterben landoló Spirit eddig főként vulkanikus kőzetekkel és talajjal találkozott, a tudósok azonban remélik, rábukkannak a tómeder üledékére a közeli kráterben vagy a környéken. Az Opportunity a bolygó másik oldalán szállt le a hatalmas Meridiani Planumon, ahol a bolygó körül keringő szondák egy víz jelenlétében kialakuló ásványt, hematitot észleltek. A marsjárónak óriási szerencséje volt, hogy fedetlen alapkőzetre bukkant.
Az Opportunity mikroszkópfelvétele a kőzetről - klikk a képre a nagyításhoz
"Mióta az Opportunity január 24-én leszállt a Meridiani Planumon és először körbenézett majd elénk tárult a fedetlen rétegezett alapkőzet, azóta egyfolytában azon törjük a fejünket, mit is próbál elmondani nekünk ez a képződmény" - mondta Squyres. "Az elmúlt két hétben szó szerint mindennel amink csak van nekiestünk ennek a kőzetnek, minden műszerünket bevetettünk. Az elmúlt hetek során helyükre kerültek ennek a kirakós játéknak az elemei. Az utolsót néhány napja illesztettük be, és arra a végkövetkeztetésre jutottunk, hogy az itt található kőzetet egykor folyékony víz áztatta."
Ez azonban csak egy része a rejtvénynek. "Az egyik kérdés, hogy ez a csodálatosan rétegezett kőzet valóban folyékony vízben rakódott le? Erre még nincs meg a válaszunk" - tette hozzá Squyres. "Dolgozunk a megválaszolásán, és vannak előrelépéseink, találtunk több csábító nyomot ebben az irányban, így valószínű egy-két héten belül újabb eredményekről számolhatunk be."
Az Opportunity panorámakamerájának fotója egy szikláról, melynek felső részén kiválóan látszanak az 1-2 mm-es gömböket tartalmazó párhuzamos lerakódások
"A második kérdés vajon a fent említett kőzeteket a folyékony víz alakította-e? Erre a válasz véleményünk szerint egyértelműen igen" - szögezte le, igazolására négy bizonyítékot hozott fel. Elsőként a kőzetbe ágyazódott parányi gömb alakú képződményeket idézte fel. Ezek részletes vizsgálata kimutatta, a legvalószínűbb, hogy ezek a "cementálódások", a kicsi lekerekített testek akkor alakultak ki, amikor az ásványok a vízből kiváltak és a különböző összetételű üledékes kőzetben található "magok" köré épültek.
Az Opportunity által megvizsgált kőzetet lencse alakú üregek is jellemzik, amik valószínűleg kristály kiválások (képződés) hatására jöttek létre. Ezek a kristályok később az erózió, vagy a kémiai átalakulások miatt eltűntek. A marsjáró Alfa Részecske Röntgensugarú Spektrométere magas kénkoncentrációt talált a kőzetben, míg a Mossbauer spektrométer jarositra, egy vasszulfátra bukkant. "Ez egy rendkívül szokatlan ásvány" - magyarázta Squyres. "Elég ritka. Ebben a kőzetben rengeteg jarosit található. Ez a vasszulfát csak víznek köszönhetően jöhetett létre. Ezért a fentiek kombinációjának tudatában nehéz nem arra következtetni, hogy egykor itt folyékony víz volt jelen."
Az Opportunity leszállóhelye a panorámakamera színes felvételén, a sziklák mindössze 10 cm magasak - klikk a nagyításhoz
A kutatók azt még nem tudják milyen régen és mennyi ideig volt jelen a víz, és még az sem egyértelmű, hogy a felszínen vagy a felszín alatt létezett a víz. Egy biztos, ma ennek már nyoma sincs, mindez csupán egy ablak a Mars múltjára, ami homlokegyenes ellentétben van a Mars felszínén ma zajló folyamatokkal.