Egyre többen vannak azok, akik a munkahelyükről bonyolítják a magán levelezésüket is. Kérdés azonban, hogy mit szólnak mindehhez a munkáltatók, illetve, hogy ez mennyi költséggel terheli a munkaadó kiadásait?

A dolog érthető, hiszen kényelmesebb helyben a munkahelyen, a többi, céges munkával együtt az embernek a saját ügyes-bajos dolgait is elintéznie. Gond csak akkor van, ha a magán e-mail miatt esetleg spamáradat, vagy vírustámadás éri a céget. Egy most elkészített felmérés szerint a vállalatok e-mail forgalmának átlagosan 13 százaléka nem "céges ügy", hanem privát levelezés. A Hitachi Data Systems által megbízott Vanson Bourne Intézet készítette dokumentumból az is kiderül, hogy a cégek elektronikus levélforgalma a rendelkezésre álló erőforrások (számítógépek, tárolóeszközök stb.) 10 százalékát köti le.

A szakértők véleménye szerint azonban még nem látszik az "e-mail-folyam" vége. Az IDC piackutató szervezet például úgy véli: 2005-ben naponta már körülbelül 35 milliárd elektronikus levelet fognak az emberek és a vállalatok kibocsájtani. Csak összehasonlításul: 2000-ben az elemzők naponta "csupán" mintegy 9,7 milliárd elektronikus üzenetet regisztráltak, illetve ennyivel számoltak.

Renald Franck, a Hitachi Data Systems munkatársa szerint, mivel a legtöbb cég ráadásul se nem tudja, se nem akarja szabályozni az e-mail forgalmát, ezért előbb-utóbb a vállalatok kénytelenek lesznek alternatív e-mailtárolási és feldolgozási módszerek és technikák után nézni. A helyzetet bonyolíthatják majd a különböző hatályba lépett és lépő "e-mailes" (például spam-ellenes) törvények is. Mindenesetre az e-mail, de ide vehetjük elektronikus üzenetként az SMS-t, vagy az MMS-t is, egyre inkább betölti a mindennapokat. Az ezzel együtt járó negatív dolgok (spam, vírusok stb.) pedig egyre több munkát adnak most és a jövőben is a szakembereknek.