SG.hu
Szélessávú KözHáló a közintézményekben
A Kormányzati Portál fórumának vendége volt Mohácsi Béla, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium helyettes államtitkára, aki elmondta, hogy a tárca új KözHáló-projektjének első fázisában az ország egész területén mintegy 7300 közintézményben szélessávú internetkapcsolat létesül. A tárca szándékai között szerepel az ECDL-tananyag internetes publikálása és a vizsga kiterjesztése a Linux alapú szoftverekre is.
Mohácsi Béla feladatkörét ismertetve elmondta, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium helyettes államtitkáraként az Információs társadalom programokért felelős. Azért, hogy a minisztérium olyan pályázatokat fogalmazzon meg és írjon ki, olyan programokat hirdessen meg, amelyek tovább erősítik a tudás megszerzésének természetes folyamatát. Feladata elősegíteni, hogy minden magyar polgár számára elérhetők legyenek az adatok, hogy azokból kiválasztva a fontos információt, tudást építsen.
Az államtitkár rengeteg kérdés közül a frekvenciasávok felhasználási szabályainak megállapításáról szóló IHM-rendeletre vonatkozóval kapcsolatban elmondta, hogy a rendelet tervezetét már 2003 februárjában széles körű szakmai egyeztetésre bocsátották, és ebbe 16 érdekvédelmi szervezetet és jelentős szolgáltatót vontak be. A minisztérium tárgyalásokat folytatott a Vezetéknélküli Internetszolgáltatók Magyarországi Egyesületével (WISPA), és kötelezettséget vállalt arra, hogy a szakmai egyeztetésekbe ezentúl a WISPÁ-t is bevonja.
A rádiófrekvenciák felhasználásáról a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) döntött. Az ITU 2003. évi Rádiótávközlési Világértekezlete (WRC-03) szabályozta az 5150-5350 MHz-es és az 5470-5725 MHz-es sáv használatát. Ezek a szabályok 2005. január 1-jén lépnek hatályba, melyet a magyar jogalkotás egyidejűleg követni fog, de elképzelhető, hogy az Európai Unió tagállamai olyan döntést hoznak, hogy az 5GHz-es sáv hivatkozott új szabályzásával nem várnak 2005. január 1-jéig. Ebben az esetben Magyarország is egy korábbi - jelenleg még nem meghatározott - időpontban átveszi az új szabályozást saját joganyagába. Az 5,8 GHz-es frekvenciasáv használatában nem volt döntés a WRC-03-on.
A távközlési szolgáltatás nyújtásának feltételeit törvény szabályozza, amely szerint a szolgáltatni kívánóknak csak bejelentési kötelezettségük van, és a hatóság azt ellenőrzi, hogy a bejelentésben foglaltak megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak. Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásával a bejelentési kötelezettség fennmarad, de a hatóság a szolgáltatás nyújtását nem tagadhatja meg.
Az államtitkár szerint a nem megfelelő minőséget szolgáltatókkal szemben az előfizetők tehetik meg a leghatásosabb lépést azzal, hogy másik szolgáltatót választanak. Azzal a szolgáltatóval szemben viszont, aki mások szolgáltatását zavarja, jelenleg is lehet bejelentést tenni a hírközlési hatóságnál, amely szervezet kivizsgálja a panaszt, akár egy másik érintett szolgáltatótól, akár a szolgáltatást igénybe vevő előfizetőtől származik.
A köztisztviselők általános informatikai képzésével kapcsolatos kérdésre válaszolva Mohácsi Béla elmondta, hogy most van születőben egy megállapodás - egy korábbi kormányrendelet alapján - a Magyar Közigazgatási Intézettel (MAKI) a köztisztviselők informatikai képzésére a távtanulás, az e-learning legkorszerűbb eszközeinek a felhasználásával.
Az államtitkár úgy vélte, a magyar IT-cégeknek még vannak, lesznek lehetőségeik, különösen az EU-csatlakozásunkat követően. Tudatosítani kell mindenkiben, hogy a jó ötlet, az elmés algoritmus, a kreatív kód csak belépőjegy a sikerhez vezető útra. A kemény munka, a termékké formálás, a dokumentációk, változások kezelése, a marketing, a kereskedelem, a logisztika, gyártási feladatok csak ez után következik, ezzel nehezen birkóznak meg a vállalkozók. Az IHM a magyar informatikai cégek amerikai piacon való megjelenésének közvetlen támogatására egy ún. inkubátorházat hoz létre Virginia államban. Ez remélhetőleg megadja majd a kezdeti lökést, az első lépések biztonságát vállalatainknak.
Mohácsi Béla szerint a magyar fejlesztők, a magyar fejlesztő cégek versenyképességének javításához elengedhetetlenül szükséges a fejlesztési, projektvezetési módszertanok megismertetése és elterjedése. Ezen a területen nagyok a hiányosságok. Az IHM tervei között szerepel, hogy ilyen jellegű pályázatot dolgoz ki a hazai fejlesztő cégek számára.
Az informatikai minisztérium folyamatosan vizsgálja a Linux alapú rendszerek közigazgatási felhasználásának lehetőségeit, de az államtitkár szerint a szabad szoftverek nagyarányú elterjedése előtt még sok akadály van. Az akadályok elhárításán dolgoznak, így például a köztisztviselői számítógépes program keretében elkészíttették az ECDL-tananyag Linuxos változatát is, amely ily módon alkalmas a szabad szoftverek világának bemutatására is. A tananyagok célba juttatásához felhasználjuk az internet adta lehetőségeket is: már a CD-k gyártásának megindulása előtt a terjesztésre kerülő anyag novembertől elérhető lesz a hálózaton.
Kutatás-fejlesztési pályázatainkban szintén komoly szerepet szánnak a Magyarországon fejlesztendő nyílt forráskódú szoftverek támogatására, így már csak a fejlesztő cégeken múlik, hogy élni tudnak-e a számukra nyitott lehetőségekkel.
Mohácsi Béla rámutatott, a szabad szoftverek elterjesztése érdekében a legtöbbet a linuxos közösség tehet, mert semmilyen állami támogatás nem helyettesítheti azt a folyamatos felvilágosító munkát, amelynek eredményeképpen egyre több helyen kezdik használni a nyílt forráskódú szoftvereket.
KözHáló és eMagyarország Pontok
Az államtitkár elmondta: legújabb, nagyszabású projektjük a közelmúltban meghirdetett KözHáló-projekt és az annak részét képező Sulinet. Eredményeképpen a projekt első fázisában az ország egész területén mintegy 7300 közintézményben (köztük 5000 iskolában, teleházakban) szélessávú internetkapcsolat létesül. A projekt eredményeképpen olyan helyekre is eljut majd a nagy sávszélességű kapcsolat, ahol pl. az úthálózat még nem megfelelő. A már tervezés alatt álló második fázis pedig a további helyek bekötése mellett infrastruktúra-bővülést is hoz majd magával.
Az informatikai infrastruktúra-fejlesztés mellett (amely a KözHáló feladata), az eMagyarország Pontokon kötött áron - terveink szerint 100 Ft/óra díjért - igénybe vehető számítógépek állnak majd az érdeklődők rendelkezésére. Az eMagyarország Pont program tervezése most folyik, és jövőre már több mint ezer településen elérhetők lesznek a rendszerek.
Az IHM-ben több társtárcával és szakmai szervezettel együttműködve, hatalmas erőket koncentrálva készült el a MITS, a Magyar Információs Társadalom Stratégia, amelyet hamarosan elfogadnak. A MITS megtalálható lesz az IHM honlapján is.
Az IHM-ben folyik az elektronikus aláírásról szóló törvény módosítása - többek között ez szükséges a közigazgatás elektronizálásához. A törvénymódosítás szintén az őszi ciklusban kerül a parlament elé. Így a kormányzati szándék adott, az elektronikus aláírás általános elterjesztése azonban ennél lényegesen bonyolultabb ügy, hosszabb idő kell hozzá. A törvény elfogadása után mintaprojekteket terveznek, és az azokban szerzett tapasztalatok kiértékelése után kerülhet sor az államigazgatás egészének bevonására.
Ennek megfelelően az IHM 2004-es tervei között szerepel olyan pályázati rendszer kidolgozása, amely elősegíti az állam- és közigazgatásban használt informatikai alkalmazások továbbfejlesztését, nevezetesen az elektronikus aláírás használatba vételét. Hamarosan olyan önkormányzati mintaprojektek megvalósítására szóló pályázatokat is kiírnak, amelyek eredményeképpen az elektronikus ügykezelésre a helyi viszonyok között jól használható megoldások születnek majd.
Mohácsi Béla feladatkörét ismertetve elmondta, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium helyettes államtitkáraként az Információs társadalom programokért felelős. Azért, hogy a minisztérium olyan pályázatokat fogalmazzon meg és írjon ki, olyan programokat hirdessen meg, amelyek tovább erősítik a tudás megszerzésének természetes folyamatát. Feladata elősegíteni, hogy minden magyar polgár számára elérhetők legyenek az adatok, hogy azokból kiválasztva a fontos információt, tudást építsen.
Az államtitkár rengeteg kérdés közül a frekvenciasávok felhasználási szabályainak megállapításáról szóló IHM-rendeletre vonatkozóval kapcsolatban elmondta, hogy a rendelet tervezetét már 2003 februárjában széles körű szakmai egyeztetésre bocsátották, és ebbe 16 érdekvédelmi szervezetet és jelentős szolgáltatót vontak be. A minisztérium tárgyalásokat folytatott a Vezetéknélküli Internetszolgáltatók Magyarországi Egyesületével (WISPA), és kötelezettséget vállalt arra, hogy a szakmai egyeztetésekbe ezentúl a WISPÁ-t is bevonja.
A rádiófrekvenciák felhasználásáról a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) döntött. Az ITU 2003. évi Rádiótávközlési Világértekezlete (WRC-03) szabályozta az 5150-5350 MHz-es és az 5470-5725 MHz-es sáv használatát. Ezek a szabályok 2005. január 1-jén lépnek hatályba, melyet a magyar jogalkotás egyidejűleg követni fog, de elképzelhető, hogy az Európai Unió tagállamai olyan döntést hoznak, hogy az 5GHz-es sáv hivatkozott új szabályzásával nem várnak 2005. január 1-jéig. Ebben az esetben Magyarország is egy korábbi - jelenleg még nem meghatározott - időpontban átveszi az új szabályozást saját joganyagába. Az 5,8 GHz-es frekvenciasáv használatában nem volt döntés a WRC-03-on.
A távközlési szolgáltatás nyújtásának feltételeit törvény szabályozza, amely szerint a szolgáltatni kívánóknak csak bejelentési kötelezettségük van, és a hatóság azt ellenőrzi, hogy a bejelentésben foglaltak megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak. Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásával a bejelentési kötelezettség fennmarad, de a hatóság a szolgáltatás nyújtását nem tagadhatja meg.
Az államtitkár szerint a nem megfelelő minőséget szolgáltatókkal szemben az előfizetők tehetik meg a leghatásosabb lépést azzal, hogy másik szolgáltatót választanak. Azzal a szolgáltatóval szemben viszont, aki mások szolgáltatását zavarja, jelenleg is lehet bejelentést tenni a hírközlési hatóságnál, amely szervezet kivizsgálja a panaszt, akár egy másik érintett szolgáltatótól, akár a szolgáltatást igénybe vevő előfizetőtől származik.
A köztisztviselők általános informatikai képzésével kapcsolatos kérdésre válaszolva Mohácsi Béla elmondta, hogy most van születőben egy megállapodás - egy korábbi kormányrendelet alapján - a Magyar Közigazgatási Intézettel (MAKI) a köztisztviselők informatikai képzésére a távtanulás, az e-learning legkorszerűbb eszközeinek a felhasználásával.
Az államtitkár úgy vélte, a magyar IT-cégeknek még vannak, lesznek lehetőségeik, különösen az EU-csatlakozásunkat követően. Tudatosítani kell mindenkiben, hogy a jó ötlet, az elmés algoritmus, a kreatív kód csak belépőjegy a sikerhez vezető útra. A kemény munka, a termékké formálás, a dokumentációk, változások kezelése, a marketing, a kereskedelem, a logisztika, gyártási feladatok csak ez után következik, ezzel nehezen birkóznak meg a vállalkozók. Az IHM a magyar informatikai cégek amerikai piacon való megjelenésének közvetlen támogatására egy ún. inkubátorházat hoz létre Virginia államban. Ez remélhetőleg megadja majd a kezdeti lökést, az első lépések biztonságát vállalatainknak.
Mohácsi Béla szerint a magyar fejlesztők, a magyar fejlesztő cégek versenyképességének javításához elengedhetetlenül szükséges a fejlesztési, projektvezetési módszertanok megismertetése és elterjedése. Ezen a területen nagyok a hiányosságok. Az IHM tervei között szerepel, hogy ilyen jellegű pályázatot dolgoz ki a hazai fejlesztő cégek számára.
Az informatikai minisztérium folyamatosan vizsgálja a Linux alapú rendszerek közigazgatási felhasználásának lehetőségeit, de az államtitkár szerint a szabad szoftverek nagyarányú elterjedése előtt még sok akadály van. Az akadályok elhárításán dolgoznak, így például a köztisztviselői számítógépes program keretében elkészíttették az ECDL-tananyag Linuxos változatát is, amely ily módon alkalmas a szabad szoftverek világának bemutatására is. A tananyagok célba juttatásához felhasználjuk az internet adta lehetőségeket is: már a CD-k gyártásának megindulása előtt a terjesztésre kerülő anyag novembertől elérhető lesz a hálózaton.
Kutatás-fejlesztési pályázatainkban szintén komoly szerepet szánnak a Magyarországon fejlesztendő nyílt forráskódú szoftverek támogatására, így már csak a fejlesztő cégeken múlik, hogy élni tudnak-e a számukra nyitott lehetőségekkel.
Mohácsi Béla rámutatott, a szabad szoftverek elterjesztése érdekében a legtöbbet a linuxos közösség tehet, mert semmilyen állami támogatás nem helyettesítheti azt a folyamatos felvilágosító munkát, amelynek eredményeképpen egyre több helyen kezdik használni a nyílt forráskódú szoftvereket.
KözHáló és eMagyarország Pontok
Az államtitkár elmondta: legújabb, nagyszabású projektjük a közelmúltban meghirdetett KözHáló-projekt és az annak részét képező Sulinet. Eredményeképpen a projekt első fázisában az ország egész területén mintegy 7300 közintézményben (köztük 5000 iskolában, teleházakban) szélessávú internetkapcsolat létesül. A projekt eredményeképpen olyan helyekre is eljut majd a nagy sávszélességű kapcsolat, ahol pl. az úthálózat még nem megfelelő. A már tervezés alatt álló második fázis pedig a további helyek bekötése mellett infrastruktúra-bővülést is hoz majd magával.
Az informatikai infrastruktúra-fejlesztés mellett (amely a KözHáló feladata), az eMagyarország Pontokon kötött áron - terveink szerint 100 Ft/óra díjért - igénybe vehető számítógépek állnak majd az érdeklődők rendelkezésére. Az eMagyarország Pont program tervezése most folyik, és jövőre már több mint ezer településen elérhetők lesznek a rendszerek.
Az IHM-ben több társtárcával és szakmai szervezettel együttműködve, hatalmas erőket koncentrálva készült el a MITS, a Magyar Információs Társadalom Stratégia, amelyet hamarosan elfogadnak. A MITS megtalálható lesz az IHM honlapján is.
Az IHM-ben folyik az elektronikus aláírásról szóló törvény módosítása - többek között ez szükséges a közigazgatás elektronizálásához. A törvénymódosítás szintén az őszi ciklusban kerül a parlament elé. Így a kormányzati szándék adott, az elektronikus aláírás általános elterjesztése azonban ennél lényegesen bonyolultabb ügy, hosszabb idő kell hozzá. A törvény elfogadása után mintaprojekteket terveznek, és az azokban szerzett tapasztalatok kiértékelése után kerülhet sor az államigazgatás egészének bevonására.
Ennek megfelelően az IHM 2004-es tervei között szerepel olyan pályázati rendszer kidolgozása, amely elősegíti az állam- és közigazgatásban használt informatikai alkalmazások továbbfejlesztését, nevezetesen az elektronikus aláírás használatba vételét. Hamarosan olyan önkormányzati mintaprojektek megvalósítására szóló pályázatokat is kiírnak, amelyek eredményeképpen az elektronikus ügykezelésre a helyi viszonyok között jól használható megoldások születnek majd.