JohnnyCage
Visszaszorítható a kalózkodás a másolásvédelmi technológiákkal?
Lemezkiadók és filmstúdiók vs. kalózok, avagy valóban a másolásvédelmi technológiák jelentik a legmegfelelőbb és leghatékonyabb eszközt a zenék és videók illegális másolásának megfékezésére?
Nem kétséges, hogy a filmstúdiók és lemezkiadók legrosszabb rémálmai váltak valóra néhány évvel ezelőtt két eszköz képében. Az egyik a CD-író, amelynek általános elterjedésével rohamosan szaporodtak az illegális audió CD másolatok, a másik pedig a P2P (Peer-to-Peer - Egyenrangú Hálózat) internetes hálózati technológia, amely a társaságoknak óriási kárt okozó internetes fájlcsere hálózatok alapjául szolgál.
A második egymást követő évben csökkentek a zeneipar bevételei
A társaságok természetesen az Internetet, és az illegális online zenefájl-csere szolgáltatásokat okolják a visszaesésért. A zeneipar 2001-ben 33,7 milliárd dollár összbevételt ért el, amely 5 százalékos visszaesést jelent a megelőző évhez képest, közölte a zeneipar képviselőinek nemzetközi szövetsége (IFPI - International Federation of the Phonographic Industry) az elmúlt hetekben. A bevételek 2000-ben ugyanilyen mértékű visszaesést mutattak, akkor a zeneipar képviselői összesen 37 milliárd dollár bevételt könyvelhettek el.
A lemezkiadók szerint a zene iránti igény egyáltalán nem csökkent, sőt inkább növekvő tendenciát mutat, az eladásokat pedig az illegális online fájlcsere hálózatok, a rajtuk folyó kalózkodás, illetve az egyre általánosabbá váló, CD-írókkal készített audió CD kalózmásolatok vetik vissza. Egyes elemzők ugyanakkor úgy vélik, a visszesés oka a piac ciklikus jellegében rejlik, és nem a kalózkodás terjedésében. A zeneipar a '90-es években lendületes növekedést mutatott, az elmúlt években viszont visszaeső ágba került. Ez azonban elmondásuk szerint nem az internetnek, illetve az új technológiáknak köszönhető.
- Véleményem szerint az Internet egy nagyon jó bűnbak, de a valóság ennél sokkal összetettebb - mondta Aram Sinnreich, a Jupiter Media Metrix piackutató cég egyik elemzője. - Statisztikailag a fájlcsere szolgáltatások semmiképp nem vehetők lényeges tényezőnek, mivel közismert, hogy az ilyen hálózatok CD-írók nélkül jótékony hatással vannak az audió CD lemezek eladásaira - tette hozzá az elemző, aki azt azonban elismerte, hogy a fájlcsere szolgáltatások és a CD-írók együttesen negatív hatással vannak a zenei CD-k iránti keresletre.
A kiadók keményen fel kívánnak lépni a kalózok ellen
Miután a lemezkiadók és filmstúdiók az utóbbi években egyre többet beszéltek a kalózkodás káros hatásairól, a társaságok a közelmúltban határozott lépésre szánták el magukat, és erőteljes támadást indítottak a bevételek drasztikus visszaesését okozó kalózkodás ellen. Kérdés azonban, hogy a társaságok a megfelelő eszközhöz fordultak-e a kalózmásolatok visszaszorítása érdekében, és elérhetik-e céljaikat a jelenlegi módszerekkel.
Sokan ugyanis úgy vélik, hogy a különféle audió CD másolásvédelmi technológiák teljesen alkalmatlanok a zeneszámok interneten keresztüli, illegális terjesztésének megakadályozására, mitöbb az efféle megoldásoknak azok isszák meg a levét, akik megvásárolják az eredeti lemezeket a boltban, de pénzükért nem azt kapják, mint amit elvártak. Ez pedig azzal a kockázattal jár, hogy a kiadók elveszítik megmaradt vásárlói bázisukat is, és valóban kritikus helyzetbe kerülnek. Ipari szakértők szerint a lemezkiadók egyes Internet- és PC-ellenes lépéseikkel könnyen elidegeníthetik maguktól a legfiatalabb generációt, amely generációra viszont mindenképpen szüksége lenne a társaságoknak, különösképpen a közelmúltban indított, előfizetés-alapú online zeneszolgáltatások sikeréhez.
Az Internet egyre gyarapodó felhasználói táborával bizonyos tekintetben potenciális veszélyforrás a kiadókra nézve, mivel az illegálisan lemásolt filmek és zenék döntő többsége a világhálón keresztül terjed el szerte a világon. Másik oldalról közelítve meg a kérdést, az Internet a maga többszáz millió felhasználójával olyan óriási lehetőségeket rejt a zene- és filmipar számára, amelyet vétek lenne nem kihasználni.
A kiadók azonban -éppen az illegális másolatok elterjedésétől való félelem miatt- sokáig elhatárolódtak az Internet világától, és ez a jelek szerint döntő tényező volt abban, hogy -legalábbis jelenleg- a két lehetőségből az első, a társaságok számára kellemetlen látszik megvalósulni. Nem nehéz belátni, hogy a világháló megfelelő hozzáállás esetén páratlan lehetőséget nyújtana a zene- és filmiparnak a további növekedésre, terjeszkedésre, profitszerzésre. A jelek szerint a társaságok azonban elhalasztották a nagy lehetőséget, és az Internet ereje ahelyett, hogy támogatná őket, ellenük fordult.
Bár az utóbbi 1 - 1,5 évben mind a lemezkiadók, mind a hollywood-i filmstúdiók nyitni kezdtek a világháló felé, és sorra adják ki a különböző fizetős zene- és videószolgáltatásokat, a rendkívüli mértékben elharapódzott kalózkodás mellett nem lesz könnyű sikert aratni.
Nyilvánvaló, hogy amíg az ingyenes, és nem mellékes szempontból illegális fájlcsere szolgáltatások viszonylagosan zavartalanul működnek, a társaságoknak nem lesz egyszerű rávenni a felhasználókat arra, hogy fizessenek a világhálóról letöltött zenékért és filmekért. A zeneipar a közelmúltban ugyan sikert aratott az -illegális- fájlcsere szolgáltatások első jelentős képviselőjének tartott Napster hálózat felszámoltatásában, a szolgáltatás leállásával azonban újabb hálózatok jelentek meg, és terjedtek el futótűzként. A lemezkiadók az egyre általánosabbá váló, illegális online zenemásolás visszaszorítására a jogtalanul terjesztett zenefájlok forrásai, vagyis az audió CD lemezek felé fordultak. Mint azonban a tapasztalat is bizonyítja, a probléma ezzel korántsem oldódott meg. Bár a különféle audió CD másolásvédelmi technológiák többé-kevésbé valóban alkalmasak a zenék számítógépre másolásának, a grabbelésnek a megakadályozására, a megoldásokkal számos probléma merült fel.
Az első komoly probléma az, hogy a másolásvédelmi technológiák jellegükből adódóan minőségromlást okozhatnak a zenében. Mint ismeretes, a piacon elérhető audió CD másolásvédelmi technológiák egyik működési elve az, hogy mesterséges hibákat helyeznek el a lemezen, amely összezavarja a számítógépes CD meghajtókat, és megakadályozza a védett lemezek lejátszását ezeken az eszközökön. A lemezek a hagyományos CD lejátszókon továbbra is meghallgathatók, mert a lejátszó hibajavító egysége kijavítja a mesterségesen felvitt hibát. A szakértők szerint a probléma elsősorban az, hogy a lejátszó kijavítja ugyan a hibát, de az eredeti zenét nem tudja visszaállítani, így a zene minősége leromolhat. A lemezkiadók, és a másolásvédelmi technológiák kifejlesztői természetesen cáfolják mindezt, de ez aligha nyugtatja meg a vásárlókat.
A másik fő probléma a másolásvédett audió lemezek inkompatibilitása a számítógépes CD meghajtókkal. Számos felhasználó ugyanis számítógépes meghajtójában is le szeretné játszani a lemezeket. Rengeteg felhasználót hidegzuhanyként ért, amikor a várva várt lemezt nem lehetett lejátszani a PC meghajtójában. Mondani is fölösleges, hogy mindennek számtalan vásárlói panasz, és rengeteg vissza vitt lemez lett az eredménye. A helyzet azonban csak annyiban változott, hogy a kiadók újabban feltüntetik a lemezeken, hogy azok másolásvédettek, számítógépes meghajtókban nem játszhatóak le.
Lépniük kell a kiadóknak, de mit?
Egyértelmű, hogy a lemezkiadóknak és filmstúdióknak lépniük kell, mert a kalózkodás az utóbbi időben olyan méreteket öltött, amely már komoly veszélyeket rejt az iparra nézve. Az audió CD másolásvédelmi technológiák azonban könnyen ellentétes hatást válthatnak ki, mint amiért kifejlesztették őket, és még több vásárlót késztethetnek arra, hogy a lemezboltok helyett az interneten szerezzék be a zenéket.
- Amennyiben a lemezkiadók online előfizetői bázist szeretnének létrehozni, a legrosszabb, amit tehetnek az, hogy olyan terméket adnak ki, amely lefagyasztja a számítógépet - mondta Sinnreich az egyik újfajta másolásvédelmi technológiával kapcsolatban. - Egy ilyen lépés garantáltan lenullázza az online rajongói tábort - tette hozzá a Jupiter elemzője.
A különféle másolásvédelmi technológiákat fejlesztő társaságok folyamatosan újabb és újabb technológiákkal állnak elő, amelyek részben már megoldást jelentenek a zenék számítógépen való lejátszására is. A Phoenix-i (Arizona) központú SunnComm PromoPlay elnevezésű technológiájára épülő audió CD lemezek a másolásvédett, számítógépes meghajtókban lejátszhatatlan audiósávok mellett például Windows Media formátumú audiófájlok formájában is tartalmazzák a zeneszámokat. A Windows Media Audio formátumú fájlokat a szoftveróriás Microsoft másolásvédelme védi az illegális terjesztéstől.
Egyelőre bizonytalan azonban, hogy ezek a másolásvédelmi technológiák beválthatják-e a hozzájuk fűzött reményeket. Valószínűtlen ugyanis, hogy a megoldások hosszútávon is ellen tudnak állni a feltörési kísérleteknek. Márpedig ahhoz, hogy egy zene elérhetővé váljon az Interneten keresztül, elméletileg az is elég, ha egyvalaki feltöri a másolásvédelmet, és onnantól kezdve az egész erőfeszítés hiábavaló volt.
A megoldás kulcsa nem a védelemben, hanem az értékben rejlik
Egyes szakértők szerint a kiadóknak nem az illegális másolás felszámolására kellene koncentrániuk, hanem olyan szolgáltatások bevezetésére, amelyek értekeikkel kiemelkednének az ingyenes fájlcsere hálózatok közül, és arra ösztönöznék a felhasználókat, hogy válasszák a törvényes megoldást. Többé-kevésbé ezt a szemléletet hivatott volna követni az öt nagy lemezkiadó által a tavalyi év végén beindított két fizetős online zeneszolgáltatás, név szerint a Pressplay és a MusicNet. A két szolgáltatás ezidáig azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Ez a szakértők szerint elsősorban annak tudható be, hogy a lemezkiadók megpróbálták teljesen felügyeletük alá vonni az online zeneszolgáltatások piacát, és ellehetetlenítették a versenytársak helyzetét. Az eredmény ezért a siker helyett antitröszt perek és -vizsgálatok formájában mutatkozott meg. A filmipar is hasonló helyzetbe kerülhet
A filmstúdiók a lemezkiadókkal szemben némi előnyt élveztek illetve élveznek, mivel a videófájlok nagy mérete a szélessávú internethozzáférések elterjedéséig megakadályozta, és jelenleg is jelentősen megnehezíti a filmek illegális terjesztését. A DivX videótömörítési technológia azonban részben ezt az akadályt is leküzdte. A DivX formátum gyakorlatilag a videók MP3-jának is nevezhető, mivel rendkívül hatékonyan csökkenti le a videófájlok méretét.
- Nem hibáztatom a lemezkiadókat, mert egy olyan probléma sújtotta le őket, amire nem lehetett előre számítani - mondta Jack Valenti, az Amerikai Filmstúdiók Szövetségének (MPAA - Motion Picture Association of America) igazgatója. - Szerencsére nekünk nagyobb mozgásterünk van a videófájlok nagy mérete miatt. Egy zeneszámot majdnem valósidőben is letölthetsz egy 56K modemen keresztül, egy 2,5 órás film letöltéséhez azonban sokkal több idő kell - tette hozzá.
Ami az illegális másolatok terjedése szempontjából előnyös a filmstúdiókra nézve, az legalább annyira megnehezíti a társaságok dolgát, amikor az előfizetés-alapú szolgáltatások bevezetése kerül szóba. A Sony Pictures, Paramount, Metro-Goldwyn-Mayer, Warner Bros., és Vivendi Universal filmstúdiók a közelmúltban indították útjára MovieLink elnevezésű projektjüket, amely egy internetes video-on-demand (vod - videó rendelésre) szolgáltatás lesz, és várhatóan az idei év végén nyitja meg kapuit az előfizetők előtt. A filmstúdiók megpróbálnak tanulni a zeneipar példájából, és igyekeznek minél hamarabb kiadni saját, legális megoldásaikat a filmek Interneten kereszüli terjesztésére. A Walt Disney, illetve a News Corp.-féle 20th Century Fox stúdiók nem csatlakoztak a MovieLinkhez, és néhány héttel annak hivatalos bejelentését követően saját szolgáltatást kezdtek fejleszteni Movies.com néven.
Bukás vár a filmstúdiók online szolgáltatásaira?
A Fox az elmúlt napokban jelentette be, hogy kilép a Movies.com videószolgáltatásának fejlesztéséből, és felhagy az online videó-on-demand megoldásokkal kapcsolatos erőfeszítésekkel. A társaság a hivatalos közlemény szerint alaposan mérlegelte az efféle szolgáltatások piaci lehetőségeit, a megvalósításhoz szükséges költségeket, illetve technikai fejlesztéseket, és célszerűbbnek látta leállítani a munkálatokat. Azt egyelőre nem tudni, hogy a Walt Disney egyedül is folytatni kívánja-e a videószolgáltatás fejlesztését, a társaság azt azonban közölte, hogy amennyiben a Movies.com videószolgáltatása megvalósul, a Fox licenszelni fogja filmjeit a szolgáltatásnak. A Walt Disney Movies.com weboldala jelenleg egyébként filmekkel kapcsolatos híreket, filmelőzeteseket, és ismertetőket kínál a látogatóknak.
A Gartner G2 piackutató cég előjelzései szerint az online videószolgáltatások előtt nem áll nagy jövő, mondhatni rövidtávon esélytelenek. A társaság elemzői úgy vélik, az Internet 2005-re a filmekből származó bevételek alig 2 százalékáért lesz felelős, ami semmiképp nem mondható jó eredménynek.
Ipari összefogás szükséges a kalózvideók visszaszorításához?
Egyre több szakértő véli úgy, hogy a videófájlok interneten keresztüli illegális terjesztését a legegyszerűbben úgy lehet visszaszorítani, ha az elektronikai cégek összefognak a filmstúdiókkal egy olyan technológia kifejlesztéséért, amely a hardver szintjén akadályozná meg a videófelvételek jogtalan másolását. Mivel azonban a technológiai cégeknek érthető okokból nem érdekük megfosztani eszközeiket bizonyos képességektől, a társaságok ezidáig nem foglalkoztak a kérdéssel.
Az Egyesült Államokban azonban elfogadás előtt áll az a törvénytervezet, amely együttműködésre kötelezné a technológiai-, és szórakoztatóelektronikai cégeket a filmstúdiókkal egy olyan megoldás kifejlesztése érdekében, amely megvédené a videófelvételeket az illegális terjesztéstől. Amennyiben a csoportok nem találják meg a közös nevezőt, szövetségi szabályzóbizottság alakul a kalózellenes teendők koordinálására.
A kalózkodás problémája rövidtávon nem oldható meg
A szakértők szerint a kalózmásolatok Interneten keresztüli illegális terjesztése belátható időn belül nem szüntethető meg. A különféle audió CD másolásvédelmi technológiák általános elterjedése egyelőre még kérdéses, és korántsem biztos, hogy a technológiák eredményesnek bizonyulnának a kalózkodás elleni küzdelemben. A kiadóknak ráadásul mérlegelniük kell azt a tényt is, hogy ezek a technológiák a vásárlóknak komoly kellemetlenséget okozhatnak.
Ami az internetes fájlcsere szolgáltatásokat illeti, ami a Napster esetében könnyen ment, az gyakorlatilag megvalósíthatatlan az újabb szolgáltatások, mint például a KaZaA esetében. A Napstert a bíróság elmarasztaló ítélete után könnyedén le lehetett állítani, mivel a szolgáltatás egy központi szerverre épült. Az új szolgáltatások esetében azonban nincs szükség ilyen szerverre, így a hálózat felszámolása igen nehéz lenne. A lemezkiadók igazi fegyvere az lehetne, ha olyan értéket tudnának kínálni a vásárlóknak, amiért azok maguktól fordulnának el az ingyenes módszerektől.