SG.hu·
Új korszak kezdődhet a titkosításban az MI matematikai áttörései miatt
Az MI egyre növekvő matematikai képességei miatt újra kell gondolni a titkosításra való felkészülést, amelyet eddig hosszú ideje elsősorban a kvantumszámítógépek jelentette fenyegetés határozott meg.
Az MI fejlődése azzal fenyeget, hogy feltöri a digitális adatok védelmére használt kriptográfiai eszközöket, ami versenyfutást indított annak biztosítására, hogy a jelenleg széles körben alkalmazott módszerek és a tervezett, következő generációs védelmi megoldások egyaránt biztonságosak legyenek. A szabályozó hatóságok és az olyan intézmények, mint az Egyesült Királyság Pénzügyi Felügyeleti Hatósága (Financial Conduct Authority), egyre gyakrabban figyelmeztetik a vállalatokat arra, hogy készítsenek terveket az interneten keresztül továbbított érzékeny információk védelmére használt titkosítási módszerek lecserélésére.
Ezek a felhívások még hangsúlyosabbá váltak, miután az OpenAI vitát váltott ki azzal, hogy matematikai tanulmányok százait mutatta be, köztük olyan „bizonyításokat” is, amelyekről azt állítják, hogy régóta megoldatlan matematikai problémákra adnak választ, és ezek között a saját MI-modelljei által létrehozott megoldások is szerepeltek. Az Association for Human Mathematics nevű szervezet, amelyet azért hoztak létre, hogy megvédje a matematika területét a „mesterséges intelligencia jelentette fenyegetéstől”, bírálta a ChatGPT fejlesztőjét a munkája miatt, és arra szólította fel a matematikusokat, hogy ne dolgozzanak együtt a vállalattal. Az OpenAI megvédte lépéseit, és 5 millió dolláros támogatást ígért egy matematikára összpontosító alapítványnak.
Szakértők szerint az MI segítségével elért áttörések felvetik a kérdést, hogy a technológia hamarosan képes lehet-e feltörni az alapvető, jelenleg is használt kriptográfiai módszereket, például azokat, amelyek megakadályozzák, hogy hackerek betörjenek az online bankszámlákra és adatbázisokba. „Ami ezekben az MI-rendszerekben történik, az a nehézség fogalmának teljes átalakulása, márpedig a modern kriptográfia jelentős része éppen a nehézségen alapul” - mondta Geordie Williamson ausztrál matematikus az Imperial College London által szervezett előadáson. „Úgy gondolom, számítanunk kell a jövőben bekövetkező megrázkódtatásokra... nagyon nyugtalanító, jelentős, nagyon jelentős megrázkódtatásokra.”
Bár az MI még nem tört fel egyetlen alapvető kriptográfiai módszert sem, és a kiberbiztonsági szakértők egy része továbbra is szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy erre képes lesz, a matematikusok arra figyelmeztetnek, hogy a veszély egyre nő. Ennek egyik oka, hogy az algoritmustervezés és a számelmélet, vagyis az egész számok tulajdonságait vizsgáló matematikai terület terén elért MI-teljesítményjavulás megnövelte a korábban rendkívül nehéznek tartott problémák megoldására való képességet. Az egyik széles körben alkalmazott kriptográfiai módszer két rendkívül nagy prímszám összeszorzásán alapul. Ez mindeddig hatékony eljárásnak bizonyult, mivel a jelenlegi számítógépek könnyen elvégzik a szorzást, ám nehezebb fordított irányban elvégezni a műveletet, vagyis meghatározni, melyik két eredeti szám szorzata adja az eredményt.
Az MI fejlődése már most is hatással van a kiberbiztonságra. A múlt héten világszerte vállalatok igyekeztek gyorsan kijavítani a széles körben használt PHP webes programozási nyelv hibáit, amelyekre részben az OpenAI és a Google által fejlesztett MI-modellek hívták fel a figyelmet. A matematika területén elért MI-fejlesztések azt a korábbi feltételezést is megkérdőjelezték, hogy a kriptográfiára leselkedő legsürgetőbb fenyegetést a kvantumszámítógépek megjelenése jelenti. Ezeket a gépeket úgy tervezték, hogy a szubatomi részecskék fizikáját kihasználva olyan eredményeket érjenek el, amelyekre a „klasszikus” számítógépek nem képesek.
A legtöbb szakértő azonban úgy véli, hogy egy kellően nagy teljesítményű kvantumszámítógép megépítése még éveket vehet igénybe. „Melyik krokodil van a legközelebb a csónakunkhoz, ha a kriptográfiai algoritmusainkat fenyegető veszélyekről van szó?” - tette fel a kérdést a pénzügyi ágazat egyik bennfentese. „A kvantumszámítógép vagy az MI?”
A kiberfenyegetések „gyorsan változnak az MI és a kvantumszámítástechnika fejlődésével párhuzamosan” - közölte a brit FCA. A szabályozó hatóság elmondta, hogy 50 nagy intézménnyel közösen egy új felügyeleti eszközt tesztel annak felmérésére, mennyire felkészültek az új technológiai kockázatok korszakára, amelyek a kriptográfiát fenyegetik. „A vállalatoknak nem szabad várniuk a cselekvéssel” - közölte az FCA, amely a jövő hónapban gyakorlati útmutatót kíván közzétenni arról, hogy az Egyesült Királyságban általa felügyelt több mint 35 ezer pénzügyi szolgáltató vállalatnak miként kell kezelnie az MI és a kvantumszámítástechnika jelentette kockázatokat. „Meg kell érteniük, hogy jelenleg milyen védelem alatt állnak a rendszereik, és már most el kell kezdeniük a felkészülést a kvantumbiztos jövőre” - tették hozzá.
Az a lehetőség, hogy az MI feltörheti a titkosítási eszközöket, „jelentős kockázatként” jelent meg a „matematikai szempontból összetettebb kriptográfiai formák” esetében - mondta Daniel Shiu, a Manchesteri Egyetem kriptomatematikai professzora. Elmondása szerint a sérülékenységek közé tartozik néhány olyan, „kevésbé kiforrott” algoritmus is, amelyek egy új, a kvantumszámítógépek támadásaival szemben biztonságosnak tervezett algoritmuscsomag részét képezik. Shiu szerint az MI egyre fejlettebb matematikai képességei már a hatóságokat is cselekvésre késztetik. Ez az Egyesült Államokban, Kínában és Németországban is a jelenleg használt, illetve a javasolt kriptográfiai eszközök egy részének újraértékeléséhez vezetett.
A BT távközlési csoport azon vállalatok közé tartozik, amelyek közölték, hogy már készülnek az új titkosítási módszerekre való átállásra a kvantumszámítógépek jövőbeli fenyegetése miatt. A vállalat hozzátette, hogy arra összpontosít, hogy a kriptográfiai technológiákat „könnyebben lehessen lecserélni, ahogy a szabványok, a technológiák és a fenyegetések változnak”.
Az MI fejlődése azzal fenyeget, hogy feltöri a digitális adatok védelmére használt kriptográfiai eszközöket, ami versenyfutást indított annak biztosítására, hogy a jelenleg széles körben alkalmazott módszerek és a tervezett, következő generációs védelmi megoldások egyaránt biztonságosak legyenek. A szabályozó hatóságok és az olyan intézmények, mint az Egyesült Királyság Pénzügyi Felügyeleti Hatósága (Financial Conduct Authority), egyre gyakrabban figyelmeztetik a vállalatokat arra, hogy készítsenek terveket az interneten keresztül továbbított érzékeny információk védelmére használt titkosítási módszerek lecserélésére.
Ezek a felhívások még hangsúlyosabbá váltak, miután az OpenAI vitát váltott ki azzal, hogy matematikai tanulmányok százait mutatta be, köztük olyan „bizonyításokat” is, amelyekről azt állítják, hogy régóta megoldatlan matematikai problémákra adnak választ, és ezek között a saját MI-modelljei által létrehozott megoldások is szerepeltek. Az Association for Human Mathematics nevű szervezet, amelyet azért hoztak létre, hogy megvédje a matematika területét a „mesterséges intelligencia jelentette fenyegetéstől”, bírálta a ChatGPT fejlesztőjét a munkája miatt, és arra szólította fel a matematikusokat, hogy ne dolgozzanak együtt a vállalattal. Az OpenAI megvédte lépéseit, és 5 millió dolláros támogatást ígért egy matematikára összpontosító alapítványnak.
Szakértők szerint az MI segítségével elért áttörések felvetik a kérdést, hogy a technológia hamarosan képes lehet-e feltörni az alapvető, jelenleg is használt kriptográfiai módszereket, például azokat, amelyek megakadályozzák, hogy hackerek betörjenek az online bankszámlákra és adatbázisokba. „Ami ezekben az MI-rendszerekben történik, az a nehézség fogalmának teljes átalakulása, márpedig a modern kriptográfia jelentős része éppen a nehézségen alapul” - mondta Geordie Williamson ausztrál matematikus az Imperial College London által szervezett előadáson. „Úgy gondolom, számítanunk kell a jövőben bekövetkező megrázkódtatásokra... nagyon nyugtalanító, jelentős, nagyon jelentős megrázkódtatásokra.”
Bár az MI még nem tört fel egyetlen alapvető kriptográfiai módszert sem, és a kiberbiztonsági szakértők egy része továbbra is szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy erre képes lesz, a matematikusok arra figyelmeztetnek, hogy a veszély egyre nő. Ennek egyik oka, hogy az algoritmustervezés és a számelmélet, vagyis az egész számok tulajdonságait vizsgáló matematikai terület terén elért MI-teljesítményjavulás megnövelte a korábban rendkívül nehéznek tartott problémák megoldására való képességet. Az egyik széles körben alkalmazott kriptográfiai módszer két rendkívül nagy prímszám összeszorzásán alapul. Ez mindeddig hatékony eljárásnak bizonyult, mivel a jelenlegi számítógépek könnyen elvégzik a szorzást, ám nehezebb fordított irányban elvégezni a műveletet, vagyis meghatározni, melyik két eredeti szám szorzata adja az eredményt.
Az MI fejlődése már most is hatással van a kiberbiztonságra. A múlt héten világszerte vállalatok igyekeztek gyorsan kijavítani a széles körben használt PHP webes programozási nyelv hibáit, amelyekre részben az OpenAI és a Google által fejlesztett MI-modellek hívták fel a figyelmet. A matematika területén elért MI-fejlesztések azt a korábbi feltételezést is megkérdőjelezték, hogy a kriptográfiára leselkedő legsürgetőbb fenyegetést a kvantumszámítógépek megjelenése jelenti. Ezeket a gépeket úgy tervezték, hogy a szubatomi részecskék fizikáját kihasználva olyan eredményeket érjenek el, amelyekre a „klasszikus” számítógépek nem képesek.
A legtöbb szakértő azonban úgy véli, hogy egy kellően nagy teljesítményű kvantumszámítógép megépítése még éveket vehet igénybe. „Melyik krokodil van a legközelebb a csónakunkhoz, ha a kriptográfiai algoritmusainkat fenyegető veszélyekről van szó?” - tette fel a kérdést a pénzügyi ágazat egyik bennfentese. „A kvantumszámítógép vagy az MI?”
A kiberfenyegetések „gyorsan változnak az MI és a kvantumszámítástechnika fejlődésével párhuzamosan” - közölte a brit FCA. A szabályozó hatóság elmondta, hogy 50 nagy intézménnyel közösen egy új felügyeleti eszközt tesztel annak felmérésére, mennyire felkészültek az új technológiai kockázatok korszakára, amelyek a kriptográfiát fenyegetik. „A vállalatoknak nem szabad várniuk a cselekvéssel” - közölte az FCA, amely a jövő hónapban gyakorlati útmutatót kíván közzétenni arról, hogy az Egyesült Királyságban általa felügyelt több mint 35 ezer pénzügyi szolgáltató vállalatnak miként kell kezelnie az MI és a kvantumszámítástechnika jelentette kockázatokat. „Meg kell érteniük, hogy jelenleg milyen védelem alatt állnak a rendszereik, és már most el kell kezdeniük a felkészülést a kvantumbiztos jövőre” - tették hozzá.
Az a lehetőség, hogy az MI feltörheti a titkosítási eszközöket, „jelentős kockázatként” jelent meg a „matematikai szempontból összetettebb kriptográfiai formák” esetében - mondta Daniel Shiu, a Manchesteri Egyetem kriptomatematikai professzora. Elmondása szerint a sérülékenységek közé tartozik néhány olyan, „kevésbé kiforrott” algoritmus is, amelyek egy új, a kvantumszámítógépek támadásaival szemben biztonságosnak tervezett algoritmuscsomag részét képezik. Shiu szerint az MI egyre fejlettebb matematikai képességei már a hatóságokat is cselekvésre késztetik. Ez az Egyesült Államokban, Kínában és Németországban is a jelenleg használt, illetve a javasolt kriptográfiai eszközök egy részének újraértékeléséhez vezetett.
A BT távközlési csoport azon vállalatok közé tartozik, amelyek közölték, hogy már készülnek az új titkosítási módszerekre való átállásra a kvantumszámítógépek jövőbeli fenyegetése miatt. A vállalat hozzátette, hogy arra összpontosít, hogy a kriptográfiai technológiákat „könnyebben lehessen lecserélni, ahogy a szabványok, a technológiák és a fenyegetések változnak”.