SG.hu·
A Google szerint a kvantumszámítógépek 2029-re feltörhetik a titkosított rendszereket
A Google figyelmeztetése szerint a bankoknak, kormányoknak és technológiai szolgáltatóknak fel kell készülniük arra, hogy 2029-re megjelenhetnek olyan kvantumszámítógépes hackerek, amelyek képesek feltörni a legtöbb jelenlegi titkosítási rendszert.
A vállalat egy blogbejegyzésben közölte, hogy a kvantumszámítógépek még az évtized vége előtt „jelentős fenyegetést” jelentenek majd a jelenlegi kriptográfiai szabványokra, és arra ösztönözte a többi céget, hogy kövessék a példáját. Az Alphabet tulajdonában lévő cég azt írta, hogy „az a titkosítás, amelyet jelenleg az adatai bizalmas és biztonságos kezelésére használnak, a következő években könnyen feltörhetővé válhat egy nagyméretű kvantumszámítógép számára”.
Jelenlegi állás szerint a kvantumszámítógépek, amelyek képesek rendkívül gyorsan összetett feladatokat végrehajtani, még korai stádiumban lévő technológiának számítanak, amely hatalmas lehetőségeket rejt, ugyanakkor jelentős akadályok állnak a széles körű alkalmazás útjában. A Google, a Microsoft, valamint a nagyobb műszaki egyetemek jelenleg is olyan rendszerek fejlesztésén dolgoznak, amelyek a kvantummechanika törvényeit használják fel rendkívül bonyolult matematikai számítások elvégzésére. Ezeknek a rendszereknek a többsége rendkívül nehezen építhető meg. Például hatalmas mennyiségű héliumra van szükség ahhoz, hogy a kvantumrendszereket a közel abszolút nulla hőmérsékletre hűtsék, vagy akár hetekig tartó munkára a lézerek pontos beállításához. Azok a rendszerek, amelyek jelenleg működnek, még túl kicsik ahhoz, hogy elvégezzék azokat a feladatokat, amelyek a tudományos közösséget leginkább érdeklik.
Egy igazán nagy teljesítményű kvantumszámítógép megépítése, amely több százezer vagy akár milliónyi stabil qubittel - azaz kvantumbittel - rendelkezik, komoly fizikai és technológiai kihívások leküzdését igényli. Ezeknek a qubiteknek a stabilitását biztosítani különösen nehéz, mivel a kvantumrendszerek természetüknél fogva rendkívül törékenyek. A Google közölte, hogy módosította fenyegetési modelljét, és előtérbe helyezi az úgynevezett poszt-kvantum kriptográfiára való átállást az azonosítási szolgáltatások esetében, amelyek az online biztonság és a digitális aláírások szempontjából kulcsfontosságúak. A vállalat azt javasolja, hogy más fejlesztői csapatok is kövessék ezt a megközelítést.
Leonie Mueck, a cambridge-i kvantumstartup, a Riverlane korábbi termékigazgatója szerint a Google állítása nem feltétlenül jelenti azt, hogy 2029-re biztosan rendelkezésre áll majd egy működő kvantumszámítógép, amely képes feltörni a titkosítást. Valójában a legtöbb becslés szerint egy kriptográfiailag releváns kvantumszámítógép, vagyis egy olyan rendszer, amely elég erős a titkosítás feltöréséhez, inkább a 2030-as és 2050-es évek között jelenhet meg. Mueck ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a veszély már elég közelinek tűnik ahhoz, hogy a kormányok elkezdjék a felkészülést arra az esetre, amikor a jelenlegi titkosítási szabványokkal védett adatok hozzáférhetővé válhatnak. Szavai szerint a hírszerző közösségek már több mint egy évtizede számolnak ezzel a fenyegetéssel.
A Google által felvázolt időkeret azt sugallja, hogy a technológiai ipar fejlesztőcsapatainak már most érdemes megfontolniuk az érzékeny adatok védelmét szolgáló intézkedéseket, és átállniuk fejlettebb titkosítási rendszerekre. Bizonyos támadások, amelyek arra építenek, hogy a jövőben elérhető lesz a kvantum alapú visszafejtés, már most is létezhetnek. Ezek az úgynevezett „most eltárolni, később visszafejteni” stratégiák. Mueck úgy fogalmazott, hogy egy 1920-as nemzetbiztonsági dokumentum ma már nem releváns, de egy tíz évvel ezelőtti dokumentum sokkal inkább az. Ezért fontos, hogy a jelenleg titkosított információkat úgy védjék, hogy egy tíz év múlva rendelkezésre álló kvantumszámítógép se tudja visszafejteni azokat.
A vállalat egy blogbejegyzésben közölte, hogy a kvantumszámítógépek még az évtized vége előtt „jelentős fenyegetést” jelentenek majd a jelenlegi kriptográfiai szabványokra, és arra ösztönözte a többi céget, hogy kövessék a példáját. Az Alphabet tulajdonában lévő cég azt írta, hogy „az a titkosítás, amelyet jelenleg az adatai bizalmas és biztonságos kezelésére használnak, a következő években könnyen feltörhetővé válhat egy nagyméretű kvantumszámítógép számára”.
Jelenlegi állás szerint a kvantumszámítógépek, amelyek képesek rendkívül gyorsan összetett feladatokat végrehajtani, még korai stádiumban lévő technológiának számítanak, amely hatalmas lehetőségeket rejt, ugyanakkor jelentős akadályok állnak a széles körű alkalmazás útjában. A Google, a Microsoft, valamint a nagyobb műszaki egyetemek jelenleg is olyan rendszerek fejlesztésén dolgoznak, amelyek a kvantummechanika törvényeit használják fel rendkívül bonyolult matematikai számítások elvégzésére. Ezeknek a rendszereknek a többsége rendkívül nehezen építhető meg. Például hatalmas mennyiségű héliumra van szükség ahhoz, hogy a kvantumrendszereket a közel abszolút nulla hőmérsékletre hűtsék, vagy akár hetekig tartó munkára a lézerek pontos beállításához. Azok a rendszerek, amelyek jelenleg működnek, még túl kicsik ahhoz, hogy elvégezzék azokat a feladatokat, amelyek a tudományos közösséget leginkább érdeklik.
Egy igazán nagy teljesítményű kvantumszámítógép megépítése, amely több százezer vagy akár milliónyi stabil qubittel - azaz kvantumbittel - rendelkezik, komoly fizikai és technológiai kihívások leküzdését igényli. Ezeknek a qubiteknek a stabilitását biztosítani különösen nehéz, mivel a kvantumrendszerek természetüknél fogva rendkívül törékenyek. A Google közölte, hogy módosította fenyegetési modelljét, és előtérbe helyezi az úgynevezett poszt-kvantum kriptográfiára való átállást az azonosítási szolgáltatások esetében, amelyek az online biztonság és a digitális aláírások szempontjából kulcsfontosságúak. A vállalat azt javasolja, hogy más fejlesztői csapatok is kövessék ezt a megközelítést.
Leonie Mueck, a cambridge-i kvantumstartup, a Riverlane korábbi termékigazgatója szerint a Google állítása nem feltétlenül jelenti azt, hogy 2029-re biztosan rendelkezésre áll majd egy működő kvantumszámítógép, amely képes feltörni a titkosítást. Valójában a legtöbb becslés szerint egy kriptográfiailag releváns kvantumszámítógép, vagyis egy olyan rendszer, amely elég erős a titkosítás feltöréséhez, inkább a 2030-as és 2050-es évek között jelenhet meg. Mueck ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a veszély már elég közelinek tűnik ahhoz, hogy a kormányok elkezdjék a felkészülést arra az esetre, amikor a jelenlegi titkosítási szabványokkal védett adatok hozzáférhetővé válhatnak. Szavai szerint a hírszerző közösségek már több mint egy évtizede számolnak ezzel a fenyegetéssel.
A Google által felvázolt időkeret azt sugallja, hogy a technológiai ipar fejlesztőcsapatainak már most érdemes megfontolniuk az érzékeny adatok védelmét szolgáló intézkedéseket, és átállniuk fejlettebb titkosítási rendszerekre. Bizonyos támadások, amelyek arra építenek, hogy a jövőben elérhető lesz a kvantum alapú visszafejtés, már most is létezhetnek. Ezek az úgynevezett „most eltárolni, később visszafejteni” stratégiák. Mueck úgy fogalmazott, hogy egy 1920-as nemzetbiztonsági dokumentum ma már nem releváns, de egy tíz évvel ezelőtti dokumentum sokkal inkább az. Ezért fontos, hogy a jelenleg titkosított információkat úgy védjék, hogy egy tíz év múlva rendelkezésre álló kvantumszámítógép se tudja visszafejteni azokat.