SG.hu·
A memóriachip-hiány egyetlen megoldása az innováció
A memóriachip-gyártóknak egyelőre nem lesz gondjuk azzal, hogy minden legyártott chipet értékesítsenek. A legnagyobb kockázatot most az jelenti, hogy legnagyobb ügyfeleik egyre kreatívabb megoldásokkal próbálják csökkenteni függőségüket.
A Micron pénzügyi évének harmadik negyedévére vonatkozó jelentése megmutatta, mennyivel súlyosabbá vált a memóriachip-hiány mindössze három hónap alatt. A vállalat előrejelzése szerint már a jelenlegi negyedév működési eredménye is meghaladja a memóriachip-gyártó eddigi történetének legmagasabb teljes éves árbevételét. A Micron emellett 15 új ügyféllel kötött hosszú távú szállítási megállapodást, miközben az előző negyedévben mindössze egy ilyen szerződésről számolt be. Ezek a tárgyalások elegendő rálátást biztosítottak a vállalat számára ahhoz, hogy a hiány fennmaradását már 2027 utánra is előre jelezze, míg korábban az iparág helyzetére vonatkozó megjegyzéseit csak az adott naptári évre korlátozta.
De még ez az új előrejelzés is óvatosnak bizonyulhat. „Nagyon jó rálátásunk van öt éves időtávra” - mondta egy interjúban Sumit Sadana, a Micron üzleti igazgatója. A Micron részvényei közel 16 százalékkal emelkedtek, míg riválisa, az SK Hynix 13 százalékot ugrott. A flash memória gyártó Sandisk árfolyama 22 százalékkal szárnyalt. Ezzel szemben szinte az összes többi nagy technológiai vállalat részvénye esett, mivel a memóriachipek létfontosságú alkatrészei az Nvidia MI-rendszereinek, az iPhone készülékeknek, valamint a Google, a Microsoft, az Amazon, az Oracle és a Meta felhőalapú MI-szolgáltatásainak is. Ha nem számítjuk a memóriachip-gyártókat, például a Micront, a Samsungot és az SK Hynixet, akkor az ezermilliárd dollárnál nagyobb piaci értékű tíz tőzsdei vállalat együttes piaci kapitalizációja több mint 2 százalékkal csökkent.
Egyelőre valamennyi ilyen vállalat ki van szolgáltatva a folyamatosan emelkedő memóriachip-áraknak. Az Apple pár napja még azt a szokatlan lépést is megtette, hogy a termékciklus közepén megemelte több termékének árát, amit a memóriachipek költségeivel indokolt. A szükség azonban a találékonyság szülője is, és egyre több jel utal arra, hogy a technológiai ipar intenzíven dolgozik olyan megoldásokon, amelyekkel a jövőben csökkenthető a függőség ettől a kiszámíthatatlan alkatrésztől.
A Qualcomm például minapi befektetői rendezvényének jelentős részét a „high bandwidth compute” technológiának szentelte. Ez egy új módszer arra, hogy az MI-rendszerek memóriáját úgy használják, hogy elkerüljék a nagy sávszélességű memória, vagyis a HBM alkalmazását, amely kulcsfontosságú az MI-rendszerek számára, ugyanakkor nehezen gyártható és rendkívül hiánycikk. Ez azt követően történt, hogy a hónap elején olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint az Nvidia módosította a hamarosan piacra kerülő Vera Rubin MI-platform egyes terveit annak érdekében, hogy kevesebb memóriát használjon.
A memóriahatékonyság egyes vállalatok számára már fontos dicsekvési tényezővé is vált. A Cerebras - egy MI-chip fejlesztésével foglalkozó startup, amely múlt hónapban rendkívül sikeres tőzsdei bevezetést hajtott végre - első nyilvános gyorsjelentésében kiemelte, hogy óriásméretű chipjeinek kialakítása egyáltalán nem használ HBM memóriát. „Hiánycikk, drága, és mi nem használjuk” - mondta Andrew Feldman, a Cerebras vezérigazgatója a vállalat eredménybeszámoló konferenciahívásán.
A befektetőket aggasztja annak lehetősége, hogy olyan technológiai áttörések születhetnek, amelyek a jövőben csökkentik a memória iránti keresletet, különösen annak fényében, hogy a memóriachip-gyártók piaci értéke az elmúlt egy évben rendkívüli mértékben emelkedett. A Micron például március végén piaci értékének közel egyharmadát veszítette el, miután a Google közzétett egy TurboQuant nevű tömörítési algoritmusról szóló kutatást, amely jelentősen csökkentette a memóriahasználatot anélkül, hogy rontotta volna az MI-modellek teljesítményét. Az elemzők túlzottnak nevezték a piaci reakciót, és a Micron részvényárfolyama azóta több mint háromszorosára emelkedett. Az eset ugyanakkor jól mutatja, milyen idegesen reagál a piac a jelenlegi értékeltségi szinteken.
A kemény valóság azonban továbbra is az, hogy minden számítástechnikai rendszernek szüksége van valamilyen rendszermemóriára. Ennek legnagyobb felhasználói pedig annyira aggódnak a jövőbeli ellátás miatt, hogy olyan hosszú távú megállapodásokat írnak alá, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna egy ilyen ingadozó árú tömegtermék esetében. A Micron közölte, hogy legújabb szerződéseinek többsége öt évre szól, és olyan minimális árszinteket rögzít, amelyek még mindig lényegesen kedvezőbbek, mint a korábbi piaci visszaesések során tapasztalt árak. „Még a minimálisan garantált árak mellett is jobb árréseket biztosítanak ezek a szerződések, mint amilyeneket a korábbi ciklusok csúcspontjain lehetett elérni” - mondta Rolf Bulk, a Futurum elemzője.
Egyelőre még kérdéses, hogy ezek a megállapodások mennyire bizonyulnak valóban megbonthatatlannak, hiszen a chipipar korábbi szállítási szerződései nem mindig bizonyultak tartósnak. Minden jel azonban arra utal, hogy legalább még két-három évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a memóriachip-kínálat annyira javuljon, hogy ezek a megállapodások valódi próbának legyenek kitéve. Ez bőven elegendő időt és ösztönzést ad a memóriachipek vásárlóinak arra, hogy tovább keressék a módját annak, miként lehet sokkal kevesebb memóriából is többet kihozni. Semmi sem tart örökké, különösen a technológiai iparban.
A Micron pénzügyi évének harmadik negyedévére vonatkozó jelentése megmutatta, mennyivel súlyosabbá vált a memóriachip-hiány mindössze három hónap alatt. A vállalat előrejelzése szerint már a jelenlegi negyedév működési eredménye is meghaladja a memóriachip-gyártó eddigi történetének legmagasabb teljes éves árbevételét. A Micron emellett 15 új ügyféllel kötött hosszú távú szállítási megállapodást, miközben az előző negyedévben mindössze egy ilyen szerződésről számolt be. Ezek a tárgyalások elegendő rálátást biztosítottak a vállalat számára ahhoz, hogy a hiány fennmaradását már 2027 utánra is előre jelezze, míg korábban az iparág helyzetére vonatkozó megjegyzéseit csak az adott naptári évre korlátozta.
De még ez az új előrejelzés is óvatosnak bizonyulhat. „Nagyon jó rálátásunk van öt éves időtávra” - mondta egy interjúban Sumit Sadana, a Micron üzleti igazgatója. A Micron részvényei közel 16 százalékkal emelkedtek, míg riválisa, az SK Hynix 13 százalékot ugrott. A flash memória gyártó Sandisk árfolyama 22 százalékkal szárnyalt. Ezzel szemben szinte az összes többi nagy technológiai vállalat részvénye esett, mivel a memóriachipek létfontosságú alkatrészei az Nvidia MI-rendszereinek, az iPhone készülékeknek, valamint a Google, a Microsoft, az Amazon, az Oracle és a Meta felhőalapú MI-szolgáltatásainak is. Ha nem számítjuk a memóriachip-gyártókat, például a Micront, a Samsungot és az SK Hynixet, akkor az ezermilliárd dollárnál nagyobb piaci értékű tíz tőzsdei vállalat együttes piaci kapitalizációja több mint 2 százalékkal csökkent.
Egyelőre valamennyi ilyen vállalat ki van szolgáltatva a folyamatosan emelkedő memóriachip-áraknak. Az Apple pár napja még azt a szokatlan lépést is megtette, hogy a termékciklus közepén megemelte több termékének árát, amit a memóriachipek költségeivel indokolt. A szükség azonban a találékonyság szülője is, és egyre több jel utal arra, hogy a technológiai ipar intenzíven dolgozik olyan megoldásokon, amelyekkel a jövőben csökkenthető a függőség ettől a kiszámíthatatlan alkatrésztől.
A Qualcomm például minapi befektetői rendezvényének jelentős részét a „high bandwidth compute” technológiának szentelte. Ez egy új módszer arra, hogy az MI-rendszerek memóriáját úgy használják, hogy elkerüljék a nagy sávszélességű memória, vagyis a HBM alkalmazását, amely kulcsfontosságú az MI-rendszerek számára, ugyanakkor nehezen gyártható és rendkívül hiánycikk. Ez azt követően történt, hogy a hónap elején olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint az Nvidia módosította a hamarosan piacra kerülő Vera Rubin MI-platform egyes terveit annak érdekében, hogy kevesebb memóriát használjon.
A memóriahatékonyság egyes vállalatok számára már fontos dicsekvési tényezővé is vált. A Cerebras - egy MI-chip fejlesztésével foglalkozó startup, amely múlt hónapban rendkívül sikeres tőzsdei bevezetést hajtott végre - első nyilvános gyorsjelentésében kiemelte, hogy óriásméretű chipjeinek kialakítása egyáltalán nem használ HBM memóriát. „Hiánycikk, drága, és mi nem használjuk” - mondta Andrew Feldman, a Cerebras vezérigazgatója a vállalat eredménybeszámoló konferenciahívásán.
A befektetőket aggasztja annak lehetősége, hogy olyan technológiai áttörések születhetnek, amelyek a jövőben csökkentik a memória iránti keresletet, különösen annak fényében, hogy a memóriachip-gyártók piaci értéke az elmúlt egy évben rendkívüli mértékben emelkedett. A Micron például március végén piaci értékének közel egyharmadát veszítette el, miután a Google közzétett egy TurboQuant nevű tömörítési algoritmusról szóló kutatást, amely jelentősen csökkentette a memóriahasználatot anélkül, hogy rontotta volna az MI-modellek teljesítményét. Az elemzők túlzottnak nevezték a piaci reakciót, és a Micron részvényárfolyama azóta több mint háromszorosára emelkedett. Az eset ugyanakkor jól mutatja, milyen idegesen reagál a piac a jelenlegi értékeltségi szinteken.
A kemény valóság azonban továbbra is az, hogy minden számítástechnikai rendszernek szüksége van valamilyen rendszermemóriára. Ennek legnagyobb felhasználói pedig annyira aggódnak a jövőbeli ellátás miatt, hogy olyan hosszú távú megállapodásokat írnak alá, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna egy ilyen ingadozó árú tömegtermék esetében. A Micron közölte, hogy legújabb szerződéseinek többsége öt évre szól, és olyan minimális árszinteket rögzít, amelyek még mindig lényegesen kedvezőbbek, mint a korábbi piaci visszaesések során tapasztalt árak. „Még a minimálisan garantált árak mellett is jobb árréseket biztosítanak ezek a szerződések, mint amilyeneket a korábbi ciklusok csúcspontjain lehetett elérni” - mondta Rolf Bulk, a Futurum elemzője.
Egyelőre még kérdéses, hogy ezek a megállapodások mennyire bizonyulnak valóban megbonthatatlannak, hiszen a chipipar korábbi szállítási szerződései nem mindig bizonyultak tartósnak. Minden jel azonban arra utal, hogy legalább még két-három évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a memóriachip-kínálat annyira javuljon, hogy ezek a megállapodások valódi próbának legyenek kitéve. Ez bőven elegendő időt és ösztönzést ad a memóriachipek vásárlóinak arra, hogy tovább keressék a módját annak, miként lehet sokkal kevesebb memóriából is többet kihozni. Semmi sem tart örökké, különösen a technológiai iparban.