SG.hu·
Másfélszeresére nőtt a 2003-as korszakból származó DDR2 memóriák ára
A TrendForce szerint a harmadik negyedévben további 40 százalékos áremelkedés várható, mivel a vásárlók alacsonyabb specifikációjú megoldásokra váltanak a készletek biztosítása érdekében.
A TrendForce kutatása szerint a DDR2 memória szerződéses árai az év második negyedévében 55-60 százalékkal emelkedtek, és a harmadik negyedévben várhatóan további 35-40 százalékos növekedés következik. Ez azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia által hajtott memóriahiány már azt a szabványt is elérte, amely először 2003-ban került piacra, és amelyet a három legnagyobb DRAM-gyártó évekkel ezelőtt már háttérbe szorított. Az áremelkedést egyrészt az okozza, hogy a vásárlók régebbi memóriák köré tervezik át termékeiket a biztos ellátás érdekében, másrészt az, hogy a maradék néhány DDR2-beszállító eltérő stratégiát követ: miközben a Winbond csökkenti a termelést, az ESMT növeli azt.
A hiány közvetlenül nem a DDR2-t érinti. A Samsung, az SK hynix és a Micron ugyanis a gyártókapacitásaik jelentős részét a HBM memóriák és a szerverekbe szánt DRAM-ok előállítására irányították át, hogy kiszolgálják a mesterséges intelligencia infrastruktúrájába áramló beruházásokat. Emiatt csökkent az érettebb gyártástechnológiával készülő memóriachipek kínálata, beleértve a DDR4-et is. Ahogy a DDR4-ből egyre kevesebb állt rendelkezésre, az OEM- és ODM-gyártók egy része DDR3-at kezdett alkalmazni helyette. Később egyes DDR3-alapú terveket DDR2 használatára alakítottak át, így a vásárlók minden szinten azt a memóriagenerációt próbálták megszerezni, amely még elérhető volt számukra.
Az eredmény az lett, hogy a hiány fokozatosan terjedt lefelé az egyre régebbi generációk felé. Ennek jelei már márciusban is láthatók voltak, amikor korábbi adatok azt mutatták, hogy a DDR3 és a DDR2 ára egyetlen hónap alatt 20-40 százalékkal emelkedett. Ez a folyamat tovább erősíti azt a piaci fordulatot, amelyet egész évben figyelemmel kísérhettünk. A DDR4 ára ugyanis a DDR5 fölé emelkedett annak ellenére, hogy lassabb és régebbi technológiáról van szó. A helyzet odáig jutott, hogy a memóriamodul-gyártók és az alaplapgyártók újraindították a DDR4 termelését, miután a három legnagyobb memóriagyártó már megkezdte annak fokozatos kivezetését.
Jelenleg a Winbond és az ESMT számít a DDR2 komponensek két legfontosabb forrásának, ám a kialakult helyzetre eltérően reagálnak. A Winbond fokozatosan csökkenti a DDR2 gyártását, hogy kapacitásait a magasabb haszonkulcsú DDR3, DDR4 és LPDDR4 termékek felé irányítsa át. Az ESMT ezzel szemben éppen az ellenkező utat választotta: a bérgyártó partnerénél, a PSMC-nél rendelkezésre álló kapacitásainak jelentős részét DDR2 előállítására fordítja, hogy kihasználja azt a keresletet, amelyről a Winbond lemond. A tajvani beszállítók, köztük a Nanya, már most is nehezen tudják kielégíteni a DDR4-ről lefelé áramló megrendelések volumenét. Mivel az új kapacitások kiépítése lassú technológiai átállásokat igényel, a Winbond visszavonulása gyorsabban csökkenti a kínálatot, mint amilyen gyorsan az ESMT pótolni tudná azt.
A mai személyi számítógépek természetesen már nem használnak DDR2 memóriát, ezért az áremelkedések hatása várhatóan elsősorban a beágyazott rendszerekben, a hálózati berendezésekben, az ipari vezérlőkben, a járműelektronikában és más hosszú életciklusú eszközökben lesz érezhető. Ezeket eredetileg DDR2 köré tervezték, és túl költséges lenne őket újraminősíteni vagy áttervezni modernebb memóriagenerációkra, például DDR4-re vagy DDR5-re. Az, hogy a szerződéses árak emelkedése már a DDR2-t is elérte, arra utal, hogy rendkívül hosszú távú DRAM-hiánnyal állunk szemben. A teljes memóriapiacon továbbra is emelkednek a szerződéses árak, és egyelőre semmi nem utal arra, hogy a folyamat hamarosan megállna. Érdemi új gyártókapacitások megjelenésére a legkedvezőbb forgatókönyv szerint is legkorábban 2027 végén lehet számítani.
A TrendForce kutatása szerint a DDR2 memória szerződéses árai az év második negyedévében 55-60 százalékkal emelkedtek, és a harmadik negyedévben várhatóan további 35-40 százalékos növekedés következik. Ez azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia által hajtott memóriahiány már azt a szabványt is elérte, amely először 2003-ban került piacra, és amelyet a három legnagyobb DRAM-gyártó évekkel ezelőtt már háttérbe szorított. Az áremelkedést egyrészt az okozza, hogy a vásárlók régebbi memóriák köré tervezik át termékeiket a biztos ellátás érdekében, másrészt az, hogy a maradék néhány DDR2-beszállító eltérő stratégiát követ: miközben a Winbond csökkenti a termelést, az ESMT növeli azt.
A hiány közvetlenül nem a DDR2-t érinti. A Samsung, az SK hynix és a Micron ugyanis a gyártókapacitásaik jelentős részét a HBM memóriák és a szerverekbe szánt DRAM-ok előállítására irányították át, hogy kiszolgálják a mesterséges intelligencia infrastruktúrájába áramló beruházásokat. Emiatt csökkent az érettebb gyártástechnológiával készülő memóriachipek kínálata, beleértve a DDR4-et is. Ahogy a DDR4-ből egyre kevesebb állt rendelkezésre, az OEM- és ODM-gyártók egy része DDR3-at kezdett alkalmazni helyette. Később egyes DDR3-alapú terveket DDR2 használatára alakítottak át, így a vásárlók minden szinten azt a memóriagenerációt próbálták megszerezni, amely még elérhető volt számukra.
Az eredmény az lett, hogy a hiány fokozatosan terjedt lefelé az egyre régebbi generációk felé. Ennek jelei már márciusban is láthatók voltak, amikor korábbi adatok azt mutatták, hogy a DDR3 és a DDR2 ára egyetlen hónap alatt 20-40 százalékkal emelkedett. Ez a folyamat tovább erősíti azt a piaci fordulatot, amelyet egész évben figyelemmel kísérhettünk. A DDR4 ára ugyanis a DDR5 fölé emelkedett annak ellenére, hogy lassabb és régebbi technológiáról van szó. A helyzet odáig jutott, hogy a memóriamodul-gyártók és az alaplapgyártók újraindították a DDR4 termelését, miután a három legnagyobb memóriagyártó már megkezdte annak fokozatos kivezetését.
Jelenleg a Winbond és az ESMT számít a DDR2 komponensek két legfontosabb forrásának, ám a kialakult helyzetre eltérően reagálnak. A Winbond fokozatosan csökkenti a DDR2 gyártását, hogy kapacitásait a magasabb haszonkulcsú DDR3, DDR4 és LPDDR4 termékek felé irányítsa át. Az ESMT ezzel szemben éppen az ellenkező utat választotta: a bérgyártó partnerénél, a PSMC-nél rendelkezésre álló kapacitásainak jelentős részét DDR2 előállítására fordítja, hogy kihasználja azt a keresletet, amelyről a Winbond lemond. A tajvani beszállítók, köztük a Nanya, már most is nehezen tudják kielégíteni a DDR4-ről lefelé áramló megrendelések volumenét. Mivel az új kapacitások kiépítése lassú technológiai átállásokat igényel, a Winbond visszavonulása gyorsabban csökkenti a kínálatot, mint amilyen gyorsan az ESMT pótolni tudná azt.
A mai személyi számítógépek természetesen már nem használnak DDR2 memóriát, ezért az áremelkedések hatása várhatóan elsősorban a beágyazott rendszerekben, a hálózati berendezésekben, az ipari vezérlőkben, a járműelektronikában és más hosszú életciklusú eszközökben lesz érezhető. Ezeket eredetileg DDR2 köré tervezték, és túl költséges lenne őket újraminősíteni vagy áttervezni modernebb memóriagenerációkra, például DDR4-re vagy DDR5-re. Az, hogy a szerződéses árak emelkedése már a DDR2-t is elérte, arra utal, hogy rendkívül hosszú távú DRAM-hiánnyal állunk szemben. A teljes memóriapiacon továbbra is emelkednek a szerződéses árak, és egyelőre semmi nem utal arra, hogy a folyamat hamarosan megállna. Érdemi új gyártókapacitások megjelenésére a legkedvezőbb forgatókönyv szerint is legkorábban 2027 végén lehet számítani.