SG.hu·
Az EU új digitális stratégiája csökkentené a függőséget Amerikától
Az Európai Bizottság olyan jogszabálytervezeteket mutatott be, amelyek célja az európai felhőszolgáltatási, MI és félvezetőipar megerősítése, valamint az amerikai technológiai óriásvállalatoktól való függőség csökkentése. A kezdeményezés egyértelműen azt jelzi, hogy az Európai Unió egyre határozottabban kívánja saját kezébe venni a digitális infrastruktúrája feletti ellenőrzést, még akkor is, ha ezzel szembe megy Washington kritikáival.
A Bizottság által előterjesztett Cloud and AI Development Act, vagyis a Felhő- és MI-fejlesztési törvény, valamint a Chips Act 2.0 az európai technológiai önállóságot célzó stratégia központi elemei. Az EU célja, hogy 2030-ra megduplázza a globális félvezetőpiacon elért részesedését, és elérje a 20 százalékos arányt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy Európa nem engedheti meg magának a túlzott külső függőséget. "Nem engedhetjük meg magunknak, hogy másoktól függjünk azokban a technológiákban, amelyek működtetik a kórházainkat, stabilan tartják az energiahálózatainkat és biztosítják szolgáltatásaink biztonságát."
Henna Virkkunen, az EU technológiai ügyekért felelős biztosa arra figyelmeztetett, hogy valós veszélyt jelentenek az úgynevezett "kill switch" megoldások, vagyis azok a lehetőségek, amikor egy külföldi kormány vagy annak nyomására egy vállalat képes lenne szolgáltatásokat leállítani vagy korlátozni. A biztos szerint az EU célja, hogy a kritikus fontosságú területeken mindig Európában maradjon az ellenőrzés mind a szolgáltatások, mind az adatok felett.
A javaslat különösen a felhőszolgáltatások területén jelent komoly változásokat. Az olyan érzékeny ágazatokban, mint a bankszektor, az energetika vagy az egészségügy, a szolgáltatóknak szigorú szuverenitási követelményeknek kell majd megfelelniük. Az egyik legfontosabb ok az amerikai Cloud Act, amely lehetővé teszi az amerikai hatóságok számára, hogy amerikai vállalatoktól adatokat kérjenek ki akkor is, ha azokat fizikailag külföldön tárolják. A legkritikusabb állami tenderek esetében a beszállítóknak biztosítaniuk kell majd, hogy a felhasznált hardver és szoftver Európában készüljön. Ez gyakorlatilag kizárhatja az amerikai vállalatokat abból, hogy ellenőrzést gyakoroljanak bizonyos érzékeny európai adat- és szolgáltatási rendszerek felett. Virkkunen szerint különösen a védelmi szektorban fontos, hogy a technológia európai ellenőrzés alatt maradjon, és az adatok se hagyják el a kontinens területét.
A szabályozás elsősorban az olyan amerikai óriásokat érintheti, mint a Amazon, a Microsoft és a Google, amelyek jelenleg a globális felhőpiac több mint 60 százalékát uralják. A vállalatok ugyanakkor az elmúlt években több lépést is tettek az európai aggályok enyhítésére. A Microsoft például létrehozta a Bleu nevű francia felhőszolgáltatást a Capgemini és az Orange tulajdonában, valamint a Delos Cloud nevű megoldást az SAP leányvállalatán keresztül. Mindkét kezdeményezés célja, hogy nagyobb helyi ellenőrzést biztosítson az európai ügyfelek számára. A Microsoft közölte, hogy továbbra is kész együttműködni Európával egy erős, ellenálló és globálisan összekapcsolt MI ökoszisztéma kiépítésében. Az Amazon felhőüzletága, az AWS szintén hangsúlyozta, hogy idén olyan európai szolgáltatást indított, amely fizikailag és jogilag is elkülönül a vállalat globális infrastruktúrájától. A cég szerint eurómilliárdokat fektetett be az európai felhőinfrastruktúra fejlesztésébe.
A technológiai szuverenitási csomag másik fontos eleme az adatközpontok gyorsított engedélyezése. Az új szabályok szerint az ilyen létesítmények előnyben részesülhetnek az elektromos hálózathoz való hozzáférésnél, és alacsonyabb hálózati díjakat fizethetnek, ha európai gyártású chipeket használnak vagy javítják energiahatékonyságukat. A Chips Act 2.0 szintén új megközelítést alkalmaz. A korábbi célokkal szemben most kevésbé a legfejlettebb chipgyárak Európába csábítására helyeződik a hangsúly, inkább az európai erősségek támogatására. Ebbe beletartozik a holland ASML köré épült ökoszisztéma, az alapanyag-ellátás, a chipgyártó berendezések és a fejlett csomagolási technológiák fejlesztése. A Bizottság azt is szeretné elérni, hogy a gyártók és a vásárlók hosszú távú megállapodásokat kössenek egymással, amelyek biztosítják az európai chipek jövőbeni keresletét.
Mindazonáltal számos szakértő figyelmeztet arra, hogy Európa jelenleg jelentős lemaradásban van. A kontinensnek nincs saját, az NVIDIA szintjén versenyképes MI-chiptervező vállalata, nincs a tajvani TSMC-hez hasonló félvezetőgyártó óriása, és nem rendelkezik olyan globális szoftverplatformokkal sem, amelyek az amerikai vállalatokhoz hasonló méretű keresletet tudnának generálni. Achim Weiß, az Ionos vezérigazgatója szerint Európa továbbra is kénytelen lesz együttműködni olyan vállalatokkal, mint az NVIDIA vagy az AMD. "Szuverenitás nem egyenlő az önellátással."
A kritikusok szerint a csomag egyik gyenge pontja, hogy viszonylag kevés új pénzügyi forrást biztosít. Miközben az Egyesült Államok hatalmas összegeket fektet be a technológiai szektorba, Kína pedig erőteljes állami támogatásokkal segíti iparát, Európában a finanszírozás jelentős része továbbra is a tagállamokra hárul. Erik Rein, az Európai Félvezetőipari Szövetség vezetője szerint Európa nem tudja pusztán szabályozásokkal megszerezni a vezető szerepet a félvezetők piacán.
Más szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy a Bizottság most tudatosan pragmatikus megközelítést választott. Nem egy szigorú "Vásárolj európait" politikát vezet be, hanem fokozatosan próbálja erősíteni az európai technológiai szereplőket. Kim van Sparrentak európai parlamenti képviselő szerint a csomag végre elismeri Európa digitális függőségének valódi méretét, de szerinte még mindig nem megy elég messzire ahhoz, hogy hosszú távon biztosítsa az Egyesült Államoktól való függetlenséget. Julia Hess német technológiapolitikai elemző ezzel szemben úgy látja, hogy a csomag reális és megvalósítható lépések sorozata egy hosszabb távú stratégiai cél elérése érdekében. Hasonló véleményen van Keegan McBride, a Tony Blair Institute tudományos és technológiai igazgatója is. Szerinte a kezdeményezés fontos lépés, ugyanakkor Európa nem válhat versenyképessé pusztán szabályozások révén. "Nem lehet szabályozással versenyképességet teremteni. Építkezni kell."
A következő hónapokban a két törvénytervezet az uniós tagállamok és az Európai Parlament elé kerül tárgyalásra. A végleges szabályozás jelentősen alakíthatja át az európai digitális piacot, és meghatározhatja, hogy az EU milyen mértékben lesz képes csökkenteni függőségét az amerikai technológiai óriásoktól a következő évtizedben.
A Bizottság által előterjesztett Cloud and AI Development Act, vagyis a Felhő- és MI-fejlesztési törvény, valamint a Chips Act 2.0 az európai technológiai önállóságot célzó stratégia központi elemei. Az EU célja, hogy 2030-ra megduplázza a globális félvezetőpiacon elért részesedését, és elérje a 20 százalékos arányt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy Európa nem engedheti meg magának a túlzott külső függőséget. "Nem engedhetjük meg magunknak, hogy másoktól függjünk azokban a technológiákban, amelyek működtetik a kórházainkat, stabilan tartják az energiahálózatainkat és biztosítják szolgáltatásaink biztonságát."
Henna Virkkunen, az EU technológiai ügyekért felelős biztosa arra figyelmeztetett, hogy valós veszélyt jelentenek az úgynevezett "kill switch" megoldások, vagyis azok a lehetőségek, amikor egy külföldi kormány vagy annak nyomására egy vállalat képes lenne szolgáltatásokat leállítani vagy korlátozni. A biztos szerint az EU célja, hogy a kritikus fontosságú területeken mindig Európában maradjon az ellenőrzés mind a szolgáltatások, mind az adatok felett.
A javaslat különösen a felhőszolgáltatások területén jelent komoly változásokat. Az olyan érzékeny ágazatokban, mint a bankszektor, az energetika vagy az egészségügy, a szolgáltatóknak szigorú szuverenitási követelményeknek kell majd megfelelniük. Az egyik legfontosabb ok az amerikai Cloud Act, amely lehetővé teszi az amerikai hatóságok számára, hogy amerikai vállalatoktól adatokat kérjenek ki akkor is, ha azokat fizikailag külföldön tárolják. A legkritikusabb állami tenderek esetében a beszállítóknak biztosítaniuk kell majd, hogy a felhasznált hardver és szoftver Európában készüljön. Ez gyakorlatilag kizárhatja az amerikai vállalatokat abból, hogy ellenőrzést gyakoroljanak bizonyos érzékeny európai adat- és szolgáltatási rendszerek felett. Virkkunen szerint különösen a védelmi szektorban fontos, hogy a technológia európai ellenőrzés alatt maradjon, és az adatok se hagyják el a kontinens területét.
A szabályozás elsősorban az olyan amerikai óriásokat érintheti, mint a Amazon, a Microsoft és a Google, amelyek jelenleg a globális felhőpiac több mint 60 százalékát uralják. A vállalatok ugyanakkor az elmúlt években több lépést is tettek az európai aggályok enyhítésére. A Microsoft például létrehozta a Bleu nevű francia felhőszolgáltatást a Capgemini és az Orange tulajdonában, valamint a Delos Cloud nevű megoldást az SAP leányvállalatán keresztül. Mindkét kezdeményezés célja, hogy nagyobb helyi ellenőrzést biztosítson az európai ügyfelek számára. A Microsoft közölte, hogy továbbra is kész együttműködni Európával egy erős, ellenálló és globálisan összekapcsolt MI ökoszisztéma kiépítésében. Az Amazon felhőüzletága, az AWS szintén hangsúlyozta, hogy idén olyan európai szolgáltatást indított, amely fizikailag és jogilag is elkülönül a vállalat globális infrastruktúrájától. A cég szerint eurómilliárdokat fektetett be az európai felhőinfrastruktúra fejlesztésébe.
A technológiai szuverenitási csomag másik fontos eleme az adatközpontok gyorsított engedélyezése. Az új szabályok szerint az ilyen létesítmények előnyben részesülhetnek az elektromos hálózathoz való hozzáférésnél, és alacsonyabb hálózati díjakat fizethetnek, ha európai gyártású chipeket használnak vagy javítják energiahatékonyságukat. A Chips Act 2.0 szintén új megközelítést alkalmaz. A korábbi célokkal szemben most kevésbé a legfejlettebb chipgyárak Európába csábítására helyeződik a hangsúly, inkább az európai erősségek támogatására. Ebbe beletartozik a holland ASML köré épült ökoszisztéma, az alapanyag-ellátás, a chipgyártó berendezések és a fejlett csomagolási technológiák fejlesztése. A Bizottság azt is szeretné elérni, hogy a gyártók és a vásárlók hosszú távú megállapodásokat kössenek egymással, amelyek biztosítják az európai chipek jövőbeni keresletét.
Mindazonáltal számos szakértő figyelmeztet arra, hogy Európa jelenleg jelentős lemaradásban van. A kontinensnek nincs saját, az NVIDIA szintjén versenyképes MI-chiptervező vállalata, nincs a tajvani TSMC-hez hasonló félvezetőgyártó óriása, és nem rendelkezik olyan globális szoftverplatformokkal sem, amelyek az amerikai vállalatokhoz hasonló méretű keresletet tudnának generálni. Achim Weiß, az Ionos vezérigazgatója szerint Európa továbbra is kénytelen lesz együttműködni olyan vállalatokkal, mint az NVIDIA vagy az AMD. "Szuverenitás nem egyenlő az önellátással."
A kritikusok szerint a csomag egyik gyenge pontja, hogy viszonylag kevés új pénzügyi forrást biztosít. Miközben az Egyesült Államok hatalmas összegeket fektet be a technológiai szektorba, Kína pedig erőteljes állami támogatásokkal segíti iparát, Európában a finanszírozás jelentős része továbbra is a tagállamokra hárul. Erik Rein, az Európai Félvezetőipari Szövetség vezetője szerint Európa nem tudja pusztán szabályozásokkal megszerezni a vezető szerepet a félvezetők piacán.
Más szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy a Bizottság most tudatosan pragmatikus megközelítést választott. Nem egy szigorú "Vásárolj európait" politikát vezet be, hanem fokozatosan próbálja erősíteni az európai technológiai szereplőket. Kim van Sparrentak európai parlamenti képviselő szerint a csomag végre elismeri Európa digitális függőségének valódi méretét, de szerinte még mindig nem megy elég messzire ahhoz, hogy hosszú távon biztosítsa az Egyesült Államoktól való függetlenséget. Julia Hess német technológiapolitikai elemző ezzel szemben úgy látja, hogy a csomag reális és megvalósítható lépések sorozata egy hosszabb távú stratégiai cél elérése érdekében. Hasonló véleményen van Keegan McBride, a Tony Blair Institute tudományos és technológiai igazgatója is. Szerinte a kezdeményezés fontos lépés, ugyanakkor Európa nem válhat versenyképessé pusztán szabályozások révén. "Nem lehet szabályozással versenyképességet teremteni. Építkezni kell."
A következő hónapokban a két törvénytervezet az uniós tagállamok és az Európai Parlament elé kerül tárgyalásra. A végleges szabályozás jelentősen alakíthatja át az európai digitális piacot, és meghatározhatja, hogy az EU milyen mértékben lesz képes csökkenteni függőségét az amerikai technológiai óriásoktól a következő évtizedben.