SG.hu·
Belső viták osztják meg az Európai Uniót az amerikai IT-cégek elleni fellépésben
Az európai vezetők megosztottak abban, milyen messzire kellene elmenni a nagy technológiai vállalatok visszaszorításában, mert miközben egyes európai vezetők keményebb fellépést sürgetnek az amerikai technológiai cégek ellen, mások Washington reakciójától és az európai kapacitások hiányától tartanak.
Az EU vezető országai jelentős horderejű döntéseket mérlegelnek arról, hogy az európai uniós cégek elsőbbséget kapjanak-e a mobil műholdas spektrumokhoz való hozzáférésben, illetve hogy korlátozzák-e a nagy multinacionális vállalatok hozzáférését az európai uniós felhőszolgáltatási tenderekhez. Az EU várhatóan nyitva hagy egy lehetőséget a Starlink vállalat és az Amazon alacsony Föld körüli pályán működő műholdas üzletága, a Leo számára, hogy jövőre jövedelmező európai mobil műholdas spektrumokat szerezzenek meg. Minderre egy olyan kompromisszum eredményeként kerülhet sor, amely a frekvenciák többségét európai cégek számára tartaná fenn.
Egy másik döntés, amelyet június 3-ára várnak az európai uniós felhőszolgáltatási tenderekkel kapcsolatban, várhatóan mérsékelni fogja az olyan amerikai vállalatok befolyását, mint az Amazon, az Google anyavállalata, az Alphabet Inc., valamint a Microsoft. Ezek a cégek együttesen a globális felhőpiac 63 százalékát uralják. Mindkét lehetséges lépés azt tükrözi, hogy Európa igyekszik megerősíteni technológiai szuverenitását az európai technológiai szereplők támogatásával. Ezt részben Kína technológiai felemelkedésével, részben pedig az amerikai IT-óriások dominanciájával kapcsolatos aggodalmak hajtják egy olyan időszakban, amikor az atlanti kapcsolatok egyre bizonytalanabbak.
Az európai vezetők ugyanakkor megosztottak abban, milyen gyorsan és milyen keményen kellene lépni. Egyes tisztviselők agresszívebb fellépést sürgetnek az európai kapacitások kiépítése érdekében, míg mások attól tartanak, hogy Washington részéről visszacsapás érkezhet, illetve hogy Európa nem lesz képes pótolni a keletkező hiányokat. Az erőteljesebb „Vásárolj európait” megközelítés támogatói közé tartozik Stephane Sejourne uniós iparpolitikai vezető, aki nagyobb szerepet szánna az európai vállalatoknak, valamint Andrius Kubilius uniós védelmi vezető, aki szerint a katonai és védelmi igények miatt előnyben kellene részesíteni az európai szereplőket. Ezzel szemben Henna Virkkunen finn uniós technológiai vezető úgy véli, hogy Európának világos szabályokat kellene előírnia minden vállalat számára, nem pedig kizárnia a nem európai cégeket. Valószínűleg Virkkunen megközelítése fog érvényesülni, mivel közvetlenül ő felel azokért az ügyekért, amelyek most napirenden vannak.
Azok az aggodalmak, hogy az érzékeny európai információk rosszindulatú szereplők számára sebezhetőek, valamint hogy a régió lemaradásban van az Egyesült Államokhoz és Kínához képest a digitális szolgáltatások terén, jelentős hatással vannak az európai uniós Cloud and AI Development Act, azaz a Felhő és MI Fejlesztési Törvény alakulására. A jogszabálytervezetet a belső viták miatt többször is elhalasztották, és jelenleg június 3-án tervezik bemutatni.
„A jelenlegi geopolitikai helyzet megmutatta, hogy strukturálisan sebezhetőek vagyunk azzal szemben, hogy egyszerűen leválaszthatnak minket alapvetően fontos infrastruktúrákról” - mondta Alba Ribera Martínez, a Stanford Computational Antitrust főszerkesztője, amely versenyhatóságokat és akadémikusokat tömörít. Ribera Martínez ugyanakkor hozzátette, hogy Európának hatalmas beruházásokra lenne szüksége ahhoz, hogy versenyképes lehessen a felhőinfrastruktúra területén. „Az Egyesült Államokhoz képest 1 billió eurós beruházási lemaradásról beszélünk.”
A tervezett európai uniós jogszabály várhatóan korlátozni fogja, de nem tiltja meg teljesen az Amazon, a Microsoft és a Google hozzáférését az európai uniós felhőpiachoz - különösen az érzékeny közbeszerzési projektek esetében -, mondták az ügyet közvetlenül ismerő források. A Statista adatai szerint az Amazon 28 százalékos részesedésével vezeti a globális felhőinfrastruktúra-piacot, ezt követi a Microsoft Azure 21 százalékkal, valamint a Google Cloud 14 százalékkal. A rivális vállalatok jóval kisebb, egy számjegyű piaci részesedéssel rendelkeznek.
Az Európai Unió szerdán mutatja be a mobil műholdas szolgáltatásokhoz kapcsolódó spektrumelosztási rendszer átalakított változatát. Ezt jelenleg olyan amerikai cégek használják, mint a Viasat és az EchoStar. A 2 gigahertzes frekvenciasáv katonai és kereskedelmi szempontból egyaránt fontos, és az új elosztási rendszer megnyithatja az utat európai szereplők, például az OVHcloud és a Deutsche Telekom előtt, miközben korlátozhatja a Starlink európai terjeszkedését.
A CCIA nevű lobbiszervezet, amelynek tagjai között megtalálható az Amazon, a Google, a Meta és az EchoStar is, ebben a hónapban arra figyelmeztetett, hogy a „nem európai vállalatok általános kizárása” veszélyes lehet, és az európai uniós digitális politika könnyen protekcionizmushoz vezethet, amely megfosztja a fogyasztókat a választási lehetőségektől. A mobil műholdas spektrumra vonatkozó javaslat még az európai uniós tagállamok visszajelzéseire vár, míg a Felhő és MI Fejlesztési Törvényt az elkövetkező hónapokban az uniós országokkal és az Európai Parlamenttel együtt kell véglegesíteni. Ez a folyamat tovább szigoríthatja a javasolt szabályozást.
Az EU vezető országai jelentős horderejű döntéseket mérlegelnek arról, hogy az európai uniós cégek elsőbbséget kapjanak-e a mobil műholdas spektrumokhoz való hozzáférésben, illetve hogy korlátozzák-e a nagy multinacionális vállalatok hozzáférését az európai uniós felhőszolgáltatási tenderekhez. Az EU várhatóan nyitva hagy egy lehetőséget a Starlink vállalat és az Amazon alacsony Föld körüli pályán működő műholdas üzletága, a Leo számára, hogy jövőre jövedelmező európai mobil műholdas spektrumokat szerezzenek meg. Minderre egy olyan kompromisszum eredményeként kerülhet sor, amely a frekvenciák többségét európai cégek számára tartaná fenn.
Egy másik döntés, amelyet június 3-ára várnak az európai uniós felhőszolgáltatási tenderekkel kapcsolatban, várhatóan mérsékelni fogja az olyan amerikai vállalatok befolyását, mint az Amazon, az Google anyavállalata, az Alphabet Inc., valamint a Microsoft. Ezek a cégek együttesen a globális felhőpiac 63 százalékát uralják. Mindkét lehetséges lépés azt tükrözi, hogy Európa igyekszik megerősíteni technológiai szuverenitását az európai technológiai szereplők támogatásával. Ezt részben Kína technológiai felemelkedésével, részben pedig az amerikai IT-óriások dominanciájával kapcsolatos aggodalmak hajtják egy olyan időszakban, amikor az atlanti kapcsolatok egyre bizonytalanabbak.
Az európai vezetők ugyanakkor megosztottak abban, milyen gyorsan és milyen keményen kellene lépni. Egyes tisztviselők agresszívebb fellépést sürgetnek az európai kapacitások kiépítése érdekében, míg mások attól tartanak, hogy Washington részéről visszacsapás érkezhet, illetve hogy Európa nem lesz képes pótolni a keletkező hiányokat. Az erőteljesebb „Vásárolj európait” megközelítés támogatói közé tartozik Stephane Sejourne uniós iparpolitikai vezető, aki nagyobb szerepet szánna az európai vállalatoknak, valamint Andrius Kubilius uniós védelmi vezető, aki szerint a katonai és védelmi igények miatt előnyben kellene részesíteni az európai szereplőket. Ezzel szemben Henna Virkkunen finn uniós technológiai vezető úgy véli, hogy Európának világos szabályokat kellene előírnia minden vállalat számára, nem pedig kizárnia a nem európai cégeket. Valószínűleg Virkkunen megközelítése fog érvényesülni, mivel közvetlenül ő felel azokért az ügyekért, amelyek most napirenden vannak.
Azok az aggodalmak, hogy az érzékeny európai információk rosszindulatú szereplők számára sebezhetőek, valamint hogy a régió lemaradásban van az Egyesült Államokhoz és Kínához képest a digitális szolgáltatások terén, jelentős hatással vannak az európai uniós Cloud and AI Development Act, azaz a Felhő és MI Fejlesztési Törvény alakulására. A jogszabálytervezetet a belső viták miatt többször is elhalasztották, és jelenleg június 3-án tervezik bemutatni.
„A jelenlegi geopolitikai helyzet megmutatta, hogy strukturálisan sebezhetőek vagyunk azzal szemben, hogy egyszerűen leválaszthatnak minket alapvetően fontos infrastruktúrákról” - mondta Alba Ribera Martínez, a Stanford Computational Antitrust főszerkesztője, amely versenyhatóságokat és akadémikusokat tömörít. Ribera Martínez ugyanakkor hozzátette, hogy Európának hatalmas beruházásokra lenne szüksége ahhoz, hogy versenyképes lehessen a felhőinfrastruktúra területén. „Az Egyesült Államokhoz képest 1 billió eurós beruházási lemaradásról beszélünk.”
A tervezett európai uniós jogszabály várhatóan korlátozni fogja, de nem tiltja meg teljesen az Amazon, a Microsoft és a Google hozzáférését az európai uniós felhőpiachoz - különösen az érzékeny közbeszerzési projektek esetében -, mondták az ügyet közvetlenül ismerő források. A Statista adatai szerint az Amazon 28 százalékos részesedésével vezeti a globális felhőinfrastruktúra-piacot, ezt követi a Microsoft Azure 21 százalékkal, valamint a Google Cloud 14 százalékkal. A rivális vállalatok jóval kisebb, egy számjegyű piaci részesedéssel rendelkeznek.
Az Európai Unió szerdán mutatja be a mobil műholdas szolgáltatásokhoz kapcsolódó spektrumelosztási rendszer átalakított változatát. Ezt jelenleg olyan amerikai cégek használják, mint a Viasat és az EchoStar. A 2 gigahertzes frekvenciasáv katonai és kereskedelmi szempontból egyaránt fontos, és az új elosztási rendszer megnyithatja az utat európai szereplők, például az OVHcloud és a Deutsche Telekom előtt, miközben korlátozhatja a Starlink európai terjeszkedését.
A CCIA nevű lobbiszervezet, amelynek tagjai között megtalálható az Amazon, a Google, a Meta és az EchoStar is, ebben a hónapban arra figyelmeztetett, hogy a „nem európai vállalatok általános kizárása” veszélyes lehet, és az európai uniós digitális politika könnyen protekcionizmushoz vezethet, amely megfosztja a fogyasztókat a választási lehetőségektől. A mobil műholdas spektrumra vonatkozó javaslat még az európai uniós tagállamok visszajelzéseire vár, míg a Felhő és MI Fejlesztési Törvényt az elkövetkező hónapokban az uniós országokkal és az Európai Parlamenttel együtt kell véglegesíteni. Ez a folyamat tovább szigoríthatja a javasolt szabályozást.