SG.hu
Fontos pert nyert a Meta, a bíróság szerint a közösségi hálózatok piaca már megszűnt
Az Instagram és a WhatsApp felvásárlásait kifogásoló amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottsággal (FTC) folytatott évek óta tartó küzdelem után a Meta végül legyőzte a monopóliummal kapcsolatos állításokat.
James Boasberg amerikai kerületi bíró azt mondta ki ítéletében, hogy az FTC nem tudta bizonyítani, hogy a Meta monopóliummal rendelkezik az úgynevezett „személyes közösségi hálózati” piacon. Az FTC korábbi, szűken értelmezett piaci meghatározása szerint a Meta csupán két versenytárssal néz szembe: a Snapchattel és a MeWe-vel, amelyek a vád szerint azért nem képesek hatékonyan versenyezni, mert a Meta monopolhelyzetben van. Boasberg szerint azonban elmúltak azok az idők, amikor az alkalmazásokat „külön social networking és social media piacokra” lehetett bontani. A bíró a görög filozófusra, Hérakleitoszra hivatkozott, aki „úgy vélte, hogy az ember nem léphet kétszer ugyanabba a folyóba”, és közölte az FTC-vel, hogy elszalasztották az esélyt, hogy megakadályozzák a Meta felvásárlásait.
Boasberg ezzel lényegében egyetértett a Meta álláspontjával: a közösségi média abban a formában, ahogy a Facebook korai időszakában létezett, ma már halott. Ez pedig azt jelenti, hogy a Meta ma már sokkal szélesebb körű riválisokkal versenyez, köztük két óriási népszerűségű platformmal, a TikTokkal és a YouTube-bal. "Amikor a bizonyítékok azt mutatják, hogy a fogyasztók hatalmas mennyiségű időt csoportosítanak át a Meta alkalmazásairól ezekre a riválisokra, és hogy ez arra kényszerítette a Metát, hogy rengeteg pénzt fektessen be a versenyben maradásért, akkor a válasz egyértelmű: a Meta nem monopolista, nincs elszigetelve a versenytől” - írta Boasberg. Valójában már az is elég volt az FTC állításainak megdöntéséhez, hogy a bíróság a TikTokot is a piac részeként kezelte, írta Boasberg. Ennek eredményeként a bíró arra a következtetésre jutott, hogy „a Meta nem rendelkezik monopóliummal az érintett piacon”.
"Mélységesen csalódottak vagyunk a döntés miatt” - mondta Joe Simonson, az FTC közkapcsolati igazgatója. "A lapok eleve ellenünk szóltak Boasberg bíró miatt. Minden lehetőségünket mérlegeljük.” A Meta számára az ítélet egy hosszú, az FTC által a cégcsoport feldarabolására irányuló küzdelmet zár le. "A mai bírósági döntés elismeri, hogy a Meta kemény versennyel néz szembe” - mondta Jennifer Newstead, a Meta jogi igazgatója. „Termékeink előnyösek az embereknek és a vállalkozásoknak, az amerikai innováció és gazdasági növekedés példái. Továbbra is együtt kívánunk működni az adminisztrációval, és folytatjuk befektetéseinket Amerikában.”
Boasberg megjegyezte, hogy az amerikai felhasználók „idejük többségét” már videónézéssel töltik mind a Facebookon, mind az Instagramon, a Reels pedig „a Facebook leggyakrabban használt része” lett. Ez a Meta alkalmazásait sokkal közelebb helyezi a szórakoztató alkalmazásokhoz, mint a TikTok vagy a YouTube, mondta a bíró. Bár „az ismerősökkel való kapcsolattartás továbbra is fontos része mindkét alkalmazásnak”, a bíró a Meta bizonyítékaira hivatkozott, miszerint a cégnek egyre több ajánlott tartalmat kellett beépítenie ismeretlen felhasználóktól, hogy ellensúlyozza azt a trendet, amely szerint a felhasználók egyre kevésbé hajlandóak nyilvánosan posztolni.
„A görgetés és a megosztás egyaránt átalakult” a Facebook alapítása óta - írta Boasberg, majd felsorolt hat tényezőt, amelyek szerinte érvénytelenítik az FTC piaci meghatározását a mai környezetben. Az első három tényező technológiai innovációk következménye. „Először is, az okostelefon-használat kilőtt” - magyarázta Boasberg. Aztán „a mobiladat-szolgáltatás javult”, ami lehetővé tette, hogy videókat gond nélkül lehessen nézni „fagyás és pufferelés nélkül”. Röviddel ezután a tartalomajánló rendszerek fejlődtek, „fejlett mesterségesintelligencia-algoritmusok” segítettek a felhasználóknak megtalálni „a számukra igazán érdekes videókat”.
A többi tényező társadalmi változásokból fakadt. A negyedik tényező a bíró szerint az a trend volt, hogy a Meta alkalmazásainak felhasználói „egyre unottabbak lettek ismerőseik posztjai” iránt. „A régi felhasználók ismerőslistái” újként indulnak, de idővel „olyan, gyakran elavult archívummá válnak, amely embereket tartalmaz, akiket valaha ismertél: egy egyetemi ismerős, egy régi tábori barát, valaki egy régi buliból” - írta Boasberg. „A barátok posztjai emiatt egyre kevésbé érdekesek.” Ezután jött az ötödik tényező: a TikTok, mondta Boasberg, amely arra kényszerítette a Metát, hogy a Reels bevezetésével átalakítsa a Facebookot és az Instagramot. "Eez az öt változás egyszerre okozott és erősített meg egy új társadalmi normát, amely eltántorította a felhasználókat a nyilvános posztolástól” - írta a bíró. „Az emberek egyre kevésbé érdeklődnek az iránt, hogy százak által látható nyilvános posztokat tegyenek közzé.”
A technológiai fejlődés és a társadalmi trendek eredményeként Boasberg szerint „a Facebook, az Instagram, a TikTok és a YouTube fő funkciói gyakorlatilag azonossá váltak”. Ez a valóság aláásta az FTC azon állítását, hogy a felhasználók a Meta fókuszváltása előtt a barátok és családtagok tartalmai miatt jobban kedvelték a Facebookot és az Instagramot. "A bíróság egyszerűen nem tartja hitelesnek, hogy a felhasználók a tíz évvel ezelőtti Facebookot vagy Instagramot előnyben részesítenék a mai verziókkal szemben” - írta Boasberg.
Boasberg többször hangsúlyozta, hogy az FTC nem tudta bizonyítani: a Meta jelenleg, aktívan vagy küszöbön álló módon monopolkárokat okoz. Az FTC úgy próbált nyerni, hogy azt állította: „a Meta rontotta alkalmazásai minőségét azzal, hogy növelte a hirdetések mennyiségét; hogy a felhasználók csökkenő elégedettsége az alkalmazások romló minőségét mutatja; és hogy a Meta szabotálta alkalmazásait azáltal, hogy alulfinanszírozta a barátok közti megosztást.” Csakhogy - írta Boasberg - az FTC nem tudta bizonyítani, hogy a Meta alkalmazásai romlottak volna, azaz azt a jelenséget, amelyet Cory Doctorow "elszaródásnak" nevezett, ám amelyről a Meta sikeresen bizonyította, hogy nem valós tendencia.
A bíró azt is elfogadta, hogy a felhasználók kedvelik a hirdetéseket. A Meta olyan bizonyítékokat mutatott be, amely szerint a hirdetések mennyiségét csak akkor tudja nyereségesen növelni, ha nő a hirdetések minősége, mert ellenkező esetben a felhasználók elfordulnának az alkalmazástól. Mivel „folyamatosan emelkedett az a ráta, amelyen a felhasználók vásárolnak vagy előfizetnek valamilyen szolgáltatásra a Meta hirdetései alapján”. Ez arra utal, hogy „a hirdetések egyre inkább összekötik a felhasználókat olyan termékekkel, amelyek valóban érdeklik őket” - írta a bíró. Emellett a Meta alkalmazások felhasználóinak csökkenő elégedettségét mutató felmérések nem az alkalmazások minőségének romlását jelzik - írta Boasberg -, hanem inkább „a márka megítélésére” utalnak. "Ez nem meglepő: ha megkérdezzük az embereket, milyen érzéseik vannak mondjuk az Exxon Mobillal kapcsolatban, válaszaik nagyon keveset árulnak el arról, mennyire jó az olajuk” - írta a bíró. „Az FTC állítása, miszerint a romló elégedettség romló terméket jelent, nem meggyőző.”
Végül az FTC állítása, hogy a Meta alulfinanszírozta a barátok és családtagok tartalmain alapuló funkciókat, „értelmetlen” - írta Boasberg -, mivel a Meta adatai szerint a felhasználók egyszerűen kevesebbet posztolnak. "Igaz, hogy ma kevesebb baráttól származó tartalmat látnak a felhasználók, de ennek elsősorban az az oka, hogy a barátaik maguk posztolnak kevesebbet” - írta. „A felhasználók nem azért látnak kevesebb baráti tartalmat, mert a Meta elrejti azt, hanem azért, mert kevesebb ilyen tartalom létezik.” A bíró szerint az sem egyértelmű, hogy a felhasználók több baráti tartalmat szeretnének: „Úgy tűnik, a felhasználók valójában a Reelst akarják.”
Boasberg hozzátette, hogy ha a Meta valóban monopolista volna, akkor jobban érdekelhetné a barátok tartalmának erőltetése, mint a Reels, mivel a kisebb hirdetésmennyiség miatt „a Reels kevesebb pénzt hoz a Metának”. „A bíróságok feltételezik, hogy a vállalatok racionálisan cselekszenek” - írta Boasberg. „Az FTC pedig még egy átlagosan meggyőző esetet sem mutatott be arra, hogy a Meta gazdaságilag irracionális módon kevesebbet fektetne legjövedelmezőbb funkcióiba. Különösen meggyőző érvet pedig végképp nem.”
A döntést több kritikus is elítélte. Nidhi Hegde, az American Economic Liberties Project ügyvezető igazgatója „óriási tévedésnek” nevezte az ítéletet, amely szerinte „szándékosan nem vesz tudomást a Meta hatalmas befolyásáról a közösségi médiában és az ebből fakadó károkról”. "Boasberg bíró tudatosan figyelmen kívül hagyott rengeteg bizonyítékot arra, hogyan vált a Meta monopóliummá. Nem jobb termék építésével, hanem azzal, hogy megvásárolta riválisait, mielőtt azok valódi versenytársakká nőhettek volna” - mondta Hegde. „Ezek az ügyletek lehetővé tették, hogy a Meta egyetlen gépezetté olvassza a Facebookot, az Instagramot és a WhatsAppot, amely megmérgezi gyermekeinket és a közbeszédet, megfélemlíti a kiadókat és a hirdetőket, és tönkreteszi a barátokkal és családdal való egészséges online kapcsolatok lehetőségét. Azzal, hogy a bíróság úgy tesz, mintha a TikTok felemelkedése eltörölné egy évtizednyi törvénysértő magatartást, gyakorlatilag azt üzente minden leendő monopolistának, hogy az igazságszolgáltatás az ő oldalukon áll.”
Más oldalról azonban iparági csoportok örömmel fogadták az ítéletet. Matt Schruers, a Computer & Communications Industry Association elnöke azt mondta, Boasberg arra jutott, „amit minden internethasználó tud: a Meta számos platformmal versenyez, és a vállalat piaci részesedése messze van attól, ami a monopolhatalom megállapításához szükséges lenne.”
James Boasberg amerikai kerületi bíró azt mondta ki ítéletében, hogy az FTC nem tudta bizonyítani, hogy a Meta monopóliummal rendelkezik az úgynevezett „személyes közösségi hálózati” piacon. Az FTC korábbi, szűken értelmezett piaci meghatározása szerint a Meta csupán két versenytárssal néz szembe: a Snapchattel és a MeWe-vel, amelyek a vád szerint azért nem képesek hatékonyan versenyezni, mert a Meta monopolhelyzetben van. Boasberg szerint azonban elmúltak azok az idők, amikor az alkalmazásokat „külön social networking és social media piacokra” lehetett bontani. A bíró a görög filozófusra, Hérakleitoszra hivatkozott, aki „úgy vélte, hogy az ember nem léphet kétszer ugyanabba a folyóba”, és közölte az FTC-vel, hogy elszalasztották az esélyt, hogy megakadályozzák a Meta felvásárlásait.
Boasberg ezzel lényegében egyetértett a Meta álláspontjával: a közösségi média abban a formában, ahogy a Facebook korai időszakában létezett, ma már halott. Ez pedig azt jelenti, hogy a Meta ma már sokkal szélesebb körű riválisokkal versenyez, köztük két óriási népszerűségű platformmal, a TikTokkal és a YouTube-bal. "Amikor a bizonyítékok azt mutatják, hogy a fogyasztók hatalmas mennyiségű időt csoportosítanak át a Meta alkalmazásairól ezekre a riválisokra, és hogy ez arra kényszerítette a Metát, hogy rengeteg pénzt fektessen be a versenyben maradásért, akkor a válasz egyértelmű: a Meta nem monopolista, nincs elszigetelve a versenytől” - írta Boasberg. Valójában már az is elég volt az FTC állításainak megdöntéséhez, hogy a bíróság a TikTokot is a piac részeként kezelte, írta Boasberg. Ennek eredményeként a bíró arra a következtetésre jutott, hogy „a Meta nem rendelkezik monopóliummal az érintett piacon”.
"Mélységesen csalódottak vagyunk a döntés miatt” - mondta Joe Simonson, az FTC közkapcsolati igazgatója. "A lapok eleve ellenünk szóltak Boasberg bíró miatt. Minden lehetőségünket mérlegeljük.” A Meta számára az ítélet egy hosszú, az FTC által a cégcsoport feldarabolására irányuló küzdelmet zár le. "A mai bírósági döntés elismeri, hogy a Meta kemény versennyel néz szembe” - mondta Jennifer Newstead, a Meta jogi igazgatója. „Termékeink előnyösek az embereknek és a vállalkozásoknak, az amerikai innováció és gazdasági növekedés példái. Továbbra is együtt kívánunk működni az adminisztrációval, és folytatjuk befektetéseinket Amerikában.”
Boasberg megjegyezte, hogy az amerikai felhasználók „idejük többségét” már videónézéssel töltik mind a Facebookon, mind az Instagramon, a Reels pedig „a Facebook leggyakrabban használt része” lett. Ez a Meta alkalmazásait sokkal közelebb helyezi a szórakoztató alkalmazásokhoz, mint a TikTok vagy a YouTube, mondta a bíró. Bár „az ismerősökkel való kapcsolattartás továbbra is fontos része mindkét alkalmazásnak”, a bíró a Meta bizonyítékaira hivatkozott, miszerint a cégnek egyre több ajánlott tartalmat kellett beépítenie ismeretlen felhasználóktól, hogy ellensúlyozza azt a trendet, amely szerint a felhasználók egyre kevésbé hajlandóak nyilvánosan posztolni.
„A görgetés és a megosztás egyaránt átalakult” a Facebook alapítása óta - írta Boasberg, majd felsorolt hat tényezőt, amelyek szerinte érvénytelenítik az FTC piaci meghatározását a mai környezetben. Az első három tényező technológiai innovációk következménye. „Először is, az okostelefon-használat kilőtt” - magyarázta Boasberg. Aztán „a mobiladat-szolgáltatás javult”, ami lehetővé tette, hogy videókat gond nélkül lehessen nézni „fagyás és pufferelés nélkül”. Röviddel ezután a tartalomajánló rendszerek fejlődtek, „fejlett mesterségesintelligencia-algoritmusok” segítettek a felhasználóknak megtalálni „a számukra igazán érdekes videókat”.
A többi tényező társadalmi változásokból fakadt. A negyedik tényező a bíró szerint az a trend volt, hogy a Meta alkalmazásainak felhasználói „egyre unottabbak lettek ismerőseik posztjai” iránt. „A régi felhasználók ismerőslistái” újként indulnak, de idővel „olyan, gyakran elavult archívummá válnak, amely embereket tartalmaz, akiket valaha ismertél: egy egyetemi ismerős, egy régi tábori barát, valaki egy régi buliból” - írta Boasberg. „A barátok posztjai emiatt egyre kevésbé érdekesek.” Ezután jött az ötödik tényező: a TikTok, mondta Boasberg, amely arra kényszerítette a Metát, hogy a Reels bevezetésével átalakítsa a Facebookot és az Instagramot. "Eez az öt változás egyszerre okozott és erősített meg egy új társadalmi normát, amely eltántorította a felhasználókat a nyilvános posztolástól” - írta a bíró. „Az emberek egyre kevésbé érdeklődnek az iránt, hogy százak által látható nyilvános posztokat tegyenek közzé.”
A technológiai fejlődés és a társadalmi trendek eredményeként Boasberg szerint „a Facebook, az Instagram, a TikTok és a YouTube fő funkciói gyakorlatilag azonossá váltak”. Ez a valóság aláásta az FTC azon állítását, hogy a felhasználók a Meta fókuszváltása előtt a barátok és családtagok tartalmai miatt jobban kedvelték a Facebookot és az Instagramot. "A bíróság egyszerűen nem tartja hitelesnek, hogy a felhasználók a tíz évvel ezelőtti Facebookot vagy Instagramot előnyben részesítenék a mai verziókkal szemben” - írta Boasberg.
Boasberg többször hangsúlyozta, hogy az FTC nem tudta bizonyítani: a Meta jelenleg, aktívan vagy küszöbön álló módon monopolkárokat okoz. Az FTC úgy próbált nyerni, hogy azt állította: „a Meta rontotta alkalmazásai minőségét azzal, hogy növelte a hirdetések mennyiségét; hogy a felhasználók csökkenő elégedettsége az alkalmazások romló minőségét mutatja; és hogy a Meta szabotálta alkalmazásait azáltal, hogy alulfinanszírozta a barátok közti megosztást.” Csakhogy - írta Boasberg - az FTC nem tudta bizonyítani, hogy a Meta alkalmazásai romlottak volna, azaz azt a jelenséget, amelyet Cory Doctorow "elszaródásnak" nevezett, ám amelyről a Meta sikeresen bizonyította, hogy nem valós tendencia.
A bíró azt is elfogadta, hogy a felhasználók kedvelik a hirdetéseket. A Meta olyan bizonyítékokat mutatott be, amely szerint a hirdetések mennyiségét csak akkor tudja nyereségesen növelni, ha nő a hirdetések minősége, mert ellenkező esetben a felhasználók elfordulnának az alkalmazástól. Mivel „folyamatosan emelkedett az a ráta, amelyen a felhasználók vásárolnak vagy előfizetnek valamilyen szolgáltatásra a Meta hirdetései alapján”. Ez arra utal, hogy „a hirdetések egyre inkább összekötik a felhasználókat olyan termékekkel, amelyek valóban érdeklik őket” - írta a bíró. Emellett a Meta alkalmazások felhasználóinak csökkenő elégedettségét mutató felmérések nem az alkalmazások minőségének romlását jelzik - írta Boasberg -, hanem inkább „a márka megítélésére” utalnak. "Ez nem meglepő: ha megkérdezzük az embereket, milyen érzéseik vannak mondjuk az Exxon Mobillal kapcsolatban, válaszaik nagyon keveset árulnak el arról, mennyire jó az olajuk” - írta a bíró. „Az FTC állítása, miszerint a romló elégedettség romló terméket jelent, nem meggyőző.”
Végül az FTC állítása, hogy a Meta alulfinanszírozta a barátok és családtagok tartalmain alapuló funkciókat, „értelmetlen” - írta Boasberg -, mivel a Meta adatai szerint a felhasználók egyszerűen kevesebbet posztolnak. "Igaz, hogy ma kevesebb baráttól származó tartalmat látnak a felhasználók, de ennek elsősorban az az oka, hogy a barátaik maguk posztolnak kevesebbet” - írta. „A felhasználók nem azért látnak kevesebb baráti tartalmat, mert a Meta elrejti azt, hanem azért, mert kevesebb ilyen tartalom létezik.” A bíró szerint az sem egyértelmű, hogy a felhasználók több baráti tartalmat szeretnének: „Úgy tűnik, a felhasználók valójában a Reelst akarják.”
Boasberg hozzátette, hogy ha a Meta valóban monopolista volna, akkor jobban érdekelhetné a barátok tartalmának erőltetése, mint a Reels, mivel a kisebb hirdetésmennyiség miatt „a Reels kevesebb pénzt hoz a Metának”. „A bíróságok feltételezik, hogy a vállalatok racionálisan cselekszenek” - írta Boasberg. „Az FTC pedig még egy átlagosan meggyőző esetet sem mutatott be arra, hogy a Meta gazdaságilag irracionális módon kevesebbet fektetne legjövedelmezőbb funkcióiba. Különösen meggyőző érvet pedig végképp nem.”
A döntést több kritikus is elítélte. Nidhi Hegde, az American Economic Liberties Project ügyvezető igazgatója „óriási tévedésnek” nevezte az ítéletet, amely szerinte „szándékosan nem vesz tudomást a Meta hatalmas befolyásáról a közösségi médiában és az ebből fakadó károkról”. "Boasberg bíró tudatosan figyelmen kívül hagyott rengeteg bizonyítékot arra, hogyan vált a Meta monopóliummá. Nem jobb termék építésével, hanem azzal, hogy megvásárolta riválisait, mielőtt azok valódi versenytársakká nőhettek volna” - mondta Hegde. „Ezek az ügyletek lehetővé tették, hogy a Meta egyetlen gépezetté olvassza a Facebookot, az Instagramot és a WhatsAppot, amely megmérgezi gyermekeinket és a közbeszédet, megfélemlíti a kiadókat és a hirdetőket, és tönkreteszi a barátokkal és családdal való egészséges online kapcsolatok lehetőségét. Azzal, hogy a bíróság úgy tesz, mintha a TikTok felemelkedése eltörölné egy évtizednyi törvénysértő magatartást, gyakorlatilag azt üzente minden leendő monopolistának, hogy az igazságszolgáltatás az ő oldalukon áll.”
Más oldalról azonban iparági csoportok örömmel fogadták az ítéletet. Matt Schruers, a Computer & Communications Industry Association elnöke azt mondta, Boasberg arra jutott, „amit minden internethasználó tud: a Meta számos platformmal versenyez, és a vállalat piaci részesedése messze van attól, ami a monopolhatalom megállapításához szükséges lenne.”