SG.hu
Nem fog politikai hirdetéseket közzétenni a Meta az EU-ban
A Meta Platforms bejelentette, hogy 2025 októberétől leállítja a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetések futtatását a Facebookon és az Instagramon az Európai Unió területén. A döntés hátterében az Európai Unió új, a politikai hirdetések átláthatóságát szabályozó rendelete áll, amely október 10-én lép hatályba.
A Transparency and Targeting of Political Advertising (TTPA) névre hallgató uniós szabályozás célja, hogy megfékezze a félrevezető információk terjesztését és a külföldi beavatkozásokat a választások során. A rendelet előírja, hogy a politikai hirdetések mögött álló szereplőket egyértelműen fel kell tüntetni, valamint azt is, hogy az adott hirdetés célzásához felhasználtak-e személyes adatokat. A szabályok megsértése esetén a vállalatok akár éves bevételük 6 százalékáig terjedő bírságot is kaphatnak.
A Meta közleménye szerint a vállalat számára a TTPA olyan mértékű működési terhet és jogi bizonytalanságot jelent, amely mellett nem tudja tovább biztosítani ezeket a hirdetési lehetőségeket az EU-ban. A cég hangsúlyozta, hogy döntésük nehéz, de szükséges lépés, amely nem érinti a politikai véleménynyilvánítást a platformokon – továbbra is lehet politikai tartalmakat közzétenni, azonban ezek fizetett hirdetésként történő terjesztésére nem lesz lehetőség. A változás nemcsak az EU 27 tagállamát érinti, hanem más európai területeket is, beleértve az Egyesült Királyságot. A Meta szerint a személyre szabott hirdetések fontos szerepet játszanak a választók tájékoztatásában és a közéleti diskurzusban, a TTPA azonban aláássa ennek hatékonyságát.
Az uniós szabályozás egyik jelentéstevője, Sandro Gozi liberális EP-képviselő élesen bírálta a Meta döntését. Szerinte a vállalat „mély ellenérzést tanúsít az átláthatóság, az adatvédelem és a demokratikus elszámoltathatóság iránt.” Hozzátette: „A Meta azt állítja, hogy a dezinformáció ellen harcol, miközben valójában hasznot húz belőle.” A Meta lépése nem példa nélküli: a Google már 2024 novemberében bejelentette, hogy az új uniós szabályozás hatályba lépése előtt leállítja a politikai hirdetések megjelenítését az EU-ban. A Google is arra hivatkozott, hogy a rendelet túlságosan tág definíciót alkalmaz a politikai hirdetésekre, ami ellehetetleníti a megfelelést.
A bejelentések nyomán kérdések merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy a technológiai óriások automatizált hirdetés-ellenőrző rendszerei valóban képesek-e kiszűrni a politikai tartalmakat. Ha a rendszeren mégis átcsúsznak ilyen típusú hirdetések, azok automatikusan sértenék az új uniós szabályokat, mivel nem tartalmaznák a szükséges közzétételi információkat. Ez nem az első eset, hogy a Meta uniós szabályozásokra hivatkozva változtat hirdetési gyakorlataiban. A vállalat jelenleg az Európai Bizottság Digital Markets Act (DMA) rendelete alapján is vizsgálat alatt áll a "fizess vagy egyezz bele" típusú hirdetési modellje miatt.
A Transparency and Targeting of Political Advertising (TTPA) névre hallgató uniós szabályozás célja, hogy megfékezze a félrevezető információk terjesztését és a külföldi beavatkozásokat a választások során. A rendelet előírja, hogy a politikai hirdetések mögött álló szereplőket egyértelműen fel kell tüntetni, valamint azt is, hogy az adott hirdetés célzásához felhasználtak-e személyes adatokat. A szabályok megsértése esetén a vállalatok akár éves bevételük 6 százalékáig terjedő bírságot is kaphatnak.
A Meta közleménye szerint a vállalat számára a TTPA olyan mértékű működési terhet és jogi bizonytalanságot jelent, amely mellett nem tudja tovább biztosítani ezeket a hirdetési lehetőségeket az EU-ban. A cég hangsúlyozta, hogy döntésük nehéz, de szükséges lépés, amely nem érinti a politikai véleménynyilvánítást a platformokon – továbbra is lehet politikai tartalmakat közzétenni, azonban ezek fizetett hirdetésként történő terjesztésére nem lesz lehetőség. A változás nemcsak az EU 27 tagállamát érinti, hanem más európai területeket is, beleértve az Egyesült Királyságot. A Meta szerint a személyre szabott hirdetések fontos szerepet játszanak a választók tájékoztatásában és a közéleti diskurzusban, a TTPA azonban aláássa ennek hatékonyságát.
Az uniós szabályozás egyik jelentéstevője, Sandro Gozi liberális EP-képviselő élesen bírálta a Meta döntését. Szerinte a vállalat „mély ellenérzést tanúsít az átláthatóság, az adatvédelem és a demokratikus elszámoltathatóság iránt.” Hozzátette: „A Meta azt állítja, hogy a dezinformáció ellen harcol, miközben valójában hasznot húz belőle.” A Meta lépése nem példa nélküli: a Google már 2024 novemberében bejelentette, hogy az új uniós szabályozás hatályba lépése előtt leállítja a politikai hirdetések megjelenítését az EU-ban. A Google is arra hivatkozott, hogy a rendelet túlságosan tág definíciót alkalmaz a politikai hirdetésekre, ami ellehetetleníti a megfelelést.
A bejelentések nyomán kérdések merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy a technológiai óriások automatizált hirdetés-ellenőrző rendszerei valóban képesek-e kiszűrni a politikai tartalmakat. Ha a rendszeren mégis átcsúsznak ilyen típusú hirdetések, azok automatikusan sértenék az új uniós szabályokat, mivel nem tartalmaznák a szükséges közzétételi információkat. Ez nem az első eset, hogy a Meta uniós szabályozásokra hivatkozva változtat hirdetési gyakorlataiban. A vállalat jelenleg az Európai Bizottság Digital Markets Act (DMA) rendelete alapján is vizsgálat alatt áll a "fizess vagy egyezz bele" típusú hirdetési modellje miatt.