A friss diplomások munkanélküliségi rátája ugrásszerűen emelkedett, mivel a vállalatok megpróbálják a kezdő munkavállalókat mesterséges intelligenciával helyettesíteni.

Több millió fiatal fog diplomát szerezni ezen a nyáron, és olyan iparágakban fognak munkát keresni, amelyekben alig tudják hasznosítani a képességeiket. Drágának és feleslegesnek tartják őket, és a munkahelyeiket a mesterséges intelligencia veszi át. Mindezen megállapítások közgazdászoktól, vállalatvezetőktől és fiatal álláskeresőktől származnak, akik közül sokak szerint már látszanak egy a kezdő munkavállalóknál kialakuló válság első jelei, amelyet legalább részben a mesterséges intelligencia képességeinek gyors fejlődése táplál.

Ennek jelei láthatók a gazdasági adatokban is. A friss diplomások munkanélküliségi rátája az Egyesült Államokban elmúlt hónapokban szokatlanul magasra, 5,8 százalékra ugrott, és a Nemzeti Bank szerepét ellátó New York-i Federal Reserve Bank nemrégiben figyelmeztetett, hogy ezeknek a munkavállalóknak a foglalkoztatási helyzete „észrevehetően romlott”. Az Oxford Economics, egy munkaerőpiacokat vizsgáló kutatócég megállapította, hogy a friss diplomások munkanélküliségi rátája erősen koncentrálódik olyan technikai területeken, mint a pénzügy és az informatika, ahol a mesterséges intelligencia gyorsabb fejlődést ért el. "Jelek mutatnak arra, hogy a belépő szintű pozíciókat egyre nagyobb arányban váltja fel a mesterséges intelligencia” – írta a cég egy nemrégiben készült jelentésében.

De a gazdasági adatokban megjelenő jelek csak a jéghegy csúcsa. Hírek sorjáznak egymás után, miszerint a cégek gyors ütemben haladnak a belépő szintű munkák automatizálása felé, és hogy a mesterséges intelligencia cégek versengenek a „virtuális munkavállalók” létrehozásáért, akik a junior alkalmazottak helyett töredék áron végezhetik el a munkát. A vállalatok hozzáállása az automatizáláshoz is változik: egyes cégek arra ösztönzik a vezetőket, hogy „mesterséges intelligencia-elsőbbséget” alkalmazzanak, vagyis mielőtt embert alkalmaznának egy feladat elvégzésére, először teszteljék, hogy azt mesterséges intelligencia is el tudja-e végezni.

Egy informatikai cég már nem alkalmaz L5-ös szoftvermérnöknél alacsonyabb pozíciót betöltőket - ez egy középfokú pozíció, amelyet általában három-hét év tapasztalattal rendelkező programozók kapnak -, mert az alacsonyabb szintű feladatokat ma már mesterséges intelligencia kódolóeszközökkel el lehet végezni. Egy másik startup csak egyetlen adatelemzőt alkalmaz olyan feladatok elvégzésére, amelyekhez korábban 75 fős csapatra volt szükség.

Természetesen az ilyen egyedi esetek nem okoznak tömeges munkanélküliséget. A legtöbb közgazdász úgy véli, hogy a diplomások munkanélküliségének emelkedése mögött több tényező is áll, többek között az informatikai cégeknél a felvételek lassulása és Trump elnök gazdasági politikájával kapcsolatos általános bizonytalanság. De azok között, akik figyelemmel kísérik az MI területén zajló eseményeket, kezdődik a riadalom. "Ez olyan, amit úton-útfélen hallok” – mondta Molly Kinder, a Brookings Institution, egy közpolitikai think tank munkatársa, amely az MI munkavállalókra gyakorolt hatását tanulmányozza. "A munkaadók azt mondják: 'Ezek az eszközök olyan jók, hogy már nincs szükségem marketingelemzőkre, pénzügyi elemzőkre és kutatási asszisztensekre'.”

Az MI felhasználása a fehérgalléros munkák automatizálására évek óta a vezetők álma, már 2019-ben erről fantáziáltak Davosban. De egészen a közelmúltig a technológia egyszerűen nem volt elég jó. Az MI-t lehetett használni néhány rutin háttérfeladat automatizálására - és sok vállalat is így tett -, de amikor a munkák összetettebb és technikaiabb részeiről volt szó, az MI nem tudta felvenni a versenyt az emberekkel. Ez kezd változni, különösen olyan területeken, mint a szoftverfejlesztés, ahol a siker és a kudarc egyértelműen megmutatkozik. (Például: működik a kód vagy sem?) Ezeken a területeken az MI-rendszereket egy kísérlet-hiba folyamat segítségével, úgynevezett megerősítő tanulással lehet kiképezni, hogy önállóan hajtsanak végre komplex műveletsorokat. Végül képesek lesznek olyan feladatokat elvégezni, amelyek emberi munkavállalóknak órákat vagy napokat vennének igénybe.


Ez a megközelítés a múlt héten látható volt az Anthropic, a Claude chatbotot gyártó mesterséges intelligencia vállalat által rendezett eseményen. A vállalat állítása szerint legerősebb modellje, a Claude Opus 4 most már „több órán át” képes kódolni megállás nélkül. Ez pedig csábító lehetőség egy olyan vállalatnál, ahol hat számjegyű fizetések röpködnek az ilyen termelékenységért. Az MI-cégek a szoftverfejlesztéssel és más technikai területekkel kezdik, mert ott a legkönnyebb eredményeket elérni. (És talán azért is, mert ott a legmagasabbak a saját munkaerő-költségeik.) De ezek a cégek úgy vélik, hogy ugyanezeket a technikákat hamarosan több tucatnyi szakma automatizálására fogják használni, a tanácsadástól a pénzügyeken át a marketingig.

Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója nemrégiben azt jósolta, hogy az MI öt éven belül az összes belépő szintű irodai munkakör felét megszüntetheti. Ez az idővonal jelentősen eltérhet a valóságtól, ha a technológiai ágazaton kívüli cégek lassabban vezetik be az MI-t, mint a szilícium-völgyi vállalatok, vagy ha a kreatívabb és nyitottabb foglalkozásokban, ahol kevés a képzési adat, nehezebb az automatizálás, mint várták. De még ha az MI nem is veszi át azonnal az összes belépő szintű állást, két tendencia nagyon aggasztó.

Az első az, hogy a termelékenység növelése és az élen maradás érdekében egyes vállalatok túl korán fordulnak az MI-hez, még mielőtt az eszközök elég robusztusak lennének a belépő szintű munkaterhelés teljes kezeléséhez. (Erre nemrégiben láthattunk egy példát a Klarna esetében, a svéd „vásárolj most, fizess később” vállalatnál, amely két évvel ezelőtt bejelentette, hogy ügyfélszolgálati ügynökeit mesterséges intelligencia chatbotokkal váltja fel, majd a vásárlók panaszai után visszatért a korábbi gyakorlatra, és újra embereket vett fel.) Egyes vezetők arra számítanak, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek gyorsan fejlődni fognak, vagy hogy az a pénz, amelyet virtuális munkavállalók alkalmazásával takaríthatnak meg az emberi munkavállalók helyett, megéri néhány elégedetlen ügyfél árát. Mások azonban nem veszik észre a kockázatot, amelyet vállalnak.

A második az, hogy még ha a belépő szintű állások nem is tűnnek el azonnal, az a várakozás, hogy ezek az állások rövid életűek, oda vezethet, hogy a vállalatok kevesebbet fektetnek be a belépő szintű munkavállalók számára szóló képzésekbe, mentorprogramokba és egyéb programokba. Ez pedig oda vezethet, hogy ezek a munkavállalók később nem lesznek felkészülve a magasabb beosztásokra. "Senki sem rendelkezik türelemmel vagy idővel a képzésre ebben az új környezetben, ahol idővel a munka nagy részét az MI önállóan elvégezheti” - mondta Heather Doshay, a SignalFire kockázati tőke társaság személyzeti és tehetségfejlesztési vezetője.

Ha van valami pozitívum a friss diplomások számára, akkor az az, hogy - legalábbis néhányuknál - az MI által jelentett fenyegetés hasznos ösztönzőként hat. Néhány fiatal munkavállaló az MI-vel kapcsolatos tapasztalatait arra használja, hogy megelőzze magasabb beosztású kollégáit, mások pedig teljesen kihagyják a hagyományos karrierépítést. "Úgy érzem, hogy már nem sok évünk maradt, hogy cselekedjünk” - mondta a 23 éves friss diplomás Trevor Chow. Elmondása szerint sok barátja figyelembe vette az MI fejlődését, amikor állást keresett. Kevesen választottak hagyományos technológiai vagy pénzügyi karriert, inkább kockázatos dolgokba fogtak, például cégek alapításába - abból a megfontolásból, hogy ha az emberek hamarosan elveszítik munkaerő-előnyüket a hatalmas MI-rendszerekkel szemben, akkor jobb, ha sietnek és valami nagyot alkotnak.