SG.hu
Az amerikai és az európai hatóságoknak ugyanaz a bajuk a Google-vel
Brüsszel már több mint egy évtizede küzd a Google ellen, de egyedül nem meri rábírni üzleti modellje megváltoztatására.
A Bizottság trösztellenes részlege 2010-ben indította el első vizsgálatát a vállalat keresőmotoros gyakorlatával kapcsolatban. Az Egyesült Államok potenciálisan arra kényszerítheti a Google-t, hogy eladja üzletágának egyes részeit egy kettős trösztellenes eljárás során, amely várhatóan nagyban befolyásolja majd az EU versenyjogi döntéseit. Egy amerikai bíró fogja eldönteni, hogy a Google-t kötelezni kell-e arra, hogy a verseny helyreállítása érdekében eladja üzletágának egyes részeit. Egy másik bíróság áprilisban úgy döntött, hogy a Google monopolizálja a digitális hirdetési piacokat. Ez ismét arra irányítja a figyelmet, hogy fel kell-e darabolni a vállalatot.
Az eredmény lendületet adhat a Bizottság által a Google hirdetési gyakorlatával kapcsolatban folytatott vizsgálatnak, amelynek során az uniós végrehajtó már kijelentette, hogy az amerikai vállalatnak esetleg el kell adnia digitális hirdetési szolgáltatásainak egy részét. A vizsgálat még folyamatban van. Teresa Ribera, az EU trösztellenes főnöke a héten az uniós törvényhozóknak nyilatkozva elmondta, hogy a Bizottság „szoros figyelemmel fogja kísérni” az Egyesült Államokban elfogadott jogorvoslati intézkedéseket. "Általában véve a leválasztási eljárások nagyon ritkák Európában, az Egyesült Államokban sokkal aktívabban alkalmazzák őket” - mondta Zach Meyers, a CERRE brüsszeli agytröszt munkatársa.
Az Egyesült Államokban külön vizsgálatot folytatnak annak megállapítására, hogy a Google-t kötelezni kell-e Chrome böngészőjének eladására, miután egy amerikai bírósági ítélet szerint a vállalat monopolizálta a keresőmotorok piacát. Ha az amerikai trösztellenes hatóságok a maguk útját járnák, az elriasztaná a Google-t a keresőmotor-technológiába való befektetéstől - vallotta Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója a Washingtonban folyó per során. A Bizottság 2017-ben arra a következtetésre jutott, hogy a Google visszaélt erőfölényével, amikor a keresési eredményekben előnyben részesítette saját vásárlási szolgáltatását - ez az ítélet 2,42 milliárd eurós bírsághoz vezetett, amelyet később az EU legfelsőbb bírósága is megerősített. A Google-t azonban még soha nem kötelezték arra, hogy a verseny helyreállítása érdekében jogorvoslatként eladja üzleti tevékenységének bármely részét Európában.
Az EU új digitális szabálykönyve, a digitális piacokról szóló törvény (DMA) értelmében a Bizottság egy vállalatra globális forgalmának akár 10%-áig terjedő bírságot is kiszabhat, és bizonyos esetekben még ennél is tovább mehet. Három, a szabályok be nem tartására vonatkozó határozat után a Bizottság jogosult „strukturális korrekciós intézkedéseket” elrendelni, beleértve azt is, hogy a vállalatoknak meg kell változtatniuk üzleti modelljüket. A Google jelenleg párbeszédet folytat a Bizottsággal a DMA keretében, amely után a Bizottság eldönti, hogy a vállalat megsértette-e a szabályokat. A múlt heti bírságok alapján azonban „nem valószínű, hogy a Google jelenleg milliárdos nagyságrendű bírságokkal nézne szembe” - mondta Meyers.
A DMA szerinti strukturális jogorvoslatok a rendszeres jogsértések esetére vannak fenntartva, de a jogszabály úgy van megfogalmazva, hogy „teret enged annak a feltételezésnek, hogy a jogi akadály valamivel alacsonyabb, mint a versenyjogban” - mondta Daniel Mandrescu, a Leideni Egyetem adjunktusa. Umberto Gambini, a Forward Global nemzetközi tanácsadó cég munkatársa szerint a strukturális jogorvoslati intézkedések - például az üzletág egy részének eladásának előírása - a Google-hoz hasonló nagy technológiai vállalatokat "érzékenyen érintenék”. Mindazonáltal a vállalat most sokkal gazdagabb, mint 2010-ben volt, így „a kár már megtörtént” - tette hozzá. Bár a Bizottságnak megvannak a technikai eszközei az ilyen strukturális intézkedésekre, ez végső soron „politikai döntés” marad - tette hozzá Gambini.
Az amerikai eset „egyértelműen jelzi, hogy a kevésbé szigorú jogorvoslatok nem biztos, hogy elegendőek. Minél több versenyhatóság osztja ezt a nézetet, annál erősebb az ilyen korrekciós intézkedések mellett szóló érv” - mondta Mandrescu. A Google ellen folyó amerikai ügyek „reményt adó üzenetet” küldenek az uniós versenyhatóságoknak - tette hozzá Gambini. "Bár a Trump-adminisztráció védelmezi az amerikai technológiai vállalatokat, amikor azok a tengerentúlon üzletelnek, valójában az amerikai versenyhatóságoknak nagyon hasonló aggályaik vannak, mint az európai és más európai versenyhatóságoknak” - mondta Meyers. A két amerikai trösztellenes döntés „megkönnyítené a Bizottság számára, hogy jogsértés megállapítására jusson” - tette hozzá Mandrescu.
A Bizottság trösztellenes részlege 2010-ben indította el első vizsgálatát a vállalat keresőmotoros gyakorlatával kapcsolatban. Az Egyesült Államok potenciálisan arra kényszerítheti a Google-t, hogy eladja üzletágának egyes részeit egy kettős trösztellenes eljárás során, amely várhatóan nagyban befolyásolja majd az EU versenyjogi döntéseit. Egy amerikai bíró fogja eldönteni, hogy a Google-t kötelezni kell-e arra, hogy a verseny helyreállítása érdekében eladja üzletágának egyes részeit. Egy másik bíróság áprilisban úgy döntött, hogy a Google monopolizálja a digitális hirdetési piacokat. Ez ismét arra irányítja a figyelmet, hogy fel kell-e darabolni a vállalatot.
Az eredmény lendületet adhat a Bizottság által a Google hirdetési gyakorlatával kapcsolatban folytatott vizsgálatnak, amelynek során az uniós végrehajtó már kijelentette, hogy az amerikai vállalatnak esetleg el kell adnia digitális hirdetési szolgáltatásainak egy részét. A vizsgálat még folyamatban van. Teresa Ribera, az EU trösztellenes főnöke a héten az uniós törvényhozóknak nyilatkozva elmondta, hogy a Bizottság „szoros figyelemmel fogja kísérni” az Egyesült Államokban elfogadott jogorvoslati intézkedéseket. "Általában véve a leválasztási eljárások nagyon ritkák Európában, az Egyesült Államokban sokkal aktívabban alkalmazzák őket” - mondta Zach Meyers, a CERRE brüsszeli agytröszt munkatársa.
Az Egyesült Államokban külön vizsgálatot folytatnak annak megállapítására, hogy a Google-t kötelezni kell-e Chrome böngészőjének eladására, miután egy amerikai bírósági ítélet szerint a vállalat monopolizálta a keresőmotorok piacát. Ha az amerikai trösztellenes hatóságok a maguk útját járnák, az elriasztaná a Google-t a keresőmotor-technológiába való befektetéstől - vallotta Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója a Washingtonban folyó per során. A Bizottság 2017-ben arra a következtetésre jutott, hogy a Google visszaélt erőfölényével, amikor a keresési eredményekben előnyben részesítette saját vásárlási szolgáltatását - ez az ítélet 2,42 milliárd eurós bírsághoz vezetett, amelyet később az EU legfelsőbb bírósága is megerősített. A Google-t azonban még soha nem kötelezték arra, hogy a verseny helyreállítása érdekében jogorvoslatként eladja üzleti tevékenységének bármely részét Európában.
Az EU új digitális szabálykönyve, a digitális piacokról szóló törvény (DMA) értelmében a Bizottság egy vállalatra globális forgalmának akár 10%-áig terjedő bírságot is kiszabhat, és bizonyos esetekben még ennél is tovább mehet. Három, a szabályok be nem tartására vonatkozó határozat után a Bizottság jogosult „strukturális korrekciós intézkedéseket” elrendelni, beleértve azt is, hogy a vállalatoknak meg kell változtatniuk üzleti modelljüket. A Google jelenleg párbeszédet folytat a Bizottsággal a DMA keretében, amely után a Bizottság eldönti, hogy a vállalat megsértette-e a szabályokat. A múlt heti bírságok alapján azonban „nem valószínű, hogy a Google jelenleg milliárdos nagyságrendű bírságokkal nézne szembe” - mondta Meyers.
A DMA szerinti strukturális jogorvoslatok a rendszeres jogsértések esetére vannak fenntartva, de a jogszabály úgy van megfogalmazva, hogy „teret enged annak a feltételezésnek, hogy a jogi akadály valamivel alacsonyabb, mint a versenyjogban” - mondta Daniel Mandrescu, a Leideni Egyetem adjunktusa. Umberto Gambini, a Forward Global nemzetközi tanácsadó cég munkatársa szerint a strukturális jogorvoslati intézkedések - például az üzletág egy részének eladásának előírása - a Google-hoz hasonló nagy technológiai vállalatokat "érzékenyen érintenék”. Mindazonáltal a vállalat most sokkal gazdagabb, mint 2010-ben volt, így „a kár már megtörtént” - tette hozzá. Bár a Bizottságnak megvannak a technikai eszközei az ilyen strukturális intézkedésekre, ez végső soron „politikai döntés” marad - tette hozzá Gambini.
Az amerikai eset „egyértelműen jelzi, hogy a kevésbé szigorú jogorvoslatok nem biztos, hogy elegendőek. Minél több versenyhatóság osztja ezt a nézetet, annál erősebb az ilyen korrekciós intézkedések mellett szóló érv” - mondta Mandrescu. A Google ellen folyó amerikai ügyek „reményt adó üzenetet” küldenek az uniós versenyhatóságoknak - tette hozzá Gambini. "Bár a Trump-adminisztráció védelmezi az amerikai technológiai vállalatokat, amikor azok a tengerentúlon üzletelnek, valójában az amerikai versenyhatóságoknak nagyon hasonló aggályaik vannak, mint az európai és más európai versenyhatóságoknak” - mondta Meyers. A két amerikai trösztellenes döntés „megkönnyítené a Bizottság számára, hogy jogsértés megállapítására jusson” - tette hozzá Mandrescu.