SG.hu
Vízhiányt okoznak majd az adatközpontok
Sir Keir Starmer terve, hogy az Egyesült Királyság „világelső” legyen a mesterséges intelligencia területén, iparági források szerint feszültséget okozhat, mert a szigetország ivóvízkészletei már így is szűkösek.
A mesterséges intelligencia működtetéséhez szükséges óriási adatközpontok nagy mennyiségű vizet igényelnek, hogy megakadályozzák a túlmelegedésüket. A technológiai ipar azt állítja, hogy hatékonyabb hűtőrendszereket fejleszt, amelyek kevesebb vizet használnak. A tudományos, innovációs és technológiai minisztérium azonban közleményében elismerte, hogy az üzemek "fenntarthatósági kihívásokkal szembesülnek”. A kormány a gazdasági növekedés beindítása érdekében több adatközpont építését vállalta országszerte.
A miniszterek ragaszkodnak ahhoz, hogy a hírhedten energiaéhes szerverfarmok elsőbbségi hozzáférést kapjanak az elektromos hálózathoz, de kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy ez milyen hatással lehet a kormány 2030-ig megvalósítandó tiszta energiatermelésre vonatkozó terveire. Kevesebb figyelmet kapott azonban az a kérdés, hogy az adatközpontok milyen hatással lehetnek az otthonok és a vállalkozások friss, iható vízzel való ellátására. Az Egyesült Királyság egyes részeit - különösen a déli országrészt - már most is vízhiány fenyegeti az éghajlatváltozás és a népességnövekedés miatt.
A kormány kilenc új víztározó létesítésének tervét támogatja, hogy enyhítse az aszályos időszakokban a vízkorlátozásokat és a locsolási tilalmakat. Ezek közül azonban néhány olyan területen található, ahol új adatközpontok építését tervezik. A kormány „mesterséges intelligencia növekedési zónái” közül az első az oxfordshire-i Culhamben lesz, az Egyesült Királyság Atomenergia-hatóságának kampuszán - hét mérföldre az Abingdonba tervezett új víztározó helyszínétől. A 7 négyzetkilométeres tározó a Temze-völgy, London és Hampshire fogyasztóit fogja ellátni. Nem tudni, hogy a most tervezett hatalmas új adatközpontok mennyi vizet vehetnek ki belőle. A Thames Water, az Egyesült Királyság legnagyobb víz- és szennyvízszolgáltató vállalata már tárgyalásokat kezdett a kormánnyal az adatközpontok vízigényének kihívásáról és annak mérsékléséről.
Egy új jelentésben a Royal Academy of Engineering felszólítja a kormányt, hogy a technológiai cégek pontosan számoljanak be arról, hogy az adatközpontjaik mennyi energiát és vizet használnak. Emellett környezetvédelmi fenntarthatósági követelményeket is szorgalmaznak az összes adatközpontra vonatkozóan, beleértve az ivóvízhasználat csökkentését és a hűtésre való zéró felhasználásra való áttérést. Ilyen intézkedések nélkül - figyelmeztet a jelentés egyik szerzője, Tom Rodden professzor - „fennáll a valós veszélye annak, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése, alkalmazása és használata helyrehozhatatlan károkat okozhat a környezetnek”.
A technológiai ipar általában visszafogottan nyilatkozik a vízfogyasztásról. Az adatközpontok felszíni vízek helyett friss, vezetékes vizet használnak, hogy a szerverszekrények hűtésére használt csövek, szivattyúk és hőcserélők ne tömődjenek el szennyeződésekkel. A felhasznált víz mennyisége számos tényezőtől, többek között a környezettől függően jelentősen változhat; a világ hidegebb, nedvesebb részein található telephelyek általában kevesebbet igényelnek.
Dr. Venkatesh Uddameri, a vízkészlet-gazdálkodás texasi szakértője szerint egy tipikus adatközpont napi 11-19 millió liter vizet használhat fel, ami nagyjából egy 30-50 000 lakosú város vízfelhasználásának felel meg. Széles körben idézett számításai száraz vagy félszáraz éghajlaton alapulnak, és nem veszik figyelembe a legújabb hatékonyságnövelő fejlesztéseket, de a mesterséges intelligencia fejlesztését sem. A Microsoft globális vízfelhasználása 34%-kal nőtt MI-eszközeinek megjelenése óta, egy iowai adatközpont-klaszter pedig az OpenAI GPT-4 programjának kiképzése során egy hónap alatt a körzet vízkészletének 6%-át használta fel.
Az adatközpontokkal szembeni helyi ellenállás világszerte növekszik, különösen azokon a területeken, ahol vízhiány van. Chilében a Google leállította egy adatközpont építését a vízfelhasználással kapcsolatos aggályok miatt, egy uruguayi adatközpont hűtőrendszerét pedig a helyi tiltakozások miatt volt kénytelen átalakítani.
Az Egyesült Királyságban a Thames Water figyelmeztette az adatközpontokat, hogy hőhullámok idején korlátozhatják a vízhasználatot. A Foxglove, egy ügyvédekből álló csoport azonban bizonyítékot talált a társaság stratégiai dokumentumaiban arra, hogy a cég láthatóan nem mindig tudja, hogy a meglévő adatközpontok mennyi vizet használnak. A Thames Water nem kommentálta ezt, de jelezte, hogy nemrégiben elkészítette ötéves tervét, amelyet a kormány jóváhagyott. Ez kimondja, hogy a vállalatnak nincs jogi kötelezettsége a vállalkozások kiszolgálására, és dönthet úgy, hogy korlátozza vagy megtagadja a vizet a kereskedelmi ügyfelektől; ez azonban még azelőtt készült, hogy a kormány az adatközpontokat kritikus nemzeti infrastruktúrává nyilvánította, ami azt jelenti, hogy kevesebb tervezési korlátozással kell szembenézniük.
A Thames Water 2021-ben kifogást nyújtott be egy új adatközpontra vonatkozó tervezési kérelem ellen, amely a Reading melletti Slough-ban, egy klaszterben épülne. A területen azóta azonban más javaslatok sikerrel jártak: a Yondr cég például 2024 augusztusában bejelentette, hogy itt építi fel harmadik adatközpont-kampuszát. A Foxglove vezérigazgatója, Martha Dark elmondta: „A kormánynak sürgősen magyarázatot kell adnia arra, hogy az új adatközpontokkal kapcsolatos tervei hogyan nem veszélyeztetik hosszú távon az ivóvízellátásunkat”.
A kormány szóvivője azt mondta: „Felismerjük, hogy az adatközpontok fenntarthatósági kihívásokkal szembesülnek, mint például az energiaigény és a vízfelhasználás. A kijelölt területek - az 'AI Growth Zones' - célja, hogy olyan területekre vonzzák a beruházásokat, ahol már van meglévő energia- és vízinfrastruktúra.” Emellett a vízügyi szabályozó hatóság, az Ofwat által nemrégiben végrehajtott változtatások a következő öt évben „104 milliárd fontnyi kiadást szabadítanának fel a vízszolgáltatók számára”.
Az adatközpontok ipara azzal érvel, hogy a modern telephelyek már most is hatékonyabbak. Fejlődnek az olyan alternatív hűtési módszerek, amelyek nem igényelnek sok vizet, mint például a szabadlevegős és a száraz hűtés. A Microsoft új phoenixi és wisconsini adatközpontjaiban a víz újrafelhasználásával járó zártkörű hűtést fogják alkalmazni.
A Google Hertfordshireben épülő létesítménye
Aaron Binckley, a Digital Realty fenntarthatóságért felelős alelnöke elismerte az adatközpontok vízfelhasználásával kapcsolatos kritikákat, de azt állítja, hogy az ágazat „jelentős előrelépéseket” tesz. A világszerte 300 adatközponttal rendelkező vállalat egy új mesterséges intelligencia eszközt tesztel, amely elemzi a működési adatokat és azonosítja a víztakarékossági intézkedéseket. Elmondása szerint ez az eszköz az előrejelzések szerint évente közel 4 millió liter vizet takarít majd meg. Nyilvánvaló, hogy ez jelenleg inkább terv, mint valóság, de Binckley szerint ez azt bizonyítja, hogy „a mesterséges intelligencia a technológiai fejlődés mellett a fenntarthatóságot is előmozdíthatja”.
A Környezetvédelmi Ügynökség 2024-ben egy blogban azt írta, hogy 2050-re Angliának naponta ötmilliárd liter vízre lesz szüksége csak a lakosság kiszolgálásához. A szabályozó hatóságnak azonban még több adatra van szüksége ahhoz, hogy az új adatközpontok jövőbeli igényeit is figyelembe tudja venni. Egyelőre arra ösztönzik az adatközpontokat, hogy prognosztizálják és tervezzék meg vízfogyasztásukat - és vizsgálják meg saját lehetőségeiket, például a víz újrafelhasználását. Álláspontjuk szerint "a megnövekedett vízigény kielégítését nem csak a víziparnak kell megoldania”.
A mesterséges intelligencia működtetéséhez szükséges óriási adatközpontok nagy mennyiségű vizet igényelnek, hogy megakadályozzák a túlmelegedésüket. A technológiai ipar azt állítja, hogy hatékonyabb hűtőrendszereket fejleszt, amelyek kevesebb vizet használnak. A tudományos, innovációs és technológiai minisztérium azonban közleményében elismerte, hogy az üzemek "fenntarthatósági kihívásokkal szembesülnek”. A kormány a gazdasági növekedés beindítása érdekében több adatközpont építését vállalta országszerte.
A miniszterek ragaszkodnak ahhoz, hogy a hírhedten energiaéhes szerverfarmok elsőbbségi hozzáférést kapjanak az elektromos hálózathoz, de kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy ez milyen hatással lehet a kormány 2030-ig megvalósítandó tiszta energiatermelésre vonatkozó terveire. Kevesebb figyelmet kapott azonban az a kérdés, hogy az adatközpontok milyen hatással lehetnek az otthonok és a vállalkozások friss, iható vízzel való ellátására. Az Egyesült Királyság egyes részeit - különösen a déli országrészt - már most is vízhiány fenyegeti az éghajlatváltozás és a népességnövekedés miatt.
A kormány kilenc új víztározó létesítésének tervét támogatja, hogy enyhítse az aszályos időszakokban a vízkorlátozásokat és a locsolási tilalmakat. Ezek közül azonban néhány olyan területen található, ahol új adatközpontok építését tervezik. A kormány „mesterséges intelligencia növekedési zónái” közül az első az oxfordshire-i Culhamben lesz, az Egyesült Királyság Atomenergia-hatóságának kampuszán - hét mérföldre az Abingdonba tervezett új víztározó helyszínétől. A 7 négyzetkilométeres tározó a Temze-völgy, London és Hampshire fogyasztóit fogja ellátni. Nem tudni, hogy a most tervezett hatalmas új adatközpontok mennyi vizet vehetnek ki belőle. A Thames Water, az Egyesült Királyság legnagyobb víz- és szennyvízszolgáltató vállalata már tárgyalásokat kezdett a kormánnyal az adatközpontok vízigényének kihívásáról és annak mérsékléséről.
Egy új jelentésben a Royal Academy of Engineering felszólítja a kormányt, hogy a technológiai cégek pontosan számoljanak be arról, hogy az adatközpontjaik mennyi energiát és vizet használnak. Emellett környezetvédelmi fenntarthatósági követelményeket is szorgalmaznak az összes adatközpontra vonatkozóan, beleértve az ivóvízhasználat csökkentését és a hűtésre való zéró felhasználásra való áttérést. Ilyen intézkedések nélkül - figyelmeztet a jelentés egyik szerzője, Tom Rodden professzor - „fennáll a valós veszélye annak, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése, alkalmazása és használata helyrehozhatatlan károkat okozhat a környezetnek”.
A technológiai ipar általában visszafogottan nyilatkozik a vízfogyasztásról. Az adatközpontok felszíni vízek helyett friss, vezetékes vizet használnak, hogy a szerverszekrények hűtésére használt csövek, szivattyúk és hőcserélők ne tömődjenek el szennyeződésekkel. A felhasznált víz mennyisége számos tényezőtől, többek között a környezettől függően jelentősen változhat; a világ hidegebb, nedvesebb részein található telephelyek általában kevesebbet igényelnek.
Dr. Venkatesh Uddameri, a vízkészlet-gazdálkodás texasi szakértője szerint egy tipikus adatközpont napi 11-19 millió liter vizet használhat fel, ami nagyjából egy 30-50 000 lakosú város vízfelhasználásának felel meg. Széles körben idézett számításai száraz vagy félszáraz éghajlaton alapulnak, és nem veszik figyelembe a legújabb hatékonyságnövelő fejlesztéseket, de a mesterséges intelligencia fejlesztését sem. A Microsoft globális vízfelhasználása 34%-kal nőtt MI-eszközeinek megjelenése óta, egy iowai adatközpont-klaszter pedig az OpenAI GPT-4 programjának kiképzése során egy hónap alatt a körzet vízkészletének 6%-át használta fel.
Az adatközpontokkal szembeni helyi ellenállás világszerte növekszik, különösen azokon a területeken, ahol vízhiány van. Chilében a Google leállította egy adatközpont építését a vízfelhasználással kapcsolatos aggályok miatt, egy uruguayi adatközpont hűtőrendszerét pedig a helyi tiltakozások miatt volt kénytelen átalakítani.
Az Egyesült Királyságban a Thames Water figyelmeztette az adatközpontokat, hogy hőhullámok idején korlátozhatják a vízhasználatot. A Foxglove, egy ügyvédekből álló csoport azonban bizonyítékot talált a társaság stratégiai dokumentumaiban arra, hogy a cég láthatóan nem mindig tudja, hogy a meglévő adatközpontok mennyi vizet használnak. A Thames Water nem kommentálta ezt, de jelezte, hogy nemrégiben elkészítette ötéves tervét, amelyet a kormány jóváhagyott. Ez kimondja, hogy a vállalatnak nincs jogi kötelezettsége a vállalkozások kiszolgálására, és dönthet úgy, hogy korlátozza vagy megtagadja a vizet a kereskedelmi ügyfelektől; ez azonban még azelőtt készült, hogy a kormány az adatközpontokat kritikus nemzeti infrastruktúrává nyilvánította, ami azt jelenti, hogy kevesebb tervezési korlátozással kell szembenézniük.
A Thames Water 2021-ben kifogást nyújtott be egy új adatközpontra vonatkozó tervezési kérelem ellen, amely a Reading melletti Slough-ban, egy klaszterben épülne. A területen azóta azonban más javaslatok sikerrel jártak: a Yondr cég például 2024 augusztusában bejelentette, hogy itt építi fel harmadik adatközpont-kampuszát. A Foxglove vezérigazgatója, Martha Dark elmondta: „A kormánynak sürgősen magyarázatot kell adnia arra, hogy az új adatközpontokkal kapcsolatos tervei hogyan nem veszélyeztetik hosszú távon az ivóvízellátásunkat”.
A kormány szóvivője azt mondta: „Felismerjük, hogy az adatközpontok fenntarthatósági kihívásokkal szembesülnek, mint például az energiaigény és a vízfelhasználás. A kijelölt területek - az 'AI Growth Zones' - célja, hogy olyan területekre vonzzák a beruházásokat, ahol már van meglévő energia- és vízinfrastruktúra.” Emellett a vízügyi szabályozó hatóság, az Ofwat által nemrégiben végrehajtott változtatások a következő öt évben „104 milliárd fontnyi kiadást szabadítanának fel a vízszolgáltatók számára”.
Az adatközpontok ipara azzal érvel, hogy a modern telephelyek már most is hatékonyabbak. Fejlődnek az olyan alternatív hűtési módszerek, amelyek nem igényelnek sok vizet, mint például a szabadlevegős és a száraz hűtés. A Microsoft új phoenixi és wisconsini adatközpontjaiban a víz újrafelhasználásával járó zártkörű hűtést fogják alkalmazni.
A Google Hertfordshireben épülő létesítménye
Aaron Binckley, a Digital Realty fenntarthatóságért felelős alelnöke elismerte az adatközpontok vízfelhasználásával kapcsolatos kritikákat, de azt állítja, hogy az ágazat „jelentős előrelépéseket” tesz. A világszerte 300 adatközponttal rendelkező vállalat egy új mesterséges intelligencia eszközt tesztel, amely elemzi a működési adatokat és azonosítja a víztakarékossági intézkedéseket. Elmondása szerint ez az eszköz az előrejelzések szerint évente közel 4 millió liter vizet takarít majd meg. Nyilvánvaló, hogy ez jelenleg inkább terv, mint valóság, de Binckley szerint ez azt bizonyítja, hogy „a mesterséges intelligencia a technológiai fejlődés mellett a fenntarthatóságot is előmozdíthatja”.
A Környezetvédelmi Ügynökség 2024-ben egy blogban azt írta, hogy 2050-re Angliának naponta ötmilliárd liter vízre lesz szüksége csak a lakosság kiszolgálásához. A szabályozó hatóságnak azonban még több adatra van szüksége ahhoz, hogy az új adatközpontok jövőbeli igényeit is figyelembe tudja venni. Egyelőre arra ösztönzik az adatközpontokat, hogy prognosztizálják és tervezzék meg vízfogyasztásukat - és vizsgálják meg saját lehetőségeiket, például a víz újrafelhasználását. Álláspontjuk szerint "a megnövekedett vízigény kielégítését nem csak a víziparnak kell megoldania”.