SG.hu
Eric Schmidt: Építsünk több adatközpontot, úgysem fogjuk elérni a klímacélokat
A Google korábbi vezetője, Eric Schmidt szerint nem kellene aggódnunk a mesterséges intelligencia egyre nagyobb energiafogyasztása miatt, mert az MI-t a klímaváltozási problémák megoldására használva van a legtöbb esélyünk megoldani a problémát.
Schmidt egy Washingtonban tartott MI-csúcstalálkozón beszélt, és megjegyzései visszhangozzák a Microsoft-alapító Bill Gates véleményét, aki az év elején egy londoni rendezvényen nagyon hasonlóan vélekedett. De vajon a milliárdos üzletemberek miért gondolják úgy, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése felülmúlja az éghajlatváltozás megfékezésére tett erőfeszítéseket?
A beszámolók szerint a Google korábbi vezérigazgatója azt mondta, hogy az egyre fejlettebb mesterséges intelligenciamodellek kifejlesztése és betanítása során felhasznált egyre nagyobb mennyiségű energia visszafogására tett lépések hiábavalóak, és egyszerűen nem kellene vele foglalkoznunk a technológiába való korlátlan befektetés érdekében. "Mindent el fog nyomni ennek az új technológiának a hatalmas igénye” - mondta, hozzátéve, hogy "hibázhatunk a felhasználás módját illetően, de biztosíthatom önöket, hogy nem a takarékosságon keresztül fogunk eljutni oda."
Schmidt kijelentette továbbá, hogy szerinte „úgysem fogjuk elérni az éghajlati célokat, mert nem úgy vagyunk megszervezve”, és inkább arra fogadna, hogy a mesterséges intelligencia megoldja a problémákat, minthogy korlátozza a technológia fejlesztését, mert azzal szerinte nem oldunk meg semmit. A mesterséges intelligencia Földet megmentő potenciáljának meglehetősen optimista megítélése talán azzal magyarázható, hogy Schmidtnek saját befektetései vannak a technológiában.
A Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató nemrégiben kiadott jelentése szerint annak ellenére, hogy a vállalkozások mintegy 1 billió dollárt fordítottak a mesterséges intelligencia fejlesztésére és alkalmazására, eddig kevés eredményt tudtak felmutatni. A Gartner elemzőcég egy másik, nemrégiben készült előrejelzése pedig azt írta, hogy az MI-projektek legalább 30 százalékával 2025 végére fel fognak hagyni. Ennek ellenére a befektetők továbbra is öntik a pénzt a mesterséges intelligenciához szükséges infrastruktúrába. A Morgan Stanley becslése szerint az adatközpont-iparág az évtized végéig világszerte 2,5 milliárd tonna üvegházhatású gázt fog kibocsátani, ami tripla akkora, mintha a generatív MI-t nem fejlesztették volna ki.
Az IDC egy másik, nemrégiben készült jelentése szerint az MI-munkaterhelések iránti kereslet az adatközpontok kapacitásának, energiafogyasztásának és szén-dioxid-kibocsátásának jelentős növekedéséhez fog vezetni. A piackutató 2027-ig 40,5 százalékos összetett éves növekedési ütemet (CAGR) jósol, ami az energiafogyasztás 44,7 százalékos növekedését eredményezi ugyanebben az időszakban.
Schmidt azonban úgy véli, hogy emiatt nem kell aggódni, vagy úgy véli, hogy az éghajlatváltozás úgyis bekövetkezik, így inkább használjuk ki a mesterséges intelligencia előnyeit. Legalábbis azok, akiknek van pénzük befektetni. Bill Gates a Breakthrough Energy kockázati alapjának londoni rendezvényén elmondta, hogy a mesterséges intelligencia növekvő energiaigénye miatt nem kell aggódni, mivel a technológia és az elektromos hálózatok hatékonyabbá tételével mindenki kevesebb energiát fog használni. A mesterséges intelligencia minden problémánkat megoldó erejébe vetett megható hitnek talán köze van az olyan előrejelzésekhez, mint például a McKinsey év eleji becslése, amely szerint a mesterséges intelligencia évente 2,6 és 4,4 billió dollár közötti összeggel bővíti a világgazdaságot. És ki akarja behúzni a féket, amikor ilyen sok pénzt lehet keresni? Gates és Schmidt biztosan nem.
Schmidt egy Washingtonban tartott MI-csúcstalálkozón beszélt, és megjegyzései visszhangozzák a Microsoft-alapító Bill Gates véleményét, aki az év elején egy londoni rendezvényen nagyon hasonlóan vélekedett. De vajon a milliárdos üzletemberek miért gondolják úgy, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése felülmúlja az éghajlatváltozás megfékezésére tett erőfeszítéseket?
A beszámolók szerint a Google korábbi vezérigazgatója azt mondta, hogy az egyre fejlettebb mesterséges intelligenciamodellek kifejlesztése és betanítása során felhasznált egyre nagyobb mennyiségű energia visszafogására tett lépések hiábavalóak, és egyszerűen nem kellene vele foglalkoznunk a technológiába való korlátlan befektetés érdekében. "Mindent el fog nyomni ennek az új technológiának a hatalmas igénye” - mondta, hozzátéve, hogy "hibázhatunk a felhasználás módját illetően, de biztosíthatom önöket, hogy nem a takarékosságon keresztül fogunk eljutni oda."
Schmidt kijelentette továbbá, hogy szerinte „úgysem fogjuk elérni az éghajlati célokat, mert nem úgy vagyunk megszervezve”, és inkább arra fogadna, hogy a mesterséges intelligencia megoldja a problémákat, minthogy korlátozza a technológia fejlesztését, mert azzal szerinte nem oldunk meg semmit. A mesterséges intelligencia Földet megmentő potenciáljának meglehetősen optimista megítélése talán azzal magyarázható, hogy Schmidtnek saját befektetései vannak a technológiában.
A Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató nemrégiben kiadott jelentése szerint annak ellenére, hogy a vállalkozások mintegy 1 billió dollárt fordítottak a mesterséges intelligencia fejlesztésére és alkalmazására, eddig kevés eredményt tudtak felmutatni. A Gartner elemzőcég egy másik, nemrégiben készült előrejelzése pedig azt írta, hogy az MI-projektek legalább 30 százalékával 2025 végére fel fognak hagyni. Ennek ellenére a befektetők továbbra is öntik a pénzt a mesterséges intelligenciához szükséges infrastruktúrába. A Morgan Stanley becslése szerint az adatközpont-iparág az évtized végéig világszerte 2,5 milliárd tonna üvegházhatású gázt fog kibocsátani, ami tripla akkora, mintha a generatív MI-t nem fejlesztették volna ki.
Az IDC egy másik, nemrégiben készült jelentése szerint az MI-munkaterhelések iránti kereslet az adatközpontok kapacitásának, energiafogyasztásának és szén-dioxid-kibocsátásának jelentős növekedéséhez fog vezetni. A piackutató 2027-ig 40,5 százalékos összetett éves növekedési ütemet (CAGR) jósol, ami az energiafogyasztás 44,7 százalékos növekedését eredményezi ugyanebben az időszakban.
Schmidt azonban úgy véli, hogy emiatt nem kell aggódni, vagy úgy véli, hogy az éghajlatváltozás úgyis bekövetkezik, így inkább használjuk ki a mesterséges intelligencia előnyeit. Legalábbis azok, akiknek van pénzük befektetni. Bill Gates a Breakthrough Energy kockázati alapjának londoni rendezvényén elmondta, hogy a mesterséges intelligencia növekvő energiaigénye miatt nem kell aggódni, mivel a technológia és az elektromos hálózatok hatékonyabbá tételével mindenki kevesebb energiát fog használni. A mesterséges intelligencia minden problémánkat megoldó erejébe vetett megható hitnek talán köze van az olyan előrejelzésekhez, mint például a McKinsey év eleji becslése, amely szerint a mesterséges intelligencia évente 2,6 és 4,4 billió dollár közötti összeggel bővíti a világgazdaságot. És ki akarja behúzni a féket, amikor ilyen sok pénzt lehet keresni? Gates és Schmidt biztosan nem.