SG.hu
Az MI-energiaéhsége miatt távolodik klímacéljaitól a Microsoft
A Microsoft szén-dioxid-kibocsátása közel 30%-kal nőtt a mesterséges intelligenciának köszönhetően. A vállalat megköveteli bizonyos beszállítóitól, hogy 2030-ra 100%-ban szénmentes villamos energiával működjenek.
A redmondi informatikai óriáscég közölte, hogy CO2-kibocsátása 29,1 százalékkal nőtt a 2020-as bázishoz képest, és ez nagyrészt olyan közvetett kibocsátásoknak tudható be, amelyek a felhőszolgáltatások iránti ügyféligény kielégítése érdekében több adatközpont építéséből és üzembe helyezéséből erednek. Ezek az adatok a Microsoft 2024-es környezetvédelmi fenntarthatósági jelentéséből származnak, amely a 2023. június 30-án zárult 2023-as pénzügyi évet öleli fel. Ebben az időszakban a Microsoft az OpenAI és a ChatGPT iránti robbanásszerű érdeklődést követően elkezdte növelni a mesterséges intelligencia támogatását.
"Ebben az évben az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia, megmutatták, hogy az innováció milyen szerepet játszhat a haladás felgyorsításában. A mérés javításától az adatközpontok hatékonyságának növelésén át az energiaátvitel javításáig a technológia erőteljes gyorsítója lehet annak a tempónak és léptéknek, amelyre a világnak szüksége van a nettó zéró eléréséhez" - áll a Microsoft jelentésében. Ugyanakkor hozzáteszik: "Az optimizmus közepette szembesülünk a kihívás összetettségének realitásaival. A '23-mas pénzügyi évben a kibocsátásunk 29,1 százalékkal nőtt a 2020-as bázishoz képest, és továbbra is beruházunk az új technológiák fejlesztéséhez szükséges infrastruktúrába".
A Microsoft teljes kibocsátásának több mint 96 százalékát a 3. hatókör teszi ki, amely magában foglalja a beszállítói láncból, a hardverek és eszközök életciklusából és más közvetett forrásokból származó kibocsátásokat. A vállalat állítása szerint saját kibocsátása 2020 óta valójában hat százalékkal csökkent, köszönhetően a tiszta energiabeszerzésnek, a zöld tarifa programoknak és a megújuló energia tanúsítványok használatának. A Microsoft a közvetett hatásokat olyan lépésekkel kívánja kezelni, mint például a beszállítók rávétele a megújuló energia használatára. Melanie Nakagawa fenntarthatósági igazgató elmondta, hogy cége megköveteli majd "a kiválasztott, nagy volumenű beszállítóktól, hogy 2030-ra 100 százalékban szénmentes villamos energiát használjanak" a Microsoftnak szállított áruk és szolgáltatások esetében, és a követelmények a 2025-ös pénzügyi évtől a vállalat beszállítói magatartási kódexének részét képezik majd.
A Microsoft szerint az alacsony fogyasztású szerverek használata lehetővé tette, hogy a központjaiban lévő, ki nem osztott szerverek energiafelhasználása akár 25 százalékkal csökkenjen, ezért ennek a technikának a használatát a 2022-es néhány ezer szerverről 2023 végére mintegy egymillióra bővítette. Ami a vízfelhasználást illeti, a Microsoft úgy véli, hogy új adatközpontjait az MI-munkaterhelések támogatására tervezték és optimalizálták, és a hűtéshez nulla vizet fognak fogyasztani, hogy csökkentsék az édesvízforrásokra való támaszkodást.
A jelentésből azonban kiderül, hogy a '23-mas pénzügyi év során a vállalat vízfogyasztása valójában "az üzleti növekedésünkkel összhangban" nőtt: a '22-es pénzügyi év során mért 6 399 415 m3-ről 7 843 744 m3-re. Ez az adat önmagában 34 százalékkal haladta meg a '21-es pénzügyi év adatait. Válaszul a Microsoft azt állítja, hogy növelte a vízpótlási programokba történő beruházásait, és több mint 16 millió dollárt fordított 49 vízpótlási projektre világszerte, ami több mint 61 millió m3 "potenciális" vízhasznot jelent. A bökkenő az, hogy az ilyen projektek beindulása időbe telik. Ami az egyéb környezeti hatásokat illeti, a Microsoft azt állítja, hogy 2030-ra az épületek és a működés során keletkező hulladék nullára csökken, és hogy 2025-re a szerverek és az összes felhőhardver 90 százalékát újrahasznosítják.
Brad Smith elnök szerint az a sok jó, amit a mesterséges intelligencia tehet a világért felül fogja múlni a káros környezeti hatásokat: "Alapvetően úgy gondoljuk, hogy a válasz nem az, hogy lassítsuk le a mesterséges intelligencia terjedését, hanem az, hogy gyorsítsuk fel a környezetbarátabbá tételéhez szükséges munkát". Nem mintha a Microsoft lassítani tervezne: a múlt hónapban a vállalat közölte, hogy a 2025-ös pénzügyi év első felében megháromszorozza az adatközpont-kapacitások kiépítésének ütemét. De nem csak a redmondi óriás növeli kapacitását, hogy megfeleljen a mesterséges intelligencia növekvő igényeinek. Ezen a héten az adatközpont-üzemeltető Digital Realty bejelentette, hogy már támogatja a 150 kilowattos rackenkénti teljesítménysűrűséget, azaz máris ami megduplázza a csak tavaly bevezetett 70 kilowattos rackenkénti teljesítménysűrűséget. Tavaly az adatközpontok átlagos energiafogyasztása rackenként 7-10 kilowatt volt.
A redmondi informatikai óriáscég közölte, hogy CO2-kibocsátása 29,1 százalékkal nőtt a 2020-as bázishoz képest, és ez nagyrészt olyan közvetett kibocsátásoknak tudható be, amelyek a felhőszolgáltatások iránti ügyféligény kielégítése érdekében több adatközpont építéséből és üzembe helyezéséből erednek. Ezek az adatok a Microsoft 2024-es környezetvédelmi fenntarthatósági jelentéséből származnak, amely a 2023. június 30-án zárult 2023-as pénzügyi évet öleli fel. Ebben az időszakban a Microsoft az OpenAI és a ChatGPT iránti robbanásszerű érdeklődést követően elkezdte növelni a mesterséges intelligencia támogatását.
"Ebben az évben az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia, megmutatták, hogy az innováció milyen szerepet játszhat a haladás felgyorsításában. A mérés javításától az adatközpontok hatékonyságának növelésén át az energiaátvitel javításáig a technológia erőteljes gyorsítója lehet annak a tempónak és léptéknek, amelyre a világnak szüksége van a nettó zéró eléréséhez" - áll a Microsoft jelentésében. Ugyanakkor hozzáteszik: "Az optimizmus közepette szembesülünk a kihívás összetettségének realitásaival. A '23-mas pénzügyi évben a kibocsátásunk 29,1 százalékkal nőtt a 2020-as bázishoz képest, és továbbra is beruházunk az új technológiák fejlesztéséhez szükséges infrastruktúrába".
A Microsoft teljes kibocsátásának több mint 96 százalékát a 3. hatókör teszi ki, amely magában foglalja a beszállítói láncból, a hardverek és eszközök életciklusából és más közvetett forrásokból származó kibocsátásokat. A vállalat állítása szerint saját kibocsátása 2020 óta valójában hat százalékkal csökkent, köszönhetően a tiszta energiabeszerzésnek, a zöld tarifa programoknak és a megújuló energia tanúsítványok használatának. A Microsoft a közvetett hatásokat olyan lépésekkel kívánja kezelni, mint például a beszállítók rávétele a megújuló energia használatára. Melanie Nakagawa fenntarthatósági igazgató elmondta, hogy cége megköveteli majd "a kiválasztott, nagy volumenű beszállítóktól, hogy 2030-ra 100 százalékban szénmentes villamos energiát használjanak" a Microsoftnak szállított áruk és szolgáltatások esetében, és a követelmények a 2025-ös pénzügyi évtől a vállalat beszállítói magatartási kódexének részét képezik majd.
A Microsoft szerint az alacsony fogyasztású szerverek használata lehetővé tette, hogy a központjaiban lévő, ki nem osztott szerverek energiafelhasználása akár 25 százalékkal csökkenjen, ezért ennek a technikának a használatát a 2022-es néhány ezer szerverről 2023 végére mintegy egymillióra bővítette. Ami a vízfelhasználást illeti, a Microsoft úgy véli, hogy új adatközpontjait az MI-munkaterhelések támogatására tervezték és optimalizálták, és a hűtéshez nulla vizet fognak fogyasztani, hogy csökkentsék az édesvízforrásokra való támaszkodást.
A jelentésből azonban kiderül, hogy a '23-mas pénzügyi év során a vállalat vízfogyasztása valójában "az üzleti növekedésünkkel összhangban" nőtt: a '22-es pénzügyi év során mért 6 399 415 m3-ről 7 843 744 m3-re. Ez az adat önmagában 34 százalékkal haladta meg a '21-es pénzügyi év adatait. Válaszul a Microsoft azt állítja, hogy növelte a vízpótlási programokba történő beruházásait, és több mint 16 millió dollárt fordított 49 vízpótlási projektre világszerte, ami több mint 61 millió m3 "potenciális" vízhasznot jelent. A bökkenő az, hogy az ilyen projektek beindulása időbe telik. Ami az egyéb környezeti hatásokat illeti, a Microsoft azt állítja, hogy 2030-ra az épületek és a működés során keletkező hulladék nullára csökken, és hogy 2025-re a szerverek és az összes felhőhardver 90 százalékát újrahasznosítják.
Brad Smith elnök szerint az a sok jó, amit a mesterséges intelligencia tehet a világért felül fogja múlni a káros környezeti hatásokat: "Alapvetően úgy gondoljuk, hogy a válasz nem az, hogy lassítsuk le a mesterséges intelligencia terjedését, hanem az, hogy gyorsítsuk fel a környezetbarátabbá tételéhez szükséges munkát". Nem mintha a Microsoft lassítani tervezne: a múlt hónapban a vállalat közölte, hogy a 2025-ös pénzügyi év első felében megháromszorozza az adatközpont-kapacitások kiépítésének ütemét. De nem csak a redmondi óriás növeli kapacitását, hogy megfeleljen a mesterséges intelligencia növekvő igényeinek. Ezen a héten az adatközpont-üzemeltető Digital Realty bejelentette, hogy már támogatja a 150 kilowattos rackenkénti teljesítménysűrűséget, azaz máris ami megduplázza a csak tavaly bevezetett 70 kilowattos rackenkénti teljesítménysűrűséget. Tavaly az adatközpontok átlagos energiafogyasztása rackenként 7-10 kilowatt volt.