SG.hu
A fenntarthatóságot kérik számon a befektetők az IT-cégeken
A több százmilliárd dollárt kezelő befektetők a Microsoftot, az Alphabet-et és másokat sürgetik, hogy több információt adjanak a mesterséges intelligenciához és a fejlett számítástechnikához szükséges teljesítményről, hogy megindokolhassák az ágazat miért van ilyen erősen képviselve a fenntartható alapokban.
Bár ezek a beszélgetések még korai szakaszban vannak, hat európai és egyesült államokbeli alapkezelő azt mondta, hogy alaposan vizsgálják a mesterséges intelligencia boom környezeti hatásait, amely a Goldman Sachs becslése szerint 2030-ra 160%-kal növeli majd az adatközpontok energiaigényét. Az adatközpontok építését és energiaellátását irányító, a mesterséges intelligencia versenyben vezető legnagyobb technológiai vállalatok közül néhányan már beszámoltak az üvegházhatású gázok megnövekedett kibocsátásáról, ami kérdéseket vet fel a vagyonkezelőkben, akik azt szeretnék megmutatni, hogy portfólióik nemcsak pénzügyileg, hanem a környezet szempontjából is jól teljesítenek.
Az informatikai ágazat energia iránti éhsége valószínűleg töretlen marad, mivel az MI és a felhőalapú számítástechnika fontos hajtóereje a növekedésnek, bár sokan arra számítanak, hogy az adatközpontok hatékonysága nagymértékben növekedni fog. A technológiai részvények sok ilyen alap számára azért váltak kötelező választásokká, mert úgy értek el kiemelkedő piaci nyereséget, hogy közben kevesebb üvegházhatású gázt termeltek, mint más ágazatok, például a feldolgozóipar és az energiaipar részvényei.
De a környezetvédelmi, társadalmi és kormányzási (environmental, social és governance, ESG) aggályok szem előtt tartásával végzett befektetések a világjárvány vége, és az az utáni fellendülés óta némileg veszítettek a népszerűségükből. A Morningstar Direct adatszolgáltató cég szerint azonban még mindig mintegy 2,24 billió dollárnyi tőke van az egyik legszigorúbb ESG-kategóriában, az Európai Unió pénzügyi törvénye szerinti 8. és 9. cikk szerinti alapokban. A 8. cikk szerinti alapok célja a „környezeti vagy társadalmi jellemzők előmozdítása”, míg a 9. cikk szerinti alap „célja a fenntartható befektetés” - írják az uniós szabályok. A legnagyobb ilyen alapok legfőbb állományainak áttekintése azt mutatja, hogy ezek most nagyon kitettek a technológiai óriások - köztük az Apple, az Amazon, az Alphabet, a Microsoft, a Meta és az Nvidia - felé. A befektetők és az elemzők szerint e befektetések némelyikét érintheti, ha nem foglalkoznak az aggodalmakkal.
Rengeteg energiát igényel az MI tréningezése és a következtetések kiszámítása
"Azt fogjuk tenni, hogy az MI szempontot a technológiai vállalatokkal való, éghajlattal kapcsolatos elkötelezettségünk központi részévé tesszük” - mondta Eric Pedersen, a Nordea Asset Management felelős befektetésekért felelős vezetője. A Nordea 265 milliárd eurós kezelt vagyonában összesen mintegy 17 milliárd eurónyi befektetés van a Microsoft, az Amazon, az Alphabet, az Apple, az NVIDIA és a Meta részvényeiben. Ha a vállalatok lazítanák a jelenlegi kötelezettségvállalásaikat a megújuló energiaforrások terén a jövőbeni beszerzésére vonatkozóan, a menedzserek dönthetnek úgy, hogy kizárják őket néhány szigorúan meghatározott alapból. Ez a „fenntartható befektetés” státusz elérésébe számítana bele - mondta. Pedersen a mesterséges intelligenciát „az egyik legnagyobb lehetséges változásnak” nevezte a fenntartható alapok standard összetételében. "Ahol a belső ESG-pontszámításunkban elköteleztük magunkat a fenntartható befektetések arányára, ott lehet, hogy ezek a vállalatok egyre nehezebben tudják ezt teljesíteni” - mondta.
Jason Qi, a Morgan Stanley Calvert Research and Management vezető ESG-kutatási elemzője elmondta, hogy több információt kért a cégektől a jelenlegi energiafelhasználásról. Qi a Microsoftot említette, mint az olyan adatok nyilvánosságra hozatalában élenjárót, mint az áramszolgáltatási szerződések (PPA), de azt mondta, hogy egyik vállalat sem oszt meg annyi adatot, amennyit ő szeretne. "Több részletet várunk a mesterséges intelligenciával kapcsolatos energiafogyasztásukról, a PPA-k mennyiségéről (Power Purchase Agreement, vagyis zöldáram-vásárlási megállapodás), a földrajzi eloszlásról és az időtartamról” - mondta Qi. A befektetők is kezdenek több kérdést feltenni az úgynevezett Scope 3 (karbonlábnyom) kibocsátásokról, amelyek az ellátási láncból származnak.
A számítástechnikai teljesítmény és az adatközpontok iránti megnövekedett kereslet jelentette kihívás a technológiai cégek számára sem ismeretlen. A Microsoft például közölte, hogy az ellátási lánc kibocsátása 30,9%-kal nő, az Alphabet pedig az adatközpontok energia- és anyagszükségletére hivatkozva 13%-os növekedést jelentett a teljes kibocsátás tekintetében. Mindkettő azt mondta, hogy kihívásként kezeli a növekvő kibocsátást. A Meta idén közölte, hogy 2020 óta teljes mértékben kompenzálja a működéséből származó kibocsátásokat, de a mesterséges intelligenciához szükséges erőforrások miatt sokkal nehezebb lesz elérni azt a célt, hogy 2030-ra ne bocsátjon ki több üvegházhatású gázt az értékláncából, mint amennyit kompenzálni tud. Legutóbbi környezetvédelmi jelentéseikben az Amazon és az Apple azt állította, hogy kibocsátásuk csökken.
Jason Qi szerint az energiaszükséglet az ellátási lánc különböző részeire koncentrálódik majd az MI fejlesztésének különböző szakaszaiban, így míg az adatközpontoknak most sok energiára van szükségük, a jövőben más vállalatok nagyobb terhet viselhetnek. A mesterséges intelligencia támogatói szerint a technológia végül más ágazatok energiahatékonyságát is növelheti. A vállalatok a boomot alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiával próbálják táplálni, ennek jele a nukleáris beruházások növelése. Az Amazon idén közölte, hogy elkezdett nukleáris energiát vásárolni a megújuló energiaforrások kiegészítésére. A Microsoft pedig a múlt héten közölte, hogy megállapodást írt alá egy pennsylvaniai, leállított atomerőmű újraindításáról, amely a maga nemében az első ilyen jellegű újraindítás a történelemben.
A svéd Handelsbanken bank szóvivője, amely két olyan 9. cikk szerinti alapot kínál, amelyek olyan indexeket követnek, amelyekben a Google és a Microsoft az első öt részvény között szerepel, azt mondta, hogy a fenntarthatósági adatok javulása megkönnyíti annak azonosítását, hogy hol van szükség a portfóliók kiigazítására. A 9. cikk szerinti alapokat azzal a céllal hozták létre, hogy évente átlagosan 7%-kal csökkentsék az alapot alkotó részvények szén-dioxid-kibocsátását, „ami azt jelenti, hogy idővel a szén-dioxid-kibocsátásukat növelő vállalatok valószínűleg kisebb súlyt fognak kapni az alapban” - mondta Aurora Samuelsson, a Handelsbanken Asset Management fenntarthatóságért felelős vezetője. „A vállalatokkal folytatott párbeszéd során felvetjük és fel fogjuk vetni a releváns és lényeges kérdéseket” - mondta Samuelsson.
Bár ezek a beszélgetések még korai szakaszban vannak, hat európai és egyesült államokbeli alapkezelő azt mondta, hogy alaposan vizsgálják a mesterséges intelligencia boom környezeti hatásait, amely a Goldman Sachs becslése szerint 2030-ra 160%-kal növeli majd az adatközpontok energiaigényét. Az adatközpontok építését és energiaellátását irányító, a mesterséges intelligencia versenyben vezető legnagyobb technológiai vállalatok közül néhányan már beszámoltak az üvegházhatású gázok megnövekedett kibocsátásáról, ami kérdéseket vet fel a vagyonkezelőkben, akik azt szeretnék megmutatni, hogy portfólióik nemcsak pénzügyileg, hanem a környezet szempontjából is jól teljesítenek.
Az informatikai ágazat energia iránti éhsége valószínűleg töretlen marad, mivel az MI és a felhőalapú számítástechnika fontos hajtóereje a növekedésnek, bár sokan arra számítanak, hogy az adatközpontok hatékonysága nagymértékben növekedni fog. A technológiai részvények sok ilyen alap számára azért váltak kötelező választásokká, mert úgy értek el kiemelkedő piaci nyereséget, hogy közben kevesebb üvegházhatású gázt termeltek, mint más ágazatok, például a feldolgozóipar és az energiaipar részvényei.
De a környezetvédelmi, társadalmi és kormányzási (environmental, social és governance, ESG) aggályok szem előtt tartásával végzett befektetések a világjárvány vége, és az az utáni fellendülés óta némileg veszítettek a népszerűségükből. A Morningstar Direct adatszolgáltató cég szerint azonban még mindig mintegy 2,24 billió dollárnyi tőke van az egyik legszigorúbb ESG-kategóriában, az Európai Unió pénzügyi törvénye szerinti 8. és 9. cikk szerinti alapokban. A 8. cikk szerinti alapok célja a „környezeti vagy társadalmi jellemzők előmozdítása”, míg a 9. cikk szerinti alap „célja a fenntartható befektetés” - írják az uniós szabályok. A legnagyobb ilyen alapok legfőbb állományainak áttekintése azt mutatja, hogy ezek most nagyon kitettek a technológiai óriások - köztük az Apple, az Amazon, az Alphabet, a Microsoft, a Meta és az Nvidia - felé. A befektetők és az elemzők szerint e befektetések némelyikét érintheti, ha nem foglalkoznak az aggodalmakkal.
Rengeteg energiát igényel az MI tréningezése és a következtetések kiszámítása
"Azt fogjuk tenni, hogy az MI szempontot a technológiai vállalatokkal való, éghajlattal kapcsolatos elkötelezettségünk központi részévé tesszük” - mondta Eric Pedersen, a Nordea Asset Management felelős befektetésekért felelős vezetője. A Nordea 265 milliárd eurós kezelt vagyonában összesen mintegy 17 milliárd eurónyi befektetés van a Microsoft, az Amazon, az Alphabet, az Apple, az NVIDIA és a Meta részvényeiben. Ha a vállalatok lazítanák a jelenlegi kötelezettségvállalásaikat a megújuló energiaforrások terén a jövőbeni beszerzésére vonatkozóan, a menedzserek dönthetnek úgy, hogy kizárják őket néhány szigorúan meghatározott alapból. Ez a „fenntartható befektetés” státusz elérésébe számítana bele - mondta. Pedersen a mesterséges intelligenciát „az egyik legnagyobb lehetséges változásnak” nevezte a fenntartható alapok standard összetételében. "Ahol a belső ESG-pontszámításunkban elköteleztük magunkat a fenntartható befektetések arányára, ott lehet, hogy ezek a vállalatok egyre nehezebben tudják ezt teljesíteni” - mondta.
Jason Qi, a Morgan Stanley Calvert Research and Management vezető ESG-kutatási elemzője elmondta, hogy több információt kért a cégektől a jelenlegi energiafelhasználásról. Qi a Microsoftot említette, mint az olyan adatok nyilvánosságra hozatalában élenjárót, mint az áramszolgáltatási szerződések (PPA), de azt mondta, hogy egyik vállalat sem oszt meg annyi adatot, amennyit ő szeretne. "Több részletet várunk a mesterséges intelligenciával kapcsolatos energiafogyasztásukról, a PPA-k mennyiségéről (Power Purchase Agreement, vagyis zöldáram-vásárlási megállapodás), a földrajzi eloszlásról és az időtartamról” - mondta Qi. A befektetők is kezdenek több kérdést feltenni az úgynevezett Scope 3 (karbonlábnyom) kibocsátásokról, amelyek az ellátási láncból származnak.
A számítástechnikai teljesítmény és az adatközpontok iránti megnövekedett kereslet jelentette kihívás a technológiai cégek számára sem ismeretlen. A Microsoft például közölte, hogy az ellátási lánc kibocsátása 30,9%-kal nő, az Alphabet pedig az adatközpontok energia- és anyagszükségletére hivatkozva 13%-os növekedést jelentett a teljes kibocsátás tekintetében. Mindkettő azt mondta, hogy kihívásként kezeli a növekvő kibocsátást. A Meta idén közölte, hogy 2020 óta teljes mértékben kompenzálja a működéséből származó kibocsátásokat, de a mesterséges intelligenciához szükséges erőforrások miatt sokkal nehezebb lesz elérni azt a célt, hogy 2030-ra ne bocsátjon ki több üvegházhatású gázt az értékláncából, mint amennyit kompenzálni tud. Legutóbbi környezetvédelmi jelentéseikben az Amazon és az Apple azt állította, hogy kibocsátásuk csökken.
Jason Qi szerint az energiaszükséglet az ellátási lánc különböző részeire koncentrálódik majd az MI fejlesztésének különböző szakaszaiban, így míg az adatközpontoknak most sok energiára van szükségük, a jövőben más vállalatok nagyobb terhet viselhetnek. A mesterséges intelligencia támogatói szerint a technológia végül más ágazatok energiahatékonyságát is növelheti. A vállalatok a boomot alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiával próbálják táplálni, ennek jele a nukleáris beruházások növelése. Az Amazon idén közölte, hogy elkezdett nukleáris energiát vásárolni a megújuló energiaforrások kiegészítésére. A Microsoft pedig a múlt héten közölte, hogy megállapodást írt alá egy pennsylvaniai, leállított atomerőmű újraindításáról, amely a maga nemében az első ilyen jellegű újraindítás a történelemben.
A svéd Handelsbanken bank szóvivője, amely két olyan 9. cikk szerinti alapot kínál, amelyek olyan indexeket követnek, amelyekben a Google és a Microsoft az első öt részvény között szerepel, azt mondta, hogy a fenntarthatósági adatok javulása megkönnyíti annak azonosítását, hogy hol van szükség a portfóliók kiigazítására. A 9. cikk szerinti alapokat azzal a céllal hozták létre, hogy évente átlagosan 7%-kal csökkentsék az alapot alkotó részvények szén-dioxid-kibocsátását, „ami azt jelenti, hogy idővel a szén-dioxid-kibocsátásukat növelő vállalatok valószínűleg kisebb súlyt fognak kapni az alapban” - mondta Aurora Samuelsson, a Handelsbanken Asset Management fenntarthatóságért felelős vezetője. „A vállalatokkal folytatott párbeszéd során felvetjük és fel fogjuk vetni a releváns és lényeges kérdéseket” - mondta Samuelsson.