SG.hu·
Az EU-t azzal vádolják, hogy eltitkolja az adatközpontok energia és vízfogyasztását
Egy hivatalos panasz szerint az Európai Bizottság eltitkolja az adatközpontok energia- és vízfelhasználását, megsértve ezzel a nyilvánosság tájékozódáshoz való jogát.
Az Európai Unió megakadályozta, hogy a nyilvánosság betekintést kapjon abba, mennyi energiát használnak fel az adatközpontok - áll egy hétfőn benyújtott hivatalos panaszban, amelyet az Európai Bizottság ellen nyújtottak be. A Lighthouse Reports azzal vádolja az uniós végrehajtó testületet, hogy olyan szabályokat alakított ki, amelyek megakadályozzák, hogy a nyilvánosság megismerhesse, mennyi energiát és vizet használnak fel az egyes adatközpontok. Mindez akkor történik, amikor Európa-szerte egyre nagyobb a lakossági ellenállás az energiaigényes MI-adatközpontokkal szemben, miközben az energiaárak emelkednek.
A hollandiai székhelyű, kormányzati és vállalati visszaélésekkel kapcsolatos határokon átnyúló oknyomozó vizsgálatokat végző nonprofit szervezet, a Lighthouse Reports azzal vádolja a Bizottságot, hogy "a hallgatás falát" építette ki az energiafogyasztással kapcsolatban. Az uniós döntéshozók eltökéltek abban, hogy "megtagadják vagy elriasszák a hozzáférést, illetve elhomályosítsák annak megértését, hogyan teljesítenek az adatközpontok" - áll az Aarhusi Egyezmény alapján benyújtott panaszban. Ez egy jogilag kötelező érvényű nemzetközi szerződés, amely információhoz és a környezetvédelmi döntéshozatalban való részvételhez biztosít jogokat a nyilvánosság számára.
A panasz első próbája novemberben lesz, amikor az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottsága összeül, hogy eldöntse, elfogadható-e a beadvány. Ezt követően az Aarhusi Egyezmény alapján megállapíthatják, hogy az EU megszegte az egyezményből fakadó kötelezettségeit.
Az MI fellendülése növekvő energiaigényt eredményez, az EU pedig nyilvánosan bejelentette, hogy a következő években meg akarja háromszorozni az adatközpontok kapacitását, hogy lépést tartson az Egyesült Államokkal és Kínával. Eközben az energiaárak emelkedésével párhuzamosan Európa-szerte erősödik az adatközpontokkal szembeni lakossági ellenállás. A környezeti költségek korlátozása érdekében a Bizottság a múlt héten új átláthatósági címkét mutatott be, amelynek célja, hogy a beruházásokat a környezetbarátabb létesítmények felé terelje, és várhatóan minimális teljesítményszabványok is követik majd. "Ha nem gondoskodunk arról, hogy ezek a nagy energiafogyasztók valóban összhangban legyenek az általános célkitűzéseinkkel..., akkor azt kockáztatják, hogy aláássák azt a képességünket, hogy teljesítsük a saját céljainkat" - mondta Dan Jorgensen, az EU energiaügyi vezetője.
A Bizottság adatai szerint Európa adatközpontjai 2025-ben 20,7 terawattóra villamos energiát használtak fel - nagyjából annyit, amennyit Horvátország teljes lakossága és gazdasága fogyaszt el -, valamint több mint 8 millió köbméter vizet. Ez 26%-os növekedést jelent a villamosenergia-felhasználásban és 52%-os növekedést a vízfelhasználásban 2024-hez képest. Ezek a számok azonban nem tükrözik teljes mértékben az ágazat tényleges felhasználását, mivel az összesített értékek a Bizottság által összegyűjtött hiányos adatok eredményei. Az adatokat csak összesített formában tették közzé, miután egy 2024-es jogszabály megtiltotta Brüsszelnek és az uniós fővárosoknak, hogy nyilvánosságra hozzák "az egyes adatközpontokra vonatkozó valamennyi információt és fő teljesítménymutatót", a technológiai óriásvállalatok lobbitevékenységét követően, amelyek kereskedelmi érdekeikre hivatkoztak.
Diego Solier, az Európai Parlament konzervatív képviselője, aki az EU digitális kapacitásának növelésére irányuló uniós jogalkotási munkán dolgozik, azt mondta, hogy Európa adatközponti kapacitásának bővítését megbízható információkkal kell kiegészíteni az állampolgárok és a döntéshozók számára arról, hogy mennyi energiát és vizet használnak fel. "Az átláthatóságnak kell kiindulópontnak lennie" - mondta Solier, aki magát a panaszt nem kommentálta, mivel az akkor még nem volt nyilvános. "Ugyanakkor az átláthatóságnak arányosnak kell lennie, és nem szabad megkövetelnie a vállalatoktól, hogy valóban kereskedelmileg érzékeny információkat hozzanak nyilvánosságra."
A Lighthouse Reports szerint a Bizottság "elsődleges felelősséget visel azért, hogy megtagadja a nyilvánosságtól az ismereteket Európa hatalmas adatközpont-fejlesztésének hatásairól", mivel lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy eltitkolják fogyasztási adataikat, és eközben elkerüljék az ellenőrzést - megsértve az Aarhusi Egyezményt, amelynek az EU 2005 óta részes fele. Miután sikertelenül próbálta rákényszeríteni a Bizottságot és a nemzeti kormányokat az általuk birtokolt adatok nyilvánosságra hozatalára, a Lighthouse Reports most azzal vádolja őket, hogy jogtalanul bújnak meg a titoktartási kivételek mögött. "A Bizottság egy olyan információ-visszatartási rendszer csúcsán helyezkedik el, amely az EU túlnyomó többségére kiterjed" - áll a jelentésben. "A kereskedelmi titoktartást a nyilvánosság tájékozódáshoz való jogával szemben előnyben részesíteni tovább erodálja a legitimitást, és még inkább aláássa a bizalmat."
A panasz benyújtója szerint az átláthatóság növelésére irányuló új erőfeszítések, köztük az iparági szervezetek által erősen bírált minősítési címke, nem elegendők ahhoz, hogy korrigálják ezt az irányt. A címke előírja majd, hogy az üzemeltetők A-tól G-ig terjedő skálán értékeljék energiahatékonyságukat, vízfelhasználásukat és a tiszta energia felhasználását, jövő nyártól kezdődően. A Lighthouse Reports azonban azzal érvelt, hogy a szabályok továbbra is eltitkolják a teljes energiafogyasztást és más kulcsfontosságú mutatókat, amelyek szükségesek lennének a létesítmények szénlábnyomának megfelelő értékeléséhez. "Az arányszámok választásának a tényleges fogyasztási adatok helyett nincs technikai korlátokban rejlő alapja, ez egy olyan döntés, amely az iparágat a közérdekkel szemben részesíti előnyben" - áll a Lighthouse panaszában.
Az Európai Unió megakadályozta, hogy a nyilvánosság betekintést kapjon abba, mennyi energiát használnak fel az adatközpontok - áll egy hétfőn benyújtott hivatalos panaszban, amelyet az Európai Bizottság ellen nyújtottak be. A Lighthouse Reports azzal vádolja az uniós végrehajtó testületet, hogy olyan szabályokat alakított ki, amelyek megakadályozzák, hogy a nyilvánosság megismerhesse, mennyi energiát és vizet használnak fel az egyes adatközpontok. Mindez akkor történik, amikor Európa-szerte egyre nagyobb a lakossági ellenállás az energiaigényes MI-adatközpontokkal szemben, miközben az energiaárak emelkednek.
A hollandiai székhelyű, kormányzati és vállalati visszaélésekkel kapcsolatos határokon átnyúló oknyomozó vizsgálatokat végző nonprofit szervezet, a Lighthouse Reports azzal vádolja a Bizottságot, hogy "a hallgatás falát" építette ki az energiafogyasztással kapcsolatban. Az uniós döntéshozók eltökéltek abban, hogy "megtagadják vagy elriasszák a hozzáférést, illetve elhomályosítsák annak megértését, hogyan teljesítenek az adatközpontok" - áll az Aarhusi Egyezmény alapján benyújtott panaszban. Ez egy jogilag kötelező érvényű nemzetközi szerződés, amely információhoz és a környezetvédelmi döntéshozatalban való részvételhez biztosít jogokat a nyilvánosság számára.
A panasz első próbája novemberben lesz, amikor az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottsága összeül, hogy eldöntse, elfogadható-e a beadvány. Ezt követően az Aarhusi Egyezmény alapján megállapíthatják, hogy az EU megszegte az egyezményből fakadó kötelezettségeit.
Az MI fellendülése növekvő energiaigényt eredményez, az EU pedig nyilvánosan bejelentette, hogy a következő években meg akarja háromszorozni az adatközpontok kapacitását, hogy lépést tartson az Egyesült Államokkal és Kínával. Eközben az energiaárak emelkedésével párhuzamosan Európa-szerte erősödik az adatközpontokkal szembeni lakossági ellenállás. A környezeti költségek korlátozása érdekében a Bizottság a múlt héten új átláthatósági címkét mutatott be, amelynek célja, hogy a beruházásokat a környezetbarátabb létesítmények felé terelje, és várhatóan minimális teljesítményszabványok is követik majd. "Ha nem gondoskodunk arról, hogy ezek a nagy energiafogyasztók valóban összhangban legyenek az általános célkitűzéseinkkel..., akkor azt kockáztatják, hogy aláássák azt a képességünket, hogy teljesítsük a saját céljainkat" - mondta Dan Jorgensen, az EU energiaügyi vezetője.
A Bizottság adatai szerint Európa adatközpontjai 2025-ben 20,7 terawattóra villamos energiát használtak fel - nagyjából annyit, amennyit Horvátország teljes lakossága és gazdasága fogyaszt el -, valamint több mint 8 millió köbméter vizet. Ez 26%-os növekedést jelent a villamosenergia-felhasználásban és 52%-os növekedést a vízfelhasználásban 2024-hez képest. Ezek a számok azonban nem tükrözik teljes mértékben az ágazat tényleges felhasználását, mivel az összesített értékek a Bizottság által összegyűjtött hiányos adatok eredményei. Az adatokat csak összesített formában tették közzé, miután egy 2024-es jogszabály megtiltotta Brüsszelnek és az uniós fővárosoknak, hogy nyilvánosságra hozzák "az egyes adatközpontokra vonatkozó valamennyi információt és fő teljesítménymutatót", a technológiai óriásvállalatok lobbitevékenységét követően, amelyek kereskedelmi érdekeikre hivatkoztak.
Diego Solier, az Európai Parlament konzervatív képviselője, aki az EU digitális kapacitásának növelésére irányuló uniós jogalkotási munkán dolgozik, azt mondta, hogy Európa adatközponti kapacitásának bővítését megbízható információkkal kell kiegészíteni az állampolgárok és a döntéshozók számára arról, hogy mennyi energiát és vizet használnak fel. "Az átláthatóságnak kell kiindulópontnak lennie" - mondta Solier, aki magát a panaszt nem kommentálta, mivel az akkor még nem volt nyilvános. "Ugyanakkor az átláthatóságnak arányosnak kell lennie, és nem szabad megkövetelnie a vállalatoktól, hogy valóban kereskedelmileg érzékeny információkat hozzanak nyilvánosságra."
A Lighthouse Reports szerint a Bizottság "elsődleges felelősséget visel azért, hogy megtagadja a nyilvánosságtól az ismereteket Európa hatalmas adatközpont-fejlesztésének hatásairól", mivel lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy eltitkolják fogyasztási adataikat, és eközben elkerüljék az ellenőrzést - megsértve az Aarhusi Egyezményt, amelynek az EU 2005 óta részes fele. Miután sikertelenül próbálta rákényszeríteni a Bizottságot és a nemzeti kormányokat az általuk birtokolt adatok nyilvánosságra hozatalára, a Lighthouse Reports most azzal vádolja őket, hogy jogtalanul bújnak meg a titoktartási kivételek mögött. "A Bizottság egy olyan információ-visszatartási rendszer csúcsán helyezkedik el, amely az EU túlnyomó többségére kiterjed" - áll a jelentésben. "A kereskedelmi titoktartást a nyilvánosság tájékozódáshoz való jogával szemben előnyben részesíteni tovább erodálja a legitimitást, és még inkább aláássa a bizalmat."
A panasz benyújtója szerint az átláthatóság növelésére irányuló új erőfeszítések, köztük az iparági szervezetek által erősen bírált minősítési címke, nem elegendők ahhoz, hogy korrigálják ezt az irányt. A címke előírja majd, hogy az üzemeltetők A-tól G-ig terjedő skálán értékeljék energiahatékonyságukat, vízfelhasználásukat és a tiszta energia felhasználását, jövő nyártól kezdődően. A Lighthouse Reports azonban azzal érvelt, hogy a szabályok továbbra is eltitkolják a teljes energiafogyasztást és más kulcsfontosságú mutatókat, amelyek szükségesek lennének a létesítmények szénlábnyomának megfelelő értékeléséhez. "Az arányszámok választásának a tényleges fogyasztási adatok helyett nincs technikai korlátokban rejlő alapja, ez egy olyan döntés, amely az iparágat a közérdekkel szemben részesíti előnyben" - áll a Lighthouse panaszában.