SG.hu·
Aggasztó mértékben emelkedik a franciaországi adatközpontok szén-dioxid-kibocsátása
Egy tanulmány szerint az egyre energiaéhesebb adatközpontok üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2024-ben 23 százalékkal nőtt Franciaországban. Ez a tendencia várhatóan tovább gyorsul majd, miközben az ország hatalmas összegeket fektet ezekbe a létesítményekbe, amelyek nélkülözhetetlenek a mesterséges intelligencia fejlődéséhez.
A francia adatközpontok egyre több üvegházhatású gázt bocsátanak ki. Erre a következtetésre jutott az Elektronikus Hírközlési, Postai és Sajtóterjesztési Szabályozó Hatóság, az Arcep most közzétett tanulmánya, amely a digitális technológiák karbonlábnyomát vizsgálta, és a Fenntartható digitális technológiák címet viseli. A távközlési szektor felügyeleti szerve 2024-ben 160 adatközpont kibocsátását elemezte, amelyek az adott évben működő központok mintegy felét képviselték. Ezek kibocsátása egyetlen év alatt 23 százalékkal emelkedett, elérve a 178 ezer tonna CO2-t.
Az Arcep hangsúlyozza, hogy ezek a kibocsátások egyre gyorsuló ütemben növekednek, hiszen a bővülés mértéke 2023-ban még 13 százalék volt, 2022-ben pedig mindössze 4 százalék. A növekedés hátterében elsősorban az adatközpontok villamosenergia-fogyasztásának emelkedése áll, mivel a berendezések egyre nagyobb teljesítményűek és egyre több energiát igényelnek. Az áramfogyasztás 2024-ben 12 százalékkal nőtt, elérve a 2,7 terawattórát, miután 2023-ban 8 százalékos, 2022-ben pedig 14 százalékos emelkedést regisztráltak.
Ezek az adatok ismét felvetik az adatközpontok környezeti fenntarthatóságának kérdését, miközben Franciaország rendkívül gyors ütemben kívánja fejleszteni ezt az ágazatot, egyszerre gazdasági versenyképességi és technológiai szuverenitási okokból. Ezek az infrastruktúrák ugyanis nélkülözhetetlenek a generatív mesterséges intelligencia fejlődésének támogatásához, amely hatalmas számítási kapacitást igényel.
Éppen azért, hogy Franciaország versenyben maradjon ebben a technológiai versenyfutásban, Emmanuel Macron köztársasági elnök 2025. február 9-én, a párizsi MI Akciócsúcson 109 milliárd eurós beruházást jelentett be ezen a területen. Célja új adatközpontok létrehozása Franciaország teljes területén. Az Elysée-palota ezeket a létesítményeket a jövő gyárainak tekinti. És ehhez még hozzájön az Európai Unió kezdeményezése is, amely 2025. február 11-én 200 milliárd eurós beruházási tervet jelentett be az óriási adatközpontok, úgynevezett gigagyárak létrehozásának támogatására. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke akkor hangsúlyozta: azt szeretnék, hogy Európa a mesterséges intelligencia egyik vezető kontinense legyen. Ennek a programnak a keretében kiírandó jövőbeni brüsszeli pályázatra készülve 28 francia vállalat - köztük az Orange, az Iliad, a Scaleway, az Ardian, az EDF, az Artefact és a Bull - 2025. május 20-án létrehozta az AION nevű konzorciumot.
Ez a hullám egyben léptékváltással is együtt jár. Az elmúlt években az adatközpont-projektek nagyobbak és egyre számosabbak lettek - emelte ki a francia villamosenergia-átviteli hálózat üzemeltetője, az RTE egy 2025. május 21-én közzétett feljegyzésében. Már egyáltalán nem ritka, hogy 100-200 megawattos csatlakozási igények érkeznek, ami nagyjából Rouen és Bordeaux városának teljes villamosenergia-fogyasztásával egyenértékű. Egyes projektek pedig már az 1 gigawattot meghaladó elektromos teljesítménnyel számolnak. Ez a kapacitás már megközelíti egy régebbi generációs atomerőművi reaktor teljesítményét, és nincs is túl messze egy olyan EPR típusú nyomottvizes reaktorétól, mint amilyen a Manche megyében található flamanville-i létesítmény, amely 1,6 gigawatt teljesítményű.
Mindez komoly aggodalmat kelt az Arcepben. Az MI-re épülő iparág intenzív fejlődése jogos aggodalmakat vált ki - hangsúlyozza az intézmény a technológia ökológiai kihívásairól szintén csütörtökön megjelent jelentésében. A generatív MI szolgáltatásainak működése korántsem immateriális, és valós környezeti hatásokkal jár - teszik hozzá. Az Arcep arra szólítja fel a közintézményeket, hogy a mesterséges intelligenciát olyan feltételek mellett alkalmazzák, amelyek összeegyeztethetők a bolygó teherbíró képességével.
A francia adatközpontok egyre több üvegházhatású gázt bocsátanak ki. Erre a következtetésre jutott az Elektronikus Hírközlési, Postai és Sajtóterjesztési Szabályozó Hatóság, az Arcep most közzétett tanulmánya, amely a digitális technológiák karbonlábnyomát vizsgálta, és a Fenntartható digitális technológiák címet viseli. A távközlési szektor felügyeleti szerve 2024-ben 160 adatközpont kibocsátását elemezte, amelyek az adott évben működő központok mintegy felét képviselték. Ezek kibocsátása egyetlen év alatt 23 százalékkal emelkedett, elérve a 178 ezer tonna CO2-t.
Az Arcep hangsúlyozza, hogy ezek a kibocsátások egyre gyorsuló ütemben növekednek, hiszen a bővülés mértéke 2023-ban még 13 százalék volt, 2022-ben pedig mindössze 4 százalék. A növekedés hátterében elsősorban az adatközpontok villamosenergia-fogyasztásának emelkedése áll, mivel a berendezések egyre nagyobb teljesítményűek és egyre több energiát igényelnek. Az áramfogyasztás 2024-ben 12 százalékkal nőtt, elérve a 2,7 terawattórát, miután 2023-ban 8 százalékos, 2022-ben pedig 14 százalékos emelkedést regisztráltak.
Ezek az adatok ismét felvetik az adatközpontok környezeti fenntarthatóságának kérdését, miközben Franciaország rendkívül gyors ütemben kívánja fejleszteni ezt az ágazatot, egyszerre gazdasági versenyképességi és technológiai szuverenitási okokból. Ezek az infrastruktúrák ugyanis nélkülözhetetlenek a generatív mesterséges intelligencia fejlődésének támogatásához, amely hatalmas számítási kapacitást igényel.
Éppen azért, hogy Franciaország versenyben maradjon ebben a technológiai versenyfutásban, Emmanuel Macron köztársasági elnök 2025. február 9-én, a párizsi MI Akciócsúcson 109 milliárd eurós beruházást jelentett be ezen a területen. Célja új adatközpontok létrehozása Franciaország teljes területén. Az Elysée-palota ezeket a létesítményeket a jövő gyárainak tekinti. És ehhez még hozzájön az Európai Unió kezdeményezése is, amely 2025. február 11-én 200 milliárd eurós beruházási tervet jelentett be az óriási adatközpontok, úgynevezett gigagyárak létrehozásának támogatására. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke akkor hangsúlyozta: azt szeretnék, hogy Európa a mesterséges intelligencia egyik vezető kontinense legyen. Ennek a programnak a keretében kiírandó jövőbeni brüsszeli pályázatra készülve 28 francia vállalat - köztük az Orange, az Iliad, a Scaleway, az Ardian, az EDF, az Artefact és a Bull - 2025. május 20-án létrehozta az AION nevű konzorciumot.
Ez a hullám egyben léptékváltással is együtt jár. Az elmúlt években az adatközpont-projektek nagyobbak és egyre számosabbak lettek - emelte ki a francia villamosenergia-átviteli hálózat üzemeltetője, az RTE egy 2025. május 21-én közzétett feljegyzésében. Már egyáltalán nem ritka, hogy 100-200 megawattos csatlakozási igények érkeznek, ami nagyjából Rouen és Bordeaux városának teljes villamosenergia-fogyasztásával egyenértékű. Egyes projektek pedig már az 1 gigawattot meghaladó elektromos teljesítménnyel számolnak. Ez a kapacitás már megközelíti egy régebbi generációs atomerőművi reaktor teljesítményét, és nincs is túl messze egy olyan EPR típusú nyomottvizes reaktorétól, mint amilyen a Manche megyében található flamanville-i létesítmény, amely 1,6 gigawatt teljesítményű.
Mindez komoly aggodalmat kelt az Arcepben. Az MI-re épülő iparág intenzív fejlődése jogos aggodalmakat vált ki - hangsúlyozza az intézmény a technológia ökológiai kihívásairól szintén csütörtökön megjelent jelentésében. A generatív MI szolgáltatásainak működése korántsem immateriális, és valós környezeti hatásokkal jár - teszik hozzá. Az Arcep arra szólítja fel a közintézményeket, hogy a mesterséges intelligenciát olyan feltételek mellett alkalmazzák, amelyek összeegyeztethetők a bolygó teherbíró képességével.