SG.hu
Újfent a nyílt forráskódú MI-t méltatta Mark Zuckerberg
A Meta vezérigazgatója nyílt levélben közölte miért fontos, hogy a technológiát ne egy maroknyi óriáscég - köztük az övé - irányítsa.
Az informatikai szakemberek évtizedek óta vitatkoznak arról, hogy melyik jobb, ha a vállalatok titokban tartják számítógépes kódjuk részleteit vagy ha megosztják azokat a szoftverfejlesztőkkel világszerte. A zárt kontra nyílt forráskód vitát a mesterséges intelligencia gyors fejlődése és az aggodalmak miatt, hogy az MI gyorsan nemzetbiztonsági kérdéssé válik, még inkább élénkké vált. Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója most nyílt levélben erősítette meg a vállalatának egyesek szerint kockázatos álláspontját: a mesterséges intelligencia nyílt forráskódú fejlesztése lehetővé tenné a szakemberek számára, hogy megismerjék hogyan jönnek létre a nagy teljesítményű MI-modellek, és ezt a tudást felhasználva saját MI-programokat fejlesszenek.
Zuckerberg szerint irreális azt gondolni, hogy egy maroknyi vállalat titokban tudja tartani az MI technológiát, különösen akkor, amikor a Szilícium-völgy évek óta a kémkedés célpontja az olyan országok számára, mint Kína. "Úgy gondolom, hogy a kormányok arra a következtetésre jutnak, hogy érdekükben áll a nyílt forráskód támogatása, mert ez a világot virágzóbbá és biztonságosabbá teszi” - írja a levélben, hozzátéve, hogy az MI-kutatások megosztásának visszaszorítása egyszerűen elfojtaná az amerikai innovációt.
"A nyílt forráskód biztosítja, hogy világszerte több ember férjen hozzá az MI előnyeihez és lehetőségeihez, hogy a hatalom ne koncentrálódjon néhány vállalat kezében, és hogy a technológia egyenletesebben és biztonságosabban terjedjen el a társadalomban” - írja Zuckerberg. Elismeri, hogy indítékai nem önzetlenek, mert minél több fejlesztő használja a Meta szolgáltatásait, annál inkább szabványosító hatást gyakorol az egész iparágra. Zuckerberg pedig nem akarja, hogy más cégek - főként az Apple és a Google - termékein keresztül kelljen elérnie ügyfeleit, ahogy azt évek óta kénytelen volt tenni. "Biztosítanunk kell, hogy mindig a legjobb technológiához férhessünk hozzá, és hogy ne zárkózzunk be egy versenytárs zárt ökoszisztémájába, ahol korlátozhatják azt, amit mi építünk” - teszi hozzá a levélben.
A levél azzal párhuzamosan született meg, hogy a Meta kiadta MI-algoritmusának legújabb és legerősebb LLaMA nevű verzióját, és további hét nyelv - köztük a hindi, a francia és a spanyol - támogatását adta hozzá a Meta AI-hoz, a vállalat MI-alapú intelligens asszisztenséhez. A Llama 3.1 405B egy GPT-4 osztályú nagy nyelvi modellt, amelyet bárki ingyenesen letölthet és futtathatja azt a saját, lehetőleg nagyon erős számítógépén. A Meta a 405B modellt több mint 15 trillió a világhálóról letöltött, majd a Llama 2 által elemzett, szűrt és kommentált tréningadaton képezte ki, több mint 16 ezer H100 GPU-t használva.
A "405B" név 405 milliárd paramétert jelent, a paraméterek pedig olyan numerikus értékek, amelyek a neurális hálózat betanított információit tárolják. A több paraméter nagyobb neurális hálózatot jelent, amely a mesterséges intelligenciamodellt táplálja, ami általában (de nem mindig) erősebb képességeket jelent, például a fogalmak közötti kontextuális kapcsolatok létrehozására. A nagyobb paraméterekkel rendelkező modellek azonban azzal a kompromisszummal járnak, hogy több számítási teljesítményre van szükségük a futtatáshoz.
Zuckerberg újbóli felhívása a nyílt forráskódú technológia elfogadására akkor hangzik el, amikor a Biden-kormányzat azon gondolkozik, hogy a szabályozó hatóságok hogyan reagáljanak az MI-re. Tavaly Biden elnök egy átfogó végrehajtási rendeletet adott ki, amely több biztosítékot követelt a technológia körül, beleértve a félretájékoztatás terjedése elleni küzdelmet, amelyet az MI által működtetett chatbotok és videoprogramok képesek terjeszteni.
Áprilisban a Kereskedelmi Minisztérium visszajelzéseket kért több javaslattervezetről, amelyek a mesterséges intelligenciával való számvetésre vonatkoztak. Az olyan vállalatok, mint az OpenAI, a Microsoft és a Google fenntartották, hogy az MI veszélyes lehet, és olyan gyorsan fejlődik, hogy azt a hozzá legjobban értő szakembereknek kell szorosan kézben tartaniuk. A kritikusok azt is mondták, hogy az Egyesült Államokban kifejlesztett MI-ket olyan országok, mint Kína, felhasználhatják az amerikaiakkal való versengésre vagy potenciális károkozásra. Mások - mint Zuckerberg és az olyan kisebb startup-ok vezetői, mint a Hugging Face - úgy vélik, hogy minél több ember lát bele a szoftverekbe, annál könnyebb lesz észrevenni a problémákat.
Az informatikai szakemberek évtizedek óta vitatkoznak arról, hogy melyik jobb, ha a vállalatok titokban tartják számítógépes kódjuk részleteit vagy ha megosztják azokat a szoftverfejlesztőkkel világszerte. A zárt kontra nyílt forráskód vitát a mesterséges intelligencia gyors fejlődése és az aggodalmak miatt, hogy az MI gyorsan nemzetbiztonsági kérdéssé válik, még inkább élénkké vált. Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója most nyílt levélben erősítette meg a vállalatának egyesek szerint kockázatos álláspontját: a mesterséges intelligencia nyílt forráskódú fejlesztése lehetővé tenné a szakemberek számára, hogy megismerjék hogyan jönnek létre a nagy teljesítményű MI-modellek, és ezt a tudást felhasználva saját MI-programokat fejlesszenek.
Zuckerberg szerint irreális azt gondolni, hogy egy maroknyi vállalat titokban tudja tartani az MI technológiát, különösen akkor, amikor a Szilícium-völgy évek óta a kémkedés célpontja az olyan országok számára, mint Kína. "Úgy gondolom, hogy a kormányok arra a következtetésre jutnak, hogy érdekükben áll a nyílt forráskód támogatása, mert ez a világot virágzóbbá és biztonságosabbá teszi” - írja a levélben, hozzátéve, hogy az MI-kutatások megosztásának visszaszorítása egyszerűen elfojtaná az amerikai innovációt.
"A nyílt forráskód biztosítja, hogy világszerte több ember férjen hozzá az MI előnyeihez és lehetőségeihez, hogy a hatalom ne koncentrálódjon néhány vállalat kezében, és hogy a technológia egyenletesebben és biztonságosabban terjedjen el a társadalomban” - írja Zuckerberg. Elismeri, hogy indítékai nem önzetlenek, mert minél több fejlesztő használja a Meta szolgáltatásait, annál inkább szabványosító hatást gyakorol az egész iparágra. Zuckerberg pedig nem akarja, hogy más cégek - főként az Apple és a Google - termékein keresztül kelljen elérnie ügyfeleit, ahogy azt évek óta kénytelen volt tenni. "Biztosítanunk kell, hogy mindig a legjobb technológiához férhessünk hozzá, és hogy ne zárkózzunk be egy versenytárs zárt ökoszisztémájába, ahol korlátozhatják azt, amit mi építünk” - teszi hozzá a levélben.
A levél azzal párhuzamosan született meg, hogy a Meta kiadta MI-algoritmusának legújabb és legerősebb LLaMA nevű verzióját, és további hét nyelv - köztük a hindi, a francia és a spanyol - támogatását adta hozzá a Meta AI-hoz, a vállalat MI-alapú intelligens asszisztenséhez. A Llama 3.1 405B egy GPT-4 osztályú nagy nyelvi modellt, amelyet bárki ingyenesen letölthet és futtathatja azt a saját, lehetőleg nagyon erős számítógépén. A Meta a 405B modellt több mint 15 trillió a világhálóról letöltött, majd a Llama 2 által elemzett, szűrt és kommentált tréningadaton képezte ki, több mint 16 ezer H100 GPU-t használva.
A "405B" név 405 milliárd paramétert jelent, a paraméterek pedig olyan numerikus értékek, amelyek a neurális hálózat betanított információit tárolják. A több paraméter nagyobb neurális hálózatot jelent, amely a mesterséges intelligenciamodellt táplálja, ami általában (de nem mindig) erősebb képességeket jelent, például a fogalmak közötti kontextuális kapcsolatok létrehozására. A nagyobb paraméterekkel rendelkező modellek azonban azzal a kompromisszummal járnak, hogy több számítási teljesítményre van szükségük a futtatáshoz.
Zuckerberg újbóli felhívása a nyílt forráskódú technológia elfogadására akkor hangzik el, amikor a Biden-kormányzat azon gondolkozik, hogy a szabályozó hatóságok hogyan reagáljanak az MI-re. Tavaly Biden elnök egy átfogó végrehajtási rendeletet adott ki, amely több biztosítékot követelt a technológia körül, beleértve a félretájékoztatás terjedése elleni küzdelmet, amelyet az MI által működtetett chatbotok és videoprogramok képesek terjeszteni.
Áprilisban a Kereskedelmi Minisztérium visszajelzéseket kért több javaslattervezetről, amelyek a mesterséges intelligenciával való számvetésre vonatkoztak. Az olyan vállalatok, mint az OpenAI, a Microsoft és a Google fenntartották, hogy az MI veszélyes lehet, és olyan gyorsan fejlődik, hogy azt a hozzá legjobban értő szakembereknek kell szorosan kézben tartaniuk. A kritikusok azt is mondták, hogy az Egyesült Államokban kifejlesztett MI-ket olyan országok, mint Kína, felhasználhatják az amerikaiakkal való versengésre vagy potenciális károkozásra. Mások - mint Zuckerberg és az olyan kisebb startup-ok vezetői, mint a Hugging Face - úgy vélik, hogy minél több ember lát bele a szoftverekbe, annál könnyebb lesz észrevenni a problémákat.