SG.hu
Megszabadulni az algoritmustól
Pár napja hosszú cikkben ismertettük az Európai Unió új digitális szolgáltatási törvényének (DSA) életbe lépésének hatásait, mert az számtalan kötelezettséget ró a nagy platformokra. De érdemes részletesebben kiemelni egyetlen pontot, mely szerint a közösségi média felhasználók megszabadíthatják magukat az algoritmusok láncaitól.
Az Európai Unió internetezői péntek óta megváltoztathatják a hírfolyamukat, nemet mondhatnak arra, hogy a mesterséges intelligencia elrabolja a figyelmüket. Az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvényének köszönhetően a Meta által birtokolt Facebook és Instagram, a TikTok és a Snapchat felhasználói elutasíthatják a "relevancián" (azaz a nyomon követésen) alapuló személyre szabott tartalom ajánlásokat, és egy szerényebb fajta hírfolyamra válthatnak, amelyet a barátaik időrendi sorrendben megjelenített posztjai töltenek fel. Persze ez csak a szabályozási jéghegy csúcsa; a változások az EU-ban lévő főbb platformokra vonatkoznak, de több technológiai óriás racionalizációs okokból globálisan is bevezeti a lehetőséget.
A Facebook már a múlt hónapban elindította a kronologikus sorrendű új Feeds lapot, de biztosra vehető, hogy a Meta nem tette volna meg ezt a lépést, ha az EU nem fogad el egy olyan törvényt, amely előírja, hogy a felhasználóknak választási lehetőséget kell biztosítani a nem személyre szabott tartalmak megtekintésére. Az új, időrend szerinti Facebook hírfolyam egyáltalán nem mutat "Neked javasolt" bejegyzéseket, és a nyomkövetésen alapuló tartalomajánlások és a nem személyre szabott tartalmak szétválasztása abszolút a DSA-nak köszönhető. A Meta valahogy biztosan felturbózná a puritán hírfolyamot egy kis mesterséges intelligencia által vezérelt figyelemfelkeltéssel ha tehetné, de a törvény nem ad erre kiskaput.
A YouTube nemrégiben bejelentette, hogy azokat a bejelentkezett felhasználókat, akiknél a "nézési előzmények" funkció ki van kapcsolva, nem zavarják majd meg a korábban megnézett videók profilozásán alapuló ajánlásokkal. Ez is egy olyan változás, amelyet a YouTube mindenhol bevezet, nem csak az EU-ban - de ez is egy olyan fejlemény, amelyet egyértelműen a DSA vezérelt.
Feltehetjük a kérdést, hogy miért fontos a profilalkotáson alapuló tartalomajánlások kikapcsolásának lehetősége? A platformok alapvető célja, hogy a felhasználókat a saját birodalmukon belül tartsák. Az egyik fegyverük ebben az általuk begyűjtött rengeteg információ, nyomon követik mire kattintunk, mivel mennyit időzünk, mire keresünk rá. Bárki gyorsan rájöhet hogy az ilyen nyomon követésen alapuló tartalomválasztás nem is feltétlenül nagyon kifinomult, sőt, néha inkább borzasztóan nyers. Ilyen például ha venni akarunk egy terméket, akkor utána véget nem érően hasonló termékeket tolnak elénk, akkor is, ha már rég nem érdekel minket az adott dolog. A felhasználók most már két fül közül választhatnak: az egyikben továbbra is az algoritmus a főnök, míg a másik csak a követett fiókok/profilok posztjait mutatja, és nincsenek benne azok a dolgok, amelyek azért kerülnek a szemünk elé, hogy több időt töltsünk az adott platformon.
Az új (bár valójában retro) kronologikus hírfolyammal egy pillanatra teljesen más felületté válik a Facebook, mivel azok az ismerősök, akiknek a posztjait az algoritmus általában eltemetné, mivel túlságosan hétköznapiak (azaz nem elég érdekesek), hirtelen felbukkannak a szemünk előtt. Persze a kezdőlap továbbra is egy mesterséges intelligenciával válogatott nézetet használ, beleértve a történetek személyre szabott ajánlásaival. A vállalat 2008 körül tért át a bejegyzések fordított időrendi sorrendben történő rangsorolásáról az elkötelezettség alapú népszerűségi szűrő alkalmazására, és mindannyian tudjuk, mi történt a közösségi beszélgetések hangvételével, miután a reklámtechnológiai óriások algoritmusai elkezdték a felháborodást okozó posztokat előtérbe tolni. Ezért semmiképpen sem szabad alábecsülni a szelektálás nélküli hírfolyamot, talán idővel segíthet a véleménybuborékokra szétszakadt társadalmunk gyógyulásában.
Egy "MI off" kapcsoló még nagyobbat szólhat majd a TikToknál, amelynek tartalomválasztó algoritmusa a Metáénál is ragadósabb. Jórészt ennek köszönhető számtalan vírusos trend elindulása és a platform általános népszerűsége. Éppen ezért egyáltalán nem biztos, hogy a főként fiatalokból álló táboruk elfogadja majd az új, nem személyre szabott feedeket, hiszen az EU csak a választási lehetőség biztosítását követeli meg a platformoktól, de nem kötelezi őket a profilalkotáson alapuló tartalomválogatás teljes hanyagolására. A TikTokot teljesen tönkreteheti az MI-buborék kikapcsolása, hiszen a felhasználók valószínűleg elborzadnának attól, ha szembesülnének azzal, hogy a platformra feltöltött anyagok nagy része mennyire banális. Másik részről pedig maguk a tartalomgyártók is a hátuk közepére kívánják a változást, mert a digitális médiába beleszületett közösségi média influencerek generációja brutális nézettségcsökkenést könyvelhetne el.
A felhasználók lehetőségeinek bővítése biztosan nem eredményezi a nagy platformok azonnali átalakulását, de mindenképpen ünnepelni kell az algoritmusok lecsendesítésének új képességét, mely már régóta esedékes lépés volt. A DSA, valamint testvérrendelete, a DMA (Digital Markets Act) a legerősebb közvetítő digitális platformokat veszi célba, és természetesen sokkal többről szól, mint a személyre szabás megtagadásának lehetősége. Megköveteli, hogy a cégek azonosítsák és mérsékeljék a mesterséges intelligenciák alkalmazásából eredő rendszerszintű kockázatokat, valamint hogy nyissák meg adataikat külső kutatók előtt, hogy független tudósok alaposan tanulmányozhassák a technológia okozta társadalmi hatásokat.
A közérdek érvényesülése a technológiai óriáscégekkel szemben régóta esedékes volt. A két fél között hatalmas az információs aszimmetria a szemgolyóink kárára, és ez drasztikusan igazságtalan volt. Az EU biztosítja a lehetőséget a változásra, hogy egyszerű lehetőségünk legyen megakadályozni, hogy a tartalomcélzási rendszerek ellopják a szabadidőnket. Az algoritmusból való csendes kilépés lehet a következő nagy trend, de csak akkor, ha az emberek tudnak róla és élnek vele.
Az Európai Unió internetezői péntek óta megváltoztathatják a hírfolyamukat, nemet mondhatnak arra, hogy a mesterséges intelligencia elrabolja a figyelmüket. Az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvényének köszönhetően a Meta által birtokolt Facebook és Instagram, a TikTok és a Snapchat felhasználói elutasíthatják a "relevancián" (azaz a nyomon követésen) alapuló személyre szabott tartalom ajánlásokat, és egy szerényebb fajta hírfolyamra válthatnak, amelyet a barátaik időrendi sorrendben megjelenített posztjai töltenek fel. Persze ez csak a szabályozási jéghegy csúcsa; a változások az EU-ban lévő főbb platformokra vonatkoznak, de több technológiai óriás racionalizációs okokból globálisan is bevezeti a lehetőséget.
A Facebook már a múlt hónapban elindította a kronologikus sorrendű új Feeds lapot, de biztosra vehető, hogy a Meta nem tette volna meg ezt a lépést, ha az EU nem fogad el egy olyan törvényt, amely előírja, hogy a felhasználóknak választási lehetőséget kell biztosítani a nem személyre szabott tartalmak megtekintésére. Az új, időrend szerinti Facebook hírfolyam egyáltalán nem mutat "Neked javasolt" bejegyzéseket, és a nyomkövetésen alapuló tartalomajánlások és a nem személyre szabott tartalmak szétválasztása abszolút a DSA-nak köszönhető. A Meta valahogy biztosan felturbózná a puritán hírfolyamot egy kis mesterséges intelligencia által vezérelt figyelemfelkeltéssel ha tehetné, de a törvény nem ad erre kiskaput.
A YouTube nemrégiben bejelentette, hogy azokat a bejelentkezett felhasználókat, akiknél a "nézési előzmények" funkció ki van kapcsolva, nem zavarják majd meg a korábban megnézett videók profilozásán alapuló ajánlásokkal. Ez is egy olyan változás, amelyet a YouTube mindenhol bevezet, nem csak az EU-ban - de ez is egy olyan fejlemény, amelyet egyértelműen a DSA vezérelt.
Feltehetjük a kérdést, hogy miért fontos a profilalkotáson alapuló tartalomajánlások kikapcsolásának lehetősége? A platformok alapvető célja, hogy a felhasználókat a saját birodalmukon belül tartsák. Az egyik fegyverük ebben az általuk begyűjtött rengeteg információ, nyomon követik mire kattintunk, mivel mennyit időzünk, mire keresünk rá. Bárki gyorsan rájöhet hogy az ilyen nyomon követésen alapuló tartalomválasztás nem is feltétlenül nagyon kifinomult, sőt, néha inkább borzasztóan nyers. Ilyen például ha venni akarunk egy terméket, akkor utána véget nem érően hasonló termékeket tolnak elénk, akkor is, ha már rég nem érdekel minket az adott dolog. A felhasználók most már két fül közül választhatnak: az egyikben továbbra is az algoritmus a főnök, míg a másik csak a követett fiókok/profilok posztjait mutatja, és nincsenek benne azok a dolgok, amelyek azért kerülnek a szemünk elé, hogy több időt töltsünk az adott platformon.
Az új (bár valójában retro) kronologikus hírfolyammal egy pillanatra teljesen más felületté válik a Facebook, mivel azok az ismerősök, akiknek a posztjait az algoritmus általában eltemetné, mivel túlságosan hétköznapiak (azaz nem elég érdekesek), hirtelen felbukkannak a szemünk előtt. Persze a kezdőlap továbbra is egy mesterséges intelligenciával válogatott nézetet használ, beleértve a történetek személyre szabott ajánlásaival. A vállalat 2008 körül tért át a bejegyzések fordított időrendi sorrendben történő rangsorolásáról az elkötelezettség alapú népszerűségi szűrő alkalmazására, és mindannyian tudjuk, mi történt a közösségi beszélgetések hangvételével, miután a reklámtechnológiai óriások algoritmusai elkezdték a felháborodást okozó posztokat előtérbe tolni. Ezért semmiképpen sem szabad alábecsülni a szelektálás nélküli hírfolyamot, talán idővel segíthet a véleménybuborékokra szétszakadt társadalmunk gyógyulásában.
Egy "MI off" kapcsoló még nagyobbat szólhat majd a TikToknál, amelynek tartalomválasztó algoritmusa a Metáénál is ragadósabb. Jórészt ennek köszönhető számtalan vírusos trend elindulása és a platform általános népszerűsége. Éppen ezért egyáltalán nem biztos, hogy a főként fiatalokból álló táboruk elfogadja majd az új, nem személyre szabott feedeket, hiszen az EU csak a választási lehetőség biztosítását követeli meg a platformoktól, de nem kötelezi őket a profilalkotáson alapuló tartalomválogatás teljes hanyagolására. A TikTokot teljesen tönkreteheti az MI-buborék kikapcsolása, hiszen a felhasználók valószínűleg elborzadnának attól, ha szembesülnének azzal, hogy a platformra feltöltött anyagok nagy része mennyire banális. Másik részről pedig maguk a tartalomgyártók is a hátuk közepére kívánják a változást, mert a digitális médiába beleszületett közösségi média influencerek generációja brutális nézettségcsökkenést könyvelhetne el.
A felhasználók lehetőségeinek bővítése biztosan nem eredményezi a nagy platformok azonnali átalakulását, de mindenképpen ünnepelni kell az algoritmusok lecsendesítésének új képességét, mely már régóta esedékes lépés volt. A DSA, valamint testvérrendelete, a DMA (Digital Markets Act) a legerősebb közvetítő digitális platformokat veszi célba, és természetesen sokkal többről szól, mint a személyre szabás megtagadásának lehetősége. Megköveteli, hogy a cégek azonosítsák és mérsékeljék a mesterséges intelligenciák alkalmazásából eredő rendszerszintű kockázatokat, valamint hogy nyissák meg adataikat külső kutatók előtt, hogy független tudósok alaposan tanulmányozhassák a technológia okozta társadalmi hatásokat.
A közérdek érvényesülése a technológiai óriáscégekkel szemben régóta esedékes volt. A két fél között hatalmas az információs aszimmetria a szemgolyóink kárára, és ez drasztikusan igazságtalan volt. Az EU biztosítja a lehetőséget a változásra, hogy egyszerű lehetőségünk legyen megakadályozni, hogy a tartalomcélzási rendszerek ellopják a szabadidőnket. Az algoritmusból való csendes kilépés lehet a következő nagy trend, de csak akkor, ha az emberek tudnak róla és élnek vele.