SG.hu·
A nagyszülők imádják a gyerekekről készült MI képeket, a szülők viszont aggódnak

A nagymamák számára ártatlan szórakozás lehet a családi fotók MI vel történő átalakítása, a szülők azonban egyre komolyabb adatvédelmi és biztonsági kockázatokat látnak benne.
Az egyik oldalon egyre több törvényhozó szólít fel arra, hogy a gyerekeket tiltsák ki a közösségi médiából, miközben az adatvédelem miatt aggódó szülők inkább egyre kevesebb adatot osztanak meg az MI-vállalatokkal és a közösségimédia-platformokkal. A másik oldalon pedig ott vannak a szülők, nagyszülők, nagynénik és nagybácsik, akik gyerekekről készült képek millióit töltik fel MI-képgenerátorokba, elragadtatva a megtévesztően valósághű eredményektől, majd széles körben megosztják azokat. MI-t használnak egyedi tréfákhoz, családi portrék készítéséhez, elektronikus üdvözlőkártyák küldéséhez, valamint játékok, pólók, csecsebecsék és gyerekkönyvek készítéséhez olyan weboldalakon keresztül, amelyek éppen ezt a fajta túlzott megosztást ösztönzik és abból profitálnak, a személyre szabást pedig értékesítési érvként használják. Egyesek számára ez szeretetre méltó, mások számára azonban adatvédelmi rémálom, amely rövid távon talán csak egy gyors nevetést eredményez, hosszú távú következményei azonban még nem teljesen ismertek.
Egyre kevésbé tudjuk kézben tartani a saját fotóink feletti irányítást. És egyesek esetében éppen a családjuk az első, amely ezt az irányítást átadja másnak. Az ezredfordulón születettek nemrég fejezték be a felsőoktatási tanulmányaikat, és eredetileg ők voltak a fő célpontjaik a közösségi oldalaknak. Ezek mára családfákká váltak, manapság már hat generáció zsúfolódik össze a Facebookon és a nagyobb platformokon, a háború utáni generációtól, amely a Facebookon korántsem annyira csendes, egészen az alfa generációig. A különböző generációk eltérően gondolkodnak arról, hogy egyáltalán mi a közösségi platformok célja manapság: az MI által generált képek jelentik a jövő játszóterét, kínosak, vagy ahhoz vezethetnek, hogy a képeket sokkal rosszindulatúbb célokra használják fel?
Néhány kisgyermekes szülő évek óta próbálta megakadályozni, hogy családtagjaik közzétegyék a gyerekeikről készült képeket. Az MI megemelte a tétet, miközben a közösségimédia-oldalakat egyre több kritika éri amiatt, hogy a fiatalokról készült képeket visszaélésszerűen használják fel MI-képgenerátorokban. A fényképek közösségimédia-oldalakon való közzététele kockázatosabbá vált, ahogy a platformok új MI-eszközöket vezetnek be. A Meta idén nyáron heves ellenreakcióval szembesült, amikor elindította a Muse Image nevű eszközét, amely lehetővé tette a felhasználóknak, hogy mások nyilvánosan közzétett fényképei alapján készítsenek képeket. A vállalat kevesebb mint egy hét alatt leállította az eszközt.
Azt, hogy a generációk miként tekintenek a közösségi médiára, nem a technikai képességeik, hanem a magánszférához és a kontextus összeomlásához fűződő saját viszonyuk közötti különbségek magyarázzák - mondja Paromita Pain, a Nevadai Egyetem médiával foglalkozó professzora. Egy fénykép közzététele, amelynek célja, hogy megmutassuk barátainknak az új unokánkat vagy unokahúgunkat, nem szándékolt következményekhez vezethet, amelyeket nehéz elképzelni, amikor a közösségi médiában való fényképmegosztás egyszerűsége áll előttünk. Amikor nagyszüleink felnőttek, kevesebb hangsúlyt kapott a magánszféra, mert néhány hírességet és politikust leszámítva az alapértelmezett állapot a magánélet védelme volt.
Az ezredforduló táján születetettek átélték az átmenetet az anonim internetről és a csevegőszobákról a Facebook, az Instagram és a LinkedIn mindenről nyilvánosan rögzített világába. Ők, majd a Z generáció tagjai is megtapasztalták a magánélet fogalmának megváltozását. Azok a tapasztalatok, amelyek befolyásolják, hogyan akarják a millenniumiak használni az internetet, zavarba ejthetik nagyszüleiket.
A kockázatok ellenére a közzétételnek lehetnek valódi előnyei is az idősebb felhasználók számára, amelyek miatt újra és újra visszatérnek a posztoláshoz. A Pennsylvaniai Állami Egyetem által kutatás szerint azok az idősebb felnőttek, akik több fényképet tettek közzé a Facebookon, kompetensebbnek érezték magukat, ami magasabb szintű jólléthez vezetett. A kommentelés és a hozzászólások fogadása a kapcsolódás érzését teremtette meg. Ami az MI-t illeti, a boomerek lassabban alkalmazkodtak hozzá, mint a fiatalabb generációk - a Deloitte jelentése szerint körülbelül egyötödük mondta azt, hogy valaha is használt önálló MI-eszközt, szemben a Z generáció 2025-ös 76 százalékával. Nagyobb valószínűséggel használják ezeket szórakoztatási célokra, amit az is torzíthat, hogy a korosztály jelentős része már nincs a munkaerőpiacon.
Néhány szülő megpróbált határokat felállítani, de eredménytelenül. Júlia egy millenniumi nő, akinek egy évvel ezelőtt született meg az első gyereke, és nem érzi magáénak azt az elvet, hogy ha valamiről nincs kép, akkor az meg sem történt. A lánya az első unoka a családban, Júlia pedig, akinek a nevét azért változtatták meg, hogy szabadon beszélhessen anélkül, hogy további problémákat okozna az édesanyjával, nem akarja, hogy a babája képe megjelenjen az interneten. Az édesanyja baby boomer, és rendszeresen panaszkodik amiatt, hogy a közösségi médiában tilos képeket közzétenni az unokájáról. Júlia azt mondja, megpróbálta elmagyarázni édesanyjának a biztonsággal és a magánszférával kapcsolatos aggályait, és azt is elmondta neki, hogy az interneten található képeket gyermekek kizsákmányolását ábrázoló manipulált anyagok készítésére lehet felhasználni. Júlia szerint az édesanyja úgy tűnik, úgy tekint az érveire, mint a lehető legrosszabb forgatókönyvre: Júlia szerinte szörnyű példákat hoz fel arról, hogy beteg emberek mire lehetnének képesek, miközben az ő Facebook-ismerősei között nincsenek ilyenek.
"Teljesen más oldalon állunk" - mondja Júlia . "Még nem találtam meg a módját annak, hogyan hidalhatnánk át ezt a szakadékot. Szinte olyan, mintha egyikünknek sem lenne olyan pontja, ahol kompromisszumot tudnánk kötni." Júlia azt mondja, megpróbálta felajánlani a legközelebbi kompromisszumot, amire képes volt: engedte volna, hogy az édesanyja előre jóváhagyott fényképeket tegyen közzé, amelyeken a baba nem a kép központi szereplője, például egy nagy családi fotót, amelyen a lánya arca nem látható. Júlia édesanyja azonban már kétszer megszegte a szabályait. Úgy gondolja, hogy egyszerűen csak megosztja a fényképeket a barátaival, Júlia viszont azzal érvel, hogy ezt üzenetben is meg lehet tenni. "Nincs szükségünk arra, hogy megosszuk Mark Zuckerberggel" - mondja Júlia. "Ő nem a barátunk."
A TikTokon és a Redditen fiatalok mutatják meg azokat az MI-vel generált, családtagok által készített fényképeket, amelyek visszarettentik őket. Vannak tökéletesre szerkesztett képek érettségi plakátokhoz, olyan ábrázolások, amelyek azt mutatják, hogyan nézhetnének ki a lehetséges unokák, valamint születésnapi elektronikus üdvözlőkártyaként létrehozott abszurd videók. Tanácsot kérnek arra, hogyan beszéljenek családtagjaikkal az ilyen slop készítésének lehetséges következményeiről, miközben megpróbálnak új társadalmi normákat kialakítani egy olyan technológia körül, amely rohamosan válik mindennapossá.
Egy TikTok-trend miatt figyelt fel Alexander, egy 22 éves férfi arra a képre, amelyen édesanyja MI segítségével egy 1980-as éveket idéző öltözékben ábrázolta őt. Az édesanyja hangosan nevetett, ő azonban azonnal kellemetlenül érezte magát. "Az ő fejében ez egy mód volt arra, hogy szórakozzon, valami vicceset csináljon" - mondja Alexander, megjegyezve, hogy ő maga ritkán használ MI-t, soha nem ad meg személyes adatokat, és nem tölt fel saját magáról vagy másokról készült fényképeket a közösségi médiába. "Úgy döntöttem, elmondom neki, hogy kellemetlenül érzem magam amiatt, hogy a beleegyezésem nélkül osztja meg a rólam készült képet" - mondja. "Egyszerűen nem tudhatod, mire használják fel ezeket az adatokat." Egyelőre pedig nincs mód arra, hogy ezeket a képeket eltávolítsák, és egy átlagember azt sem tudhatja, hogyan használják fel őket egy nyílt forráskódú MI-modellben. "Remélem, hogy a jövőben lesz valamilyen jogi lehetőség arra, hogy fellépjünk ez ellen, és véglegesen eltávolíttassuk a biometrikus adatainkat."
Miután egy kép felkerült az internetre, szinte lehetetlen visszaszerezni felette az irányítást. Egyre nehezebb megőrizni az ellenőrzést a saját képünk felett egy olyan korszakban, amikor az okostelefonok, a kamerával felszerelt okosszemüvegek és a megfigyelési technológiák rengeteg pillanatot rögzítenek. Amikor minden múló családi portré, személyre szabott, hercegnőkről szóló gyerekkönyv vagy egy kiránduláson töltött pillanat több mindenhez kapcsolódhat, mint elsőre gondolnánk, talán még több okunk van arra, hogy mindenki megálljon egy pillanatra és elgondolkodjon.
Az egyik oldalon egyre több törvényhozó szólít fel arra, hogy a gyerekeket tiltsák ki a közösségi médiából, miközben az adatvédelem miatt aggódó szülők inkább egyre kevesebb adatot osztanak meg az MI-vállalatokkal és a közösségimédia-platformokkal. A másik oldalon pedig ott vannak a szülők, nagyszülők, nagynénik és nagybácsik, akik gyerekekről készült képek millióit töltik fel MI-képgenerátorokba, elragadtatva a megtévesztően valósághű eredményektől, majd széles körben megosztják azokat. MI-t használnak egyedi tréfákhoz, családi portrék készítéséhez, elektronikus üdvözlőkártyák küldéséhez, valamint játékok, pólók, csecsebecsék és gyerekkönyvek készítéséhez olyan weboldalakon keresztül, amelyek éppen ezt a fajta túlzott megosztást ösztönzik és abból profitálnak, a személyre szabást pedig értékesítési érvként használják. Egyesek számára ez szeretetre méltó, mások számára azonban adatvédelmi rémálom, amely rövid távon talán csak egy gyors nevetést eredményez, hosszú távú következményei azonban még nem teljesen ismertek.
Egyre kevésbé tudjuk kézben tartani a saját fotóink feletti irányítást. És egyesek esetében éppen a családjuk az első, amely ezt az irányítást átadja másnak. Az ezredfordulón születettek nemrég fejezték be a felsőoktatási tanulmányaikat, és eredetileg ők voltak a fő célpontjaik a közösségi oldalaknak. Ezek mára családfákká váltak, manapság már hat generáció zsúfolódik össze a Facebookon és a nagyobb platformokon, a háború utáni generációtól, amely a Facebookon korántsem annyira csendes, egészen az alfa generációig. A különböző generációk eltérően gondolkodnak arról, hogy egyáltalán mi a közösségi platformok célja manapság: az MI által generált képek jelentik a jövő játszóterét, kínosak, vagy ahhoz vezethetnek, hogy a képeket sokkal rosszindulatúbb célokra használják fel?
Néhány kisgyermekes szülő évek óta próbálta megakadályozni, hogy családtagjaik közzétegyék a gyerekeikről készült képeket. Az MI megemelte a tétet, miközben a közösségimédia-oldalakat egyre több kritika éri amiatt, hogy a fiatalokról készült képeket visszaélésszerűen használják fel MI-képgenerátorokban. A fényképek közösségimédia-oldalakon való közzététele kockázatosabbá vált, ahogy a platformok új MI-eszközöket vezetnek be. A Meta idén nyáron heves ellenreakcióval szembesült, amikor elindította a Muse Image nevű eszközét, amely lehetővé tette a felhasználóknak, hogy mások nyilvánosan közzétett fényképei alapján készítsenek képeket. A vállalat kevesebb mint egy hét alatt leállította az eszközt.
Azt, hogy a generációk miként tekintenek a közösségi médiára, nem a technikai képességeik, hanem a magánszférához és a kontextus összeomlásához fűződő saját viszonyuk közötti különbségek magyarázzák - mondja Paromita Pain, a Nevadai Egyetem médiával foglalkozó professzora. Egy fénykép közzététele, amelynek célja, hogy megmutassuk barátainknak az új unokánkat vagy unokahúgunkat, nem szándékolt következményekhez vezethet, amelyeket nehéz elképzelni, amikor a közösségi médiában való fényképmegosztás egyszerűsége áll előttünk. Amikor nagyszüleink felnőttek, kevesebb hangsúlyt kapott a magánszféra, mert néhány hírességet és politikust leszámítva az alapértelmezett állapot a magánélet védelme volt.
Az ezredforduló táján születetettek átélték az átmenetet az anonim internetről és a csevegőszobákról a Facebook, az Instagram és a LinkedIn mindenről nyilvánosan rögzített világába. Ők, majd a Z generáció tagjai is megtapasztalták a magánélet fogalmának megváltozását. Azok a tapasztalatok, amelyek befolyásolják, hogyan akarják a millenniumiak használni az internetet, zavarba ejthetik nagyszüleiket.
A kockázatok ellenére a közzétételnek lehetnek valódi előnyei is az idősebb felhasználók számára, amelyek miatt újra és újra visszatérnek a posztoláshoz. A Pennsylvaniai Állami Egyetem által kutatás szerint azok az idősebb felnőttek, akik több fényképet tettek közzé a Facebookon, kompetensebbnek érezték magukat, ami magasabb szintű jólléthez vezetett. A kommentelés és a hozzászólások fogadása a kapcsolódás érzését teremtette meg. Ami az MI-t illeti, a boomerek lassabban alkalmazkodtak hozzá, mint a fiatalabb generációk - a Deloitte jelentése szerint körülbelül egyötödük mondta azt, hogy valaha is használt önálló MI-eszközt, szemben a Z generáció 2025-ös 76 százalékával. Nagyobb valószínűséggel használják ezeket szórakoztatási célokra, amit az is torzíthat, hogy a korosztály jelentős része már nincs a munkaerőpiacon.
Néhány szülő megpróbált határokat felállítani, de eredménytelenül. Júlia egy millenniumi nő, akinek egy évvel ezelőtt született meg az első gyereke, és nem érzi magáénak azt az elvet, hogy ha valamiről nincs kép, akkor az meg sem történt. A lánya az első unoka a családban, Júlia pedig, akinek a nevét azért változtatták meg, hogy szabadon beszélhessen anélkül, hogy további problémákat okozna az édesanyjával, nem akarja, hogy a babája képe megjelenjen az interneten. Az édesanyja baby boomer, és rendszeresen panaszkodik amiatt, hogy a közösségi médiában tilos képeket közzétenni az unokájáról. Júlia azt mondja, megpróbálta elmagyarázni édesanyjának a biztonsággal és a magánszférával kapcsolatos aggályait, és azt is elmondta neki, hogy az interneten található képeket gyermekek kizsákmányolását ábrázoló manipulált anyagok készítésére lehet felhasználni. Júlia szerint az édesanyja úgy tűnik, úgy tekint az érveire, mint a lehető legrosszabb forgatókönyvre: Júlia szerinte szörnyű példákat hoz fel arról, hogy beteg emberek mire lehetnének képesek, miközben az ő Facebook-ismerősei között nincsenek ilyenek.
"Teljesen más oldalon állunk" - mondja Júlia . "Még nem találtam meg a módját annak, hogyan hidalhatnánk át ezt a szakadékot. Szinte olyan, mintha egyikünknek sem lenne olyan pontja, ahol kompromisszumot tudnánk kötni." Júlia azt mondja, megpróbálta felajánlani a legközelebbi kompromisszumot, amire képes volt: engedte volna, hogy az édesanyja előre jóváhagyott fényképeket tegyen közzé, amelyeken a baba nem a kép központi szereplője, például egy nagy családi fotót, amelyen a lánya arca nem látható. Júlia édesanyja azonban már kétszer megszegte a szabályait. Úgy gondolja, hogy egyszerűen csak megosztja a fényképeket a barátaival, Júlia viszont azzal érvel, hogy ezt üzenetben is meg lehet tenni. "Nincs szükségünk arra, hogy megosszuk Mark Zuckerberggel" - mondja Júlia. "Ő nem a barátunk."
A TikTokon és a Redditen fiatalok mutatják meg azokat az MI-vel generált, családtagok által készített fényképeket, amelyek visszarettentik őket. Vannak tökéletesre szerkesztett képek érettségi plakátokhoz, olyan ábrázolások, amelyek azt mutatják, hogyan nézhetnének ki a lehetséges unokák, valamint születésnapi elektronikus üdvözlőkártyaként létrehozott abszurd videók. Tanácsot kérnek arra, hogyan beszéljenek családtagjaikkal az ilyen slop készítésének lehetséges következményeiről, miközben megpróbálnak új társadalmi normákat kialakítani egy olyan technológia körül, amely rohamosan válik mindennapossá.
Egy TikTok-trend miatt figyelt fel Alexander, egy 22 éves férfi arra a képre, amelyen édesanyja MI segítségével egy 1980-as éveket idéző öltözékben ábrázolta őt. Az édesanyja hangosan nevetett, ő azonban azonnal kellemetlenül érezte magát. "Az ő fejében ez egy mód volt arra, hogy szórakozzon, valami vicceset csináljon" - mondja Alexander, megjegyezve, hogy ő maga ritkán használ MI-t, soha nem ad meg személyes adatokat, és nem tölt fel saját magáról vagy másokról készült fényképeket a közösségi médiába. "Úgy döntöttem, elmondom neki, hogy kellemetlenül érzem magam amiatt, hogy a beleegyezésem nélkül osztja meg a rólam készült képet" - mondja. "Egyszerűen nem tudhatod, mire használják fel ezeket az adatokat." Egyelőre pedig nincs mód arra, hogy ezeket a képeket eltávolítsák, és egy átlagember azt sem tudhatja, hogyan használják fel őket egy nyílt forráskódú MI-modellben. "Remélem, hogy a jövőben lesz valamilyen jogi lehetőség arra, hogy fellépjünk ez ellen, és véglegesen eltávolíttassuk a biometrikus adatainkat."
Miután egy kép felkerült az internetre, szinte lehetetlen visszaszerezni felette az irányítást. Egyre nehezebb megőrizni az ellenőrzést a saját képünk felett egy olyan korszakban, amikor az okostelefonok, a kamerával felszerelt okosszemüvegek és a megfigyelési technológiák rengeteg pillanatot rögzítenek. Amikor minden múló családi portré, személyre szabott, hercegnőkről szóló gyerekkönyv vagy egy kiránduláson töltött pillanat több mindenhez kapcsolódhat, mint elsőre gondolnánk, talán még több okunk van arra, hogy mindenki megálljon egy pillanatra és elgondolkodjon.