SG.hu
Hiány van éjszakázó szerveradminokból
Az adatközpontok üzemeltetői leginkább az áramfogyasztás és a folyamatos személyzeti problémák miatt aggódnak.
Kiadta globális adatközpont-felmérését az Uptime Institute, a Global DataCenter Survey 2023 című anyag szerint a szerverfarmok megbízhatósága fokozatosan javul és kevesebb zavaró kiesést jelentettek. Ezzel együtt az adminok egyre kevésbé merik algoritmusokra bízni a döntéseket, viszont folyamatosak a személyzeti és alkatrész-ellátási problémák. A felmérés összesen 879 válaszadóra terjedt ki több országban, melyek valamivel több mint fele Észak-Amerikában és Európában található.
Ez volt a 13. ilyen jellegű éves felmérés, de ez az első alkalom, hogy az üzemeltetőket arra kérték, hogy határozzák meg a legfontosabb problémáikat. Ezek közül az első helyen a létesítmények energiahatékonyságának javítása állt, a válaszadók 33 százaléka jelezte, hogy ez nagyon aggasztja őket. A következő nagy gondot a szakképzett személyzet megtalálása jelentette, míg a harmadik helyen az informatikai berendezések áramfogyasztásának csökkentése szerepelt. Az adatközpontok vezetői azonban arról is beszámoltak, hogy nehézséget jelent számukra az igények előrejelzése és a növekedéshez szükséges berendezések beszerzése - ez a tendencia a világjárvány idején jelentkezett, és még mindig fennáll.
Az energiahatékonyság terén a rossz hír az, hogy a fejlődés nagyrészt megállt, legalábbis a leggyakrabban használt mérőszám, az energiafelhasználás hatékonysága (PUE) tekintetében. Az adatközpontok éves átlagos PUE-értéke négy-öt éve 1,59 és 1,58 körül mozog. Ez szerencsére nem a javulás végét jelenti, hanem azt tükrözi, hogy az összes könnyen elvégezhető átalakítás már le van tudva. A meglévő létesítmények további hatékonyság-javítása jelentős felújítási munkálatokat igényelne, ami nagyon költséges és potenciális üzemkieséssel jár.
Nem meglepő, hogy a korszerűbb létesítmények jobban teljesítenek: az idei válaszadók 16 százaléka számolt be 1,3 alatti átlagos éves PUE-értékről, főként Európában, az Egyesült Államokban és Kanadában. A nagy kérdés az, hogy az iparág képes lesz-e a jövőben hatékonyabban működni. Ez az új technológiákba fektetett forrásoktól, valamint attól függ, hogy hány régebbi szerverközpontot zárnak be vagy újítanak fel teljesen. A jelentés szerint Európában a döntést "megkönnyítik" a magas villamosenergia-költségek.
A munkaerőhiány már több, mint egy évtizede aggodalomra ad okot az adatközpont-üzemeltetők körében, amit a kapacitás iránti növekvő igény csak súlyosbít. Az Uptime Institute jelentése szerint bár ez továbbra is probléma, jelenleg legalább nem súlyosbodik, amit az olyan területeken elért javulásnak tulajdonítanak, mint a képzés és a személyzetet megtartó lépések, de valószínűleg az automatizálás fokozottabb alkalmazása is közrejátszik. A jelentés azonban arra figyelmeztet, hogy a munkavállalók kiöregszenek, az idősebb alkalmazottak a munkaerő jelentős részét teszik ki. Az üzemeltetők nemsokára azzal lesznek kénytelenek szembesülni, hogy sokan közülük nagyjából egy időben vonulnak majd nyugdíjba, és magukkal viszik a napi működéssel kapcsolatos tudásukat, mielőtt a fiatalabbakat betanítanák.
A válaszadók fele mondta, hogy nehezen talál képzett jelölteket a munkakörökre, és 35 százalékuk számolt be arról, hogy a riválisok lecsaptak a munkatársaikra, ami kétszerese az öt évvel ezelőtti adatnak. Az Uptime felméréséből az is kiderül, hogy az iparág még mindig nagyon férfiközpontú, az adatközpontok csapatainak mindössze 8 százalékát teszik ki a nők, a válaszadók negyede pedig azt mondta, hogy egyáltalán nincs nő az adott pozícióban. Ez még az olyan fizikailag megterhelő iparágaknál is alacsonyabb részesedést jelent, mint az építőipar vagy a bányászat. A jelentés azt javasolja, hogy a munkavállalókért küzdő üzemeltetőknek lépéseket kellene tenniük annak érdekében, hogy bevonják a nőket és egyéb alulreprezentált csoportokat a kiválasztási folyamatba.
Ami a megbízhatóságot illeti, az Uptime Institute fokozatosan javuló helyzetről számolt be az üzemzavarok gyakorisága és súlyossága tekintetében. A jelentésben az üzemeltetők csak 55 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt három évben volt náluk üzemzavar, ami a 2022-es 60 százalékhoz, de még inkább a 2020-as 78 százalékhoz képest hatalmas csökkenést jelent. Egy másik megfigyelt tendencia, hogy a kiesések hatása egyre szerényebb: az előző kérdésre igennel válaszolók szerint az esetek 41 százaléka elhanyagolható volt, további 32 százalékuk pedig minimálisnak minősítette a hatást. Mindössze 4 százalékuk számolt be kritikus, további 6 százalékuk pedig súlyos kiesésről. Az Uptime Institute szerint a múltban ez a két utóbbi kategória a kiesések mintegy 20 százalékát tette ki. A csökkenés egyik oka az lehet, hogy egyre több esetben a berendezések részleges zavaráról beszélhetünk, nem pedig teljes meghibásodásról.
Bányákban és építkezéseken is több nő dolgozik, mint szerverteremben
A bekövetkező kiesések költségei azonban továbbra is magasak: a válaszadók 54 százaléka közölte, hogy a legutóbbi jelentős, súlyos vagy nagyon súlyos kiesésük több mint 100 000 dollárba került, 16 százalékuk pedig azt mondta, hogy több mint 1 millió dollárba került. Az áramkimaradás messze a leggyakrabban említett ok volt a leállásoknál. A jelentés további figyelemre méltó megállapításai közé tartozik, hogy idén átlagosan kevesebb mint a felére, 48 százalékra csökkent a saját szerverközpontok munkaterhelése. Ez persze nem jelenti azt, hogy a helyben lévő adatközpontok kapacitása, használata vagy kiadásai abszolút értelemben csökkennének, hanem a nyilvános felhők növekvő használatát tükrözik.
A jelentés szerint a válaszadók 62 százaléka növelte az adatközpontok költségvetését idén, míg az előrejelzések szerint 2025-re a munkaterhelések 15 százalékát a nyilvános felhőben fogják hosztolni. Ez a szám egyesek számára alacsonynak tűnhet, de az Uptime Institute rámutat, hogy a felmérésben részt vevők közül sokan olyan szervezeteket képviselnek, amelyek több szerverközpontot üzemeltetnek és sok örökölt alkalmazással rendelkeznek, így valószínűleg lassabban fognak a felhőre áttérni, mint a kisebb IT-állományokkal rendelkező vállalatok.
Az idei felmérés egyik meglepő eredménye, hogy a válaszadók közel háromnegyede véli úgy, hogy előbb-utóbb MI-alapú eszközök végzik majd el az adatközpontok egyes műveleteit, és emiatt emberek veszíthetik el a munkájukat. De valójában nagyot esett az MI-be vetett bizalom, az operatív döntések meghozatalát 13 százalékkal kevesebben bíznák rá egy algoritmusra tavalyhoz képest, amikor ugyanezt a kérdést tették fel a válaszadóknak. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos fokozott médiamegjelenések hatására jobban tudatosultak a jelenlegi modellek hibái és korlátai, valamint az ezeken alapuló eszközök tudása. De még ha az MI-modellek elég megbízhatóvá válnak is ahhoz, hogy átvegyenek bizonyos adatközponti szerepköröket, a rövid távú hatás nagyon minimális lenne, állapítja meg az Uptime Institute, mivel csak a munkaerőhiányt pótolná, és csökkentené a további munkaerő-felvételek szükségességét, nem pedig a már ott lévők helyettesítését okozná.
Kiadta globális adatközpont-felmérését az Uptime Institute, a Global DataCenter Survey 2023 című anyag szerint a szerverfarmok megbízhatósága fokozatosan javul és kevesebb zavaró kiesést jelentettek. Ezzel együtt az adminok egyre kevésbé merik algoritmusokra bízni a döntéseket, viszont folyamatosak a személyzeti és alkatrész-ellátási problémák. A felmérés összesen 879 válaszadóra terjedt ki több országban, melyek valamivel több mint fele Észak-Amerikában és Európában található.
Ez volt a 13. ilyen jellegű éves felmérés, de ez az első alkalom, hogy az üzemeltetőket arra kérték, hogy határozzák meg a legfontosabb problémáikat. Ezek közül az első helyen a létesítmények energiahatékonyságának javítása állt, a válaszadók 33 százaléka jelezte, hogy ez nagyon aggasztja őket. A következő nagy gondot a szakképzett személyzet megtalálása jelentette, míg a harmadik helyen az informatikai berendezések áramfogyasztásának csökkentése szerepelt. Az adatközpontok vezetői azonban arról is beszámoltak, hogy nehézséget jelent számukra az igények előrejelzése és a növekedéshez szükséges berendezések beszerzése - ez a tendencia a világjárvány idején jelentkezett, és még mindig fennáll.
Az energiahatékonyság terén a rossz hír az, hogy a fejlődés nagyrészt megállt, legalábbis a leggyakrabban használt mérőszám, az energiafelhasználás hatékonysága (PUE) tekintetében. Az adatközpontok éves átlagos PUE-értéke négy-öt éve 1,59 és 1,58 körül mozog. Ez szerencsére nem a javulás végét jelenti, hanem azt tükrözi, hogy az összes könnyen elvégezhető átalakítás már le van tudva. A meglévő létesítmények további hatékonyság-javítása jelentős felújítási munkálatokat igényelne, ami nagyon költséges és potenciális üzemkieséssel jár.
Nem meglepő, hogy a korszerűbb létesítmények jobban teljesítenek: az idei válaszadók 16 százaléka számolt be 1,3 alatti átlagos éves PUE-értékről, főként Európában, az Egyesült Államokban és Kanadában. A nagy kérdés az, hogy az iparág képes lesz-e a jövőben hatékonyabban működni. Ez az új technológiákba fektetett forrásoktól, valamint attól függ, hogy hány régebbi szerverközpontot zárnak be vagy újítanak fel teljesen. A jelentés szerint Európában a döntést "megkönnyítik" a magas villamosenergia-költségek.
A munkaerőhiány már több, mint egy évtizede aggodalomra ad okot az adatközpont-üzemeltetők körében, amit a kapacitás iránti növekvő igény csak súlyosbít. Az Uptime Institute jelentése szerint bár ez továbbra is probléma, jelenleg legalább nem súlyosbodik, amit az olyan területeken elért javulásnak tulajdonítanak, mint a képzés és a személyzetet megtartó lépések, de valószínűleg az automatizálás fokozottabb alkalmazása is közrejátszik. A jelentés azonban arra figyelmeztet, hogy a munkavállalók kiöregszenek, az idősebb alkalmazottak a munkaerő jelentős részét teszik ki. Az üzemeltetők nemsokára azzal lesznek kénytelenek szembesülni, hogy sokan közülük nagyjából egy időben vonulnak majd nyugdíjba, és magukkal viszik a napi működéssel kapcsolatos tudásukat, mielőtt a fiatalabbakat betanítanák.
A válaszadók fele mondta, hogy nehezen talál képzett jelölteket a munkakörökre, és 35 százalékuk számolt be arról, hogy a riválisok lecsaptak a munkatársaikra, ami kétszerese az öt évvel ezelőtti adatnak. Az Uptime felméréséből az is kiderül, hogy az iparág még mindig nagyon férfiközpontú, az adatközpontok csapatainak mindössze 8 százalékát teszik ki a nők, a válaszadók negyede pedig azt mondta, hogy egyáltalán nincs nő az adott pozícióban. Ez még az olyan fizikailag megterhelő iparágaknál is alacsonyabb részesedést jelent, mint az építőipar vagy a bányászat. A jelentés azt javasolja, hogy a munkavállalókért küzdő üzemeltetőknek lépéseket kellene tenniük annak érdekében, hogy bevonják a nőket és egyéb alulreprezentált csoportokat a kiválasztási folyamatba.
Ami a megbízhatóságot illeti, az Uptime Institute fokozatosan javuló helyzetről számolt be az üzemzavarok gyakorisága és súlyossága tekintetében. A jelentésben az üzemeltetők csak 55 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt három évben volt náluk üzemzavar, ami a 2022-es 60 százalékhoz, de még inkább a 2020-as 78 százalékhoz képest hatalmas csökkenést jelent. Egy másik megfigyelt tendencia, hogy a kiesések hatása egyre szerényebb: az előző kérdésre igennel válaszolók szerint az esetek 41 százaléka elhanyagolható volt, további 32 százalékuk pedig minimálisnak minősítette a hatást. Mindössze 4 százalékuk számolt be kritikus, további 6 százalékuk pedig súlyos kiesésről. Az Uptime Institute szerint a múltban ez a két utóbbi kategória a kiesések mintegy 20 százalékát tette ki. A csökkenés egyik oka az lehet, hogy egyre több esetben a berendezések részleges zavaráról beszélhetünk, nem pedig teljes meghibásodásról.
Bányákban és építkezéseken is több nő dolgozik, mint szerverteremben
A bekövetkező kiesések költségei azonban továbbra is magasak: a válaszadók 54 százaléka közölte, hogy a legutóbbi jelentős, súlyos vagy nagyon súlyos kiesésük több mint 100 000 dollárba került, 16 százalékuk pedig azt mondta, hogy több mint 1 millió dollárba került. Az áramkimaradás messze a leggyakrabban említett ok volt a leállásoknál. A jelentés további figyelemre méltó megállapításai közé tartozik, hogy idén átlagosan kevesebb mint a felére, 48 százalékra csökkent a saját szerverközpontok munkaterhelése. Ez persze nem jelenti azt, hogy a helyben lévő adatközpontok kapacitása, használata vagy kiadásai abszolút értelemben csökkennének, hanem a nyilvános felhők növekvő használatát tükrözik.
A jelentés szerint a válaszadók 62 százaléka növelte az adatközpontok költségvetését idén, míg az előrejelzések szerint 2025-re a munkaterhelések 15 százalékát a nyilvános felhőben fogják hosztolni. Ez a szám egyesek számára alacsonynak tűnhet, de az Uptime Institute rámutat, hogy a felmérésben részt vevők közül sokan olyan szervezeteket képviselnek, amelyek több szerverközpontot üzemeltetnek és sok örökölt alkalmazással rendelkeznek, így valószínűleg lassabban fognak a felhőre áttérni, mint a kisebb IT-állományokkal rendelkező vállalatok.
Az idei felmérés egyik meglepő eredménye, hogy a válaszadók közel háromnegyede véli úgy, hogy előbb-utóbb MI-alapú eszközök végzik majd el az adatközpontok egyes műveleteit, és emiatt emberek veszíthetik el a munkájukat. De valójában nagyot esett az MI-be vetett bizalom, az operatív döntések meghozatalát 13 százalékkal kevesebben bíznák rá egy algoritmusra tavalyhoz képest, amikor ugyanezt a kérdést tették fel a válaszadóknak. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos fokozott médiamegjelenések hatására jobban tudatosultak a jelenlegi modellek hibái és korlátai, valamint az ezeken alapuló eszközök tudása. De még ha az MI-modellek elég megbízhatóvá válnak is ahhoz, hogy átvegyenek bizonyos adatközponti szerepköröket, a rövid távú hatás nagyon minimális lenne, állapítja meg az Uptime Institute, mivel csak a munkaerőhiányt pótolná, és csökkentené a további munkaerő-felvételek szükségességét, nem pedig a már ott lévők helyettesítését okozná.