SG.hu
Nehéz lehűteni az SSD-ket, de a folyadékhűtés azért felesleges
A probléma megoldására egészen extrém megoldásokkal állnak elő a cégek, a hőcsővek és 20 ezres fordulatszámú ventilátorok mellett megjelentek az apró folyadékhűtők is.
Az Adata egy új PCIe Gen5 NVMe SSD-t mutatott be, a Project NeonStorm nevet kapott M.2 2280-as formátumú tárolóeszközre egy önálló folyadékhűtő rendszert pakoltak rá szivattyúval és apró ikerventilátorokkal együtt. A mellékelt képeken látható, hogy a kialakítás rézcsöveket tartalmaz, és egy kis buborék is utal arra, hogy a szerkezetet folyadékkal töltik fel. Mindezt egy nagyon kevés konkrétumot tartalmazó bejegyzésben az Adata azzal indokolja, hogy a hagyományos passzív hőelvezetés már nem felel meg a PCIe 5.0 SSD-k igényeinek, és hogy valamilyen aktív hőelvezetés most már követelmény. Az Adata által megosztott teljesítményszámok lenyűgözőek: ez az XPG márkájú eszköz állítólag 14 000, illetve 12 000 MB/s szekvenciális olvasási és írási sebességet kínál.
A TeamGroup és az Inland szintén ventilátorokat, sőt, egész hűtőtornyokat csatolt SSD-jeikhez. De a PCIe 5.0 SSD-k valóban annyira forrók lennének, hogy aktív hűtésre van szükségük, vagy ezek a ventilátorral kiegészített SSD-k csak a játékosok tudatlanságára játszó trükkök? Jon Tanguy, a Micron munkatársa - aki a vállalat Crucial termékcsoportja keretében dolgozik az SSD-ken - nem biztos az aktív hűtés szükségességében. Szerinte bár igaz, hogy a legújabb generációs SSD-k valóban forróbbak, a Crucial egyelőre nem látja szükségét ennek a meghajtók esetében.
Tény, hogy minden egyes következő PCIe-generációval a sávszélesség jellemzően megduplázódik. A PCIe 4.0 SSD-kkel már közeledtünk a 8 GBps elméleti maximumához. Ma egy PCIe Gen 5.0 x4 SSD 10-14 GBps sebességre képes. Az M.2-es kialakítás magasabb hőmérsékletet jelent nemcsak a tárolóvezérlő, hanem a NAND flash memória számára is. Tanguy szerint a NAND egy viszonylag szűk hőmérsékleti sávban érzi magát a legjobban, 60-70 °C között. Ha azonban túl forró - kb. 80 °C felett -, akkor a dolgok problémássá válnak. Ilyen hőmérsékleten azt kockáztatjuk, hogy az SSD beépített biztonsági mechanizmusai a károsodás megelőzése érdekében lekapcsolják a rendszert. Mielőtt azonban ez megtörténne, a felhasználók valószínűleg azt látják, hogy a meghajtó teljesítménye zuhan, mivel az SSD vezérlője az adatvesztés elkerülése érdekében visszafogja magát. Ez az egyik oka annak, hogy még a PCIe 4.0 generáció alatt sem volt ritka, hogy a prémium modelleket alumínium vagy akár réz hűtőbordákkal árulták.
A Crucial hamarosan megjelenő T700 SSD-jét szintén előre telepített passzív hűtőbordával hozzák forgalomba. A vállalat árul hűtőborda nélküli változatot is, de ez azoknak az ügyfeleknek szól, akik az alaplapjuk beépített hűtőbordáját vagy egy harmadik féltől származó hűtőbordát szeretnének használni. Amíg a meghajtó felett megfelelő a légáramlás, Tanguy és csapata nem látja szükségét aktív hűtésnek, legalábbis az SSD-k ezen generációjánál. "A mi szempontunkból úgy döntöttünk, hogy az aktív hűtés hozzáadása valószínűleg több, mint amit az ügyfeleink szeretnének" - mondta. Ezzel együtt Tanguy arra számít, hogy a PCIe 5.0 SSD-k hűtése a noteszgépek szegmensében, ahol a légáramlási lehetőségek korlátozottak, különösen nagy kihívást jelent majd.
Tehát egy ventilátor vagy folyadékhűtő csatlakoztatása biztosan nem árt, maximum a pénztárcánknak. Azonban teljesítmény szempontjából az aktív hűtés nem fog sok változást jelenteni, ha egyáltalán, és sokkal többe fog kerülni, mint egy nagyobb méretű borda. Csúcsterhelés esetén ezek az SSD-k legfeljebb 11,5 wattot fogyasztanak, és az M.2-es formatényező miatt a tartós terhelés fenntartása nem jellemző. A legtöbb fogyasztói SSD-nél feltüntetett átviteli sebességek viszonylag nagy terhelésű munkamenetekre vonatkoznak. Amint az SSD DRAM és/vagy SLC gyorsítótárak megtelnek, az átviteli sebességek általában a megadott érték töredékére esnek vissza. Ennek eredményeképpen nem valószínű, hogy a meghajtó hosszabb ideig teljes terheléssel fog működni.
De még ha az aktív hűtők nem is ártanak semmit, ez nem jelenti azt, hogy nem okozhatnak problémákat a megbízhatóság vagy a kompatibilitás terén. Tanguy szerint minden egyes mozgó alkatrésszel, amelyet hozzáadunk egy tárolórendszerhez, egy újabb potenciális hibapontot vezetünk be. "Sok évet töltöttünk azzal, hogy eltávolítottuk a mozgó alkatrészeket a tárolórendszerekből, hogy most eljussunk odáig, hogy mozgó alkatrészeket rakjunk vissza, csak azért, hogy nagyobb legyen a valószínűsége a meghibásodásnak vagy a zajnak" - mondta. Aztán ott van a kompatibilitás: ma már sok alaplapon integrált hűtőborda van az M.2 SSD-k számára. Az Adata Project NeonStorm folyadékhűtéses SSD-hez hasonló termék előnyeinek kihasználása valószínűleg azt jelenti, hogy erről le kell mondanunk.
Az is előfordulhat, hogy az SSD-k nagy hűtői zavarják a többi alkatrész elhelyezését, például a CPU-toronyhűtőket vagy a GPU-kat. Ez azért van, mert a PCIe 5.0 foglalatok többsége közvetlenül a CPU foglalat alatt helyezkedik el. Szóval mielőtt folyadékhűtéses SSD-t vennénk, mindenki gondolja át kétszer valóban szüksége van-e rá.
Az Adata egy új PCIe Gen5 NVMe SSD-t mutatott be, a Project NeonStorm nevet kapott M.2 2280-as formátumú tárolóeszközre egy önálló folyadékhűtő rendszert pakoltak rá szivattyúval és apró ikerventilátorokkal együtt. A mellékelt képeken látható, hogy a kialakítás rézcsöveket tartalmaz, és egy kis buborék is utal arra, hogy a szerkezetet folyadékkal töltik fel. Mindezt egy nagyon kevés konkrétumot tartalmazó bejegyzésben az Adata azzal indokolja, hogy a hagyományos passzív hőelvezetés már nem felel meg a PCIe 5.0 SSD-k igényeinek, és hogy valamilyen aktív hőelvezetés most már követelmény. Az Adata által megosztott teljesítményszámok lenyűgözőek: ez az XPG márkájú eszköz állítólag 14 000, illetve 12 000 MB/s szekvenciális olvasási és írási sebességet kínál.
A TeamGroup és az Inland szintén ventilátorokat, sőt, egész hűtőtornyokat csatolt SSD-jeikhez. De a PCIe 5.0 SSD-k valóban annyira forrók lennének, hogy aktív hűtésre van szükségük, vagy ezek a ventilátorral kiegészített SSD-k csak a játékosok tudatlanságára játszó trükkök? Jon Tanguy, a Micron munkatársa - aki a vállalat Crucial termékcsoportja keretében dolgozik az SSD-ken - nem biztos az aktív hűtés szükségességében. Szerinte bár igaz, hogy a legújabb generációs SSD-k valóban forróbbak, a Crucial egyelőre nem látja szükségét ennek a meghajtók esetében.
Tény, hogy minden egyes következő PCIe-generációval a sávszélesség jellemzően megduplázódik. A PCIe 4.0 SSD-kkel már közeledtünk a 8 GBps elméleti maximumához. Ma egy PCIe Gen 5.0 x4 SSD 10-14 GBps sebességre képes. Az M.2-es kialakítás magasabb hőmérsékletet jelent nemcsak a tárolóvezérlő, hanem a NAND flash memória számára is. Tanguy szerint a NAND egy viszonylag szűk hőmérsékleti sávban érzi magát a legjobban, 60-70 °C között. Ha azonban túl forró - kb. 80 °C felett -, akkor a dolgok problémássá válnak. Ilyen hőmérsékleten azt kockáztatjuk, hogy az SSD beépített biztonsági mechanizmusai a károsodás megelőzése érdekében lekapcsolják a rendszert. Mielőtt azonban ez megtörténne, a felhasználók valószínűleg azt látják, hogy a meghajtó teljesítménye zuhan, mivel az SSD vezérlője az adatvesztés elkerülése érdekében visszafogja magát. Ez az egyik oka annak, hogy még a PCIe 4.0 generáció alatt sem volt ritka, hogy a prémium modelleket alumínium vagy akár réz hűtőbordákkal árulták.
A Crucial hamarosan megjelenő T700 SSD-jét szintén előre telepített passzív hűtőbordával hozzák forgalomba. A vállalat árul hűtőborda nélküli változatot is, de ez azoknak az ügyfeleknek szól, akik az alaplapjuk beépített hűtőbordáját vagy egy harmadik féltől származó hűtőbordát szeretnének használni. Amíg a meghajtó felett megfelelő a légáramlás, Tanguy és csapata nem látja szükségét aktív hűtésnek, legalábbis az SSD-k ezen generációjánál. "A mi szempontunkból úgy döntöttünk, hogy az aktív hűtés hozzáadása valószínűleg több, mint amit az ügyfeleink szeretnének" - mondta. Ezzel együtt Tanguy arra számít, hogy a PCIe 5.0 SSD-k hűtése a noteszgépek szegmensében, ahol a légáramlási lehetőségek korlátozottak, különösen nagy kihívást jelent majd.
Tehát egy ventilátor vagy folyadékhűtő csatlakoztatása biztosan nem árt, maximum a pénztárcánknak. Azonban teljesítmény szempontjából az aktív hűtés nem fog sok változást jelenteni, ha egyáltalán, és sokkal többe fog kerülni, mint egy nagyobb méretű borda. Csúcsterhelés esetén ezek az SSD-k legfeljebb 11,5 wattot fogyasztanak, és az M.2-es formatényező miatt a tartós terhelés fenntartása nem jellemző. A legtöbb fogyasztói SSD-nél feltüntetett átviteli sebességek viszonylag nagy terhelésű munkamenetekre vonatkoznak. Amint az SSD DRAM és/vagy SLC gyorsítótárak megtelnek, az átviteli sebességek általában a megadott érték töredékére esnek vissza. Ennek eredményeképpen nem valószínű, hogy a meghajtó hosszabb ideig teljes terheléssel fog működni.
De még ha az aktív hűtők nem is ártanak semmit, ez nem jelenti azt, hogy nem okozhatnak problémákat a megbízhatóság vagy a kompatibilitás terén. Tanguy szerint minden egyes mozgó alkatrésszel, amelyet hozzáadunk egy tárolórendszerhez, egy újabb potenciális hibapontot vezetünk be. "Sok évet töltöttünk azzal, hogy eltávolítottuk a mozgó alkatrészeket a tárolórendszerekből, hogy most eljussunk odáig, hogy mozgó alkatrészeket rakjunk vissza, csak azért, hogy nagyobb legyen a valószínűsége a meghibásodásnak vagy a zajnak" - mondta. Aztán ott van a kompatibilitás: ma már sok alaplapon integrált hűtőborda van az M.2 SSD-k számára. Az Adata Project NeonStorm folyadékhűtéses SSD-hez hasonló termék előnyeinek kihasználása valószínűleg azt jelenti, hogy erről le kell mondanunk.
Az is előfordulhat, hogy az SSD-k nagy hűtői zavarják a többi alkatrész elhelyezését, például a CPU-toronyhűtőket vagy a GPU-kat. Ez azért van, mert a PCIe 5.0 foglalatok többsége közvetlenül a CPU foglalat alatt helyezkedik el. Szóval mielőtt folyadékhűtéses SSD-t vennénk, mindenki gondolja át kétszer valóban szüksége van-e rá.