Informatika és tudomány

Berta Sándor

A jövő mesterséges intelligencia rendszerei érteni fogják az emberi viselkedést

Tíz éven belül a technológia jelentősen meg fog változtatni néhány területet, például a tudományt, az oktatást és a klímavédelmet.

A mesterséges intelligencia segíteni és ártani is tud. Ez a kétélű kard félelmet vált ki sok laikusban és ezt a félelmet már régen elültették az emberekben, ráadásul napjainkban a filmipar folyamatosan erősíti is. Elég csak az olyan alkotásokra gondolni, mint a Mátrix-trilógia, a Terminátor-filmek vagy egyes sci-fi sorozatok. Az emberek aggódnak amiatt, hogy a gépek okosabbak lesznek náluk, pedig Sepp Hochreiter, a linzi Johannes Kepler Egyetem Gépi Tanulási Intézetének vezetője szerint nem szabad félni a mesterséges intelligenciától, hanem meg kell próbálni megérteni azt, annak veszélyeit, határait és az abban rejlő lehetőségeket.

"Az olyan rendszerek, mint a ChatGPT, nagyon ügyesek a meglévő információk kombinálásában és abból valami újat generálnak, de korlátozottak. Még nem értik a világot. Olvassák a fa szót, de nem tudják, hogy valóban van fa. Nem tapasztalják a világot. Tíz év múlva már sokkal fejlettebb rendszereket fogunk építeni. Megértik majd például, hogyan lépnek kapcsolatba egymással az emberek, vagy hogyan működik egy város. Ugyanakkor most még aligha érzékelhető tudatosság a mesterséges intelligencia rendszerek működésében. Az, hogy mi a tudatosság, filozófiai kérdés és nincs egyértelműen meghatározva. Több kritérium is van, mint például a memória és az időérzék. De ez egy szubjektív élmény, nehéz mérni. Jelenleg több kritérium nem teljesül, de semmi sem utal arra, hogy 10 év múlva ez bizonyos mértékig nem lesz lehetséges." - fejtette ki Sepp Hochreiter.

"Szintén kérdés, hogy mi a kreativitás. A mesterséges intelligencia képes különböző bemenetekből - például kifejezésekből - valami újat létrehozni. Ez lépésről lépésre történik. Az elemeket megrajzolják, átalakítják, valósághűvé teszik. Az emberek fordítva csinálják: először van egy ötletük, aztán ebből fejlesztenek valamit. Tehát amit a mesterséges intelligencia csinál, azt kreativitásként érzékeljük, de ez nem az a kreatív folyamat, amit elképzeltünk. Még a popdalok komponálásához sincs szükség mesterséges intelligenciára. Ez nagyon gyorsan elvégezhető, az áruházakban hallható zene már most is bizonyos mértékig automatikusan generálódik." Sepp Hochreiter hozzátette, hogy a tudományban paradigmaváltás zajlik. A múltban az emberek elméleteket állítottak fel és azokat empirikus kutatással tesztelték. De ha elég adat van, sokat lehet mérni és szimulációkat végezni, akkor már nem kell törvényeket levezetni, mert anélkül is közvetlen előrejelzéseket lehet tenni.


Sepp Hochreiter

A mesterséges intelligencia nagy hatással lesz a mobilitásra, például az autonóm vezetésben, de a forgalomirányításban is - legyen szó akár útvonalak megtervezéséről, menetrendek összeállításáról vagy csomagok minél hatékonyabb kézbesítéséről. A technológiát azonban az épületek és a termelési folyamatok optimalizálásában is alkalmazzák majd azért, hogy kevesebb energiát fogyasszanak. Az éghajlatváltozás hatásait a mesterséges intelligencia segítségével jobban lehet majd tanulmányozni, például a fizikai folyamatok szimulálása érdekében. A segítségével kiszámítható például, hogy két-három év múlva milyen gyorsan olvad el a hó bizonyos helyeken, hogy a folyómedrek telepítése hogyan befolyásolja az árvizeket, vagy hogy milyen építési intézkedésekkel lehet visszatartani a vizet a száraz időszakokra.

"A metaverzum nagyobb falat. A mostani metakísérletek még túl koraiak, de egy ponton sikeres lehet az ötlet. A mesterséges intelligencia segítségével virtuális világokat lehet építeni, ahol lehet vásárolni vagy banki ügyeket intézni. A technológia más módon is érzékelhetővé válik az interneten, például a weboldalak automatikus fordításával minden nyelvre. Egy másik terület az orvostudomány, ahol a mesterséges intelligencia inkább a gyógyszerfejlesztésben, de a vizsgálatok értelmezésében is használható. Az egészségügyi szakemberek számára ez nagyszerű támogatást jelenthet."

"A rutinmunkákat egyre inkább a technológia és az azzal felszerelt robotok veszik át. De ez a múltban is így volt: a mezőgazdaságban az évtizedekkel ezelőtt foglalkoztatottak töredéke dolgozik csak. Ami a szakképzett munkaerőhiányt illeti, a mesterséges intelligencia a programozást sem fogja kímélni. Sok nagyon egyszerű programot nem kell a semmiből kitalálni. Hasonló formában már léteznek, csak meg kell találni őket és egy kicsit át kell írni. Valami olyasmi, mint a ChatGPT, jó lenne erre."


"A technológia az oktatásban is segíthet. De ez nem azt jelenti, hogy a diákokat ezután egy mesterséges intelligencia fogja tanítani, de a nagy létszámú osztályokban az egyes diákok gyengeségeit nem látja a tanár, és lehet, hogy nincs is ideje foglalkozni velük. A technológia segítségével viszont ez felismerhető, több feladat állítható be ezen a területen, azaz itt is az emberek munkájának támogatására használható. A betegápolásra szintén igaz ez: Dél-Koreában egy egész kórházat felszereltek érzékelőkkel, pontosan látható a betegek állapota és helyzete. Az ápolószemélyzet nem tudja folyamatosan ellenőrizni, hogy minden rendben van-e, de egy mesterséges intelligencia igen" - taglalta a linzi Johannes Kepler Egyetem Gépi Tanulási Intézetének vezetője.

A téma szakértője hangsúlyozta, hogy a technológia és az arra épülő rendszerek etikus vagy etikátlan használatával kapcsolatos aggályok társadalmi problémát jelentenek. Egyes országokban a térfigyelő kamerákat ártalmatlannak, más országokban katasztrofálisnak tartják. Bizonyos területeken az emberek személyesen akarhatják a megfigyelést, például a metróban, máshol viszont nem. Ezeket a kérdéseket a társadalomnak kell eldöntenie. A kutatóknak az a feladatuk, hogy felvilágosítást adjanak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos lehetőségekről. Ausztriában mindenki fél az arcfelismeréstől, de a technológia segítségével más módon is fel lehet ismerni az embereket, például a ruhájuk, az autójuk, a testméreteik, a járásuk alapján. Még az arcukra sem kell nézni, hogy felismerjük őket.

"Tíz éven belül lesznek olyan programok, amelyek képesek lesznek a mesterséges intelligencia által tett kijelentések osztályozására. Ugyanígy a kis következetlenségek miatt fel lehet majd ismerni a mély hamisítványokat. Lesz tehát technológia és ellentechnológia. A mesterséges intelligencia már sokat fejlődött az évek során, de az emberi agyban zajló gondolkodást még nem tudja reprodukálni. Amennyiben valaki autóval vezet és egy műanyag zacskót átfúj a szél az úttesten, akkor tudja, hogy habozás nélkül áthajthat rajta. Tudja mi az a műanyag zacskó, hogyan deformálódhat és mozgathatja a szél. Ebben rengeteg tudás rejlik. Amennyiben egy mesterséges intelligenciát minden lehetséges közlekedési helyzetre meg akarunk tanítani és sok kilométernyi adatot akarunk gyűjteni, akkor ez nem biztos, hogy elég lesz, mert egy műanyag zacskó csak egyszer vagy kétszer jelenik meg. Csak akkor tud helyesen reagálni a teljesen új helyzetekben, ha tudja, hogyan működik a világ. De a jelenlegi technológiák még messze vannak ettől" - szögezte le a szakember.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • repvez #9
    mint mindenben itt is rendszerben kéne gondolkodni és arra megfelelo megoldást találni, de amig minden cég saját maga által kitalált rendszert fejleszt csak a saját termékéhez addig ezzel nem nem változás.

    Pedig ha egy rendszerként tekintenének akkor akár a forgalmi lámpákat és a táblákat is el lehetne felejteni az utakrol utcákrol, mert az autoknak nem kellene, meg a kocsiba a HUD-on keresztól meg kijelezné a vezető számára, igy nem ronditaná el az öszképet.

    Ha a kereszteződésebken az autok tudnák a környező forgalmat akkor lassitás nélkül és várakozás nélkül is átlehetne menni a kereszteződésen, mert tudná mindenki aki a kereszteződés felé megy, hogy honnan mikor mennyivel jön egy kocsi és át fog férni elötte vagy utána ,de lehet, hogy ahhoz az utca elött már le kell lassitania mondjuk 45re ,de akkor is több idöt bnyer vele, mintha akkor is meg kellene álnia a lámpa miatt ha nem jön senki.


    Visszatérve az AI-ra, a cikkben irják, hogy ismerni fogja az emberi viselkedést.
    Ez eléggé fura, mert egyrészt
    Ha érteni fogja akkor nekunk is érteni kellene hogy fel tudjuk hozzá programozni az AI-t, de azt még mi sem tudjuk, hogy hogyan viselkedünk.
    Ha viszont ugy fogja tudni az AI , hogy mi hogy viselkedunk, hogy mi nem tudjuk, akkor ott nagy baj van.
    Mert akkor ugy manipulál bennunket, hogy mi nem is tudunk majd rola, mivel egy egy ember felfogni sem tudja majd egy anynira összetett " játszmát" amit egy nagy AI kitalál ahhozl, hopyg az történjen amit ö akar.

    Ezért irtam, hogy addig nem kell félni amig csak automatizáciora használjuk az AI-t sok dolgot kitalálhat átláthat egy ilyen rendszer ha sok adatot kap, de az attol még nem lesz inteligencia.

    A probléma ott kezdödik, amikor valaki nem csak erre és nem csak a dolgok jobbátételére használja hanem egymás kijátszására kizákmányolására ,mert onnantol nincs megállás, a gépek is ugyan ezt fogják csinálni.
  • NEXUS6 #8
    Van ebben valami, amit írsz.

    Kicsit törpölve a leírtakon nekem az jutott eszembe, hogy általánosan megfogalmazva ahelyett, hogy csak az autót akarnánk automatizálni, magát az egész közúti közlekedést kéne és nem opcionálisan.

    Ami azt is jelenteni, hogy adott útszakaszokat el kéne látni olyan képességgel, berendezésekkel, amely alkalmas a közlekedés elenőrzésére, a forgalom irányítására és a biztonság szavatolására. A felelősség sem az autó "vezetőjét", vagy az autót gyártó céget, a programozót terhelné, legalábbis a forgalmi kérdésekben, pl sebesség, konfliktusok, hanem az útszakaszt ellenőrző szoftvert/embert, az ottani berendezéseket működtető szervezetet. Az útszakasz sebességre, korlátozásokra stb, adott infók, az adott útszakasszal történő kapcsolat nélkül az autó átkapcsolna biztonságos üzemmódba, és tötymörögne mint egy mazsola.

    Pl, hétvégén, amikor nincs suli, akkor az adott útszakaszért felelős szoftver nem mondaná, hogy 10-zel tötymörögjön a kocsi, hanem ha nem lát a kamerákon az álló autók között pöttyös labdával játszó gyermeket, akkor kiadná a zöld szemafort és 50-nel is csapathatná a kocsi.
  • repvez #7
    "Ha az embernek eleg a latasa, akkor egy MI-nek is elegnek kellene lennie"

    Ez a megállapitás csak akkor lennne igaz ha a kamerák azok anynira nagy dinamikát tudnának mint a szemunk és olyan felbontáson. DE mivel ellenfényben vagy sötétben a kamerák sokkal rosszabbak mint a szemunk ezért kellenek a kiegészitő dolgok hozzá. illetve ha még ugyan azt is tudnák a kamerák , akkor is mégcsak ugyan azt tudnák mint a szem, de nem tudna segiteni pluszban.

    Az MI meg mosst azért hivatkoznak rá igy,mert az ember nem képes ekkora adatokat megjegyezni és feldolgozni ilyen gyorsan és megkeresni az összefuggéseket, de ez még nem inteligencia,
    Itt csak arrol van sző , hogy minél több adat alapján könnyebb ugy reagálni rá ahogy azt szeretnénk.

    Egy ködben, csak a kamerákra támaszkodva nem tudod megállapitani, hogy van e lelötted akadály vagy nem egész addig mig már késő.Ráadásul a kamera a köddel nagyon nem is tud mit kezdeni, mert most se kapcsolja be miatta a ködfényszorot vagy a inteligens fényszoro nem veszi le a refit tompitottra ,mert nem tudja, hogy hol milyen távolságra van a másik kocsi.

    Ezért kellenek olyan szenzorok amik távolabbra és olyan eseben is látnak vagy érzékelnek amikor a szem és a kamera már nem.

    Az nem megoldás, hogy menjunk gyok kettövel, mert hátha lesz valami veszély. Pont az lenne a lényeg, hogy az érzékelök csak akkor avatkoznak bele ,de már joval elötte mikor veszély helyzet alakulna ki.
    Ha tudja, hogy nincs az utcában egyetlen egy járokelö és nincs a kocsiban senki akkor minek menne gyök kettővel lehet menni 50nel akár több kocsi egymás után, mert nem kell tötymorogni, gyorsul a közlekedés.

    Ezekhez akár a keresteződésekbe beláto kamerák radarok egyéb érzékelök adatait is fogadhatná a kocsi.

    Mint irtam, nincs mesterséges inteligencia csak bonyolult automatizácio. ÉS most kevés hardverrel de agyonbonyolitott szoftverrel probáélnak egy jövendölést csinálni, hogy hogy reagáljon valami, ahelyett, hogy több hardverrel egyszerübb szoftverrel könnyebben megoldhato ez.

    A te esetedbe végig tötymorog az utcán a koci, mert jaj mi lesz ha valami jön. DE ha a kocsi kap infot, hogy a keresteződésben keresztbe érkezik egy kocsi akkor már az utca elején ugy tudja a sebességet beállitani, hogy ne tudjatok összetalálkozni a kereszteződésben akkor se ha 50el mentek.
    DE ezt is meg lehet lokális szinten oldani nemkéne,hogzzá felhös központi szerverre fellöni amerikába csak, hogy adatot lehessen gyujteni , hanem a kocsi 100mes köztetben sugározná az adatait, sebesség helyzet , atán mikor kikerül a két jármu egymás hatokörébol akkor megszuinne a kapcsolat és az adatrögzités igy nem lenne gond, ha a kocsik tudnák egymás célját .
  • Tetsuo #6
    1. Adatrendszerező, minta-összehasonlító algoritmusokat hínak manapság AI-nek (MI-nek) - szerintem helytelenül, de ez mindegy.
    2. A valódi kognitív képességtől egy eszköz, egy ember alkotta tárgya olyan messze van, mint Makó lovag Jeruzsálemtől.
    https://www.youtube.com/watch?v=dhjXHtk6H2U
  • NEXUS6 #5
    Egyetértek.

    Kisarkítva az az érzésem, mintha a cikk alapját képező anyagot egy BS generátor AI csinálta volna.

    Azért az olyan kijelentések, hogy ugyan ma még nincs, meg nem is tudjuk, hogy mi is tulajdonképpen az igazi AI, de semmi nem zárja ki, hogy 10 éven belül legyen, emellet meg filmekre hívatkozni, na azért az elég vicc kategória.

    Ugyanakkor most még aligha érzékelhető tudatosság a mesterséges intelligencia rendszerek működésében. Az, hogy mi a tudatosság, filozófiai kérdés és nincs egyértelműen meghatározva. Több kritérium is van, mint például a memória és az időérzék. De ez egy szubjektív élmény, nehéz mérni. Jelenleg több kritérium nem teljesül, de semmi sem utal arra, hogy 10 év múlva ez bizonyos mértékig nem lesz lehetséges." - fejtette ki Sepp Hochreiter.


    Az emberről tudjuk, hogy ugyan van általános intelligenciája (gyak fejlettebb absztrakt logikája), de azok a képességek, amelyek emberré tesznek, és amelyeket jórészt még mindíg nem értjük, genetikailag kódolt, és hardwired dolgok: pl. zenei képesség, szociális intelligencia, az érzelmek, és maga a személyiség, az az egyfajta alapprogram ami a környezethez való viszonyt alapvetően meghatározza és már egy egy alomból való rakat kiscicáknál is mindegyiknél más.

    Egyelőre az AI, ahogy én látom, de javítsatok ki, ha tévedek, nem sokkal több, mint fejlett, számítógéppel támogatott adatmintázat kereső, kombináló algoritmus/algoritmusok csoportja és ennyi.
    Nem biztos persze, hogy a fenti képességek, a személyiség más/több lenne ennél, csak épp marhára nem tudjuk, hogy mi az az adathalmaz, mit reprezentál, amiben keresni kéne, amit manipulálni kéne, hogy igazi AI-ről beszélhessünk.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2023.01.11. 11:11:40
  • NEXUS6 #4
    Hát ja, egy szűk utcában parkoló kocsik között a legtöbb ember bőven gyorsabban megy, mint ami egy ilyen szabályból következne.
    Másrészt ha az önevető autó maximális biztonságra fog törekedni, akkor egyre inkább simán letolják az ilyen mobil akadályt az útról. Az is baleset, csak nem ő megy neki másnak, hanem mindenki majd az ilyen kocsival ütközik. ;)
  • Tetsuo #3
    "Csak olyan gyorsan szabad menni, hogy a belathatlan teruletrol az adott teruleten megengedett maximalis sebesseggel a jarmu fele erkezo ismeretlen targy elott meg lehessen allni."
    Ez a maximum, ami nem valószínű, hogy általános követelmény lesz. Elég, ha statisztikában jobbak a számok, mint az emberes vezetésnél.
  • kvp #2
    "mikor kellene, esőben ködben, este jeges uton akkor mindegyik segitő rendszer felteszi a kezét."
    "Egy kocsi mogul érkező gyalogos vagy kereszteződésben jövö autot a mesterséges inteligencia sem tud elkerülni ha csak a belso kamerára és Lidarra hagyatkozik, de ha egy másik érzékelö jelzi neki,"

    Ha az embernek eleg a latasa, akkor egy MI-nek is elegnek kellene lennie. Hasznalnak lidar-t es radar-t is, de sokszor azok gyengebb minosegu adatokat adnak. Egyebkent mindket fenti peldara eleg az utviszonyoknak megfelelo sebesseg megvalasztasa, azaz esoben, kodben, jeges uton vagy parkolo kocsik kozott ovatosabban, azaz lassabban megy. Persze fel lehet hasznalni mas jarmuvek es statikus forrasok adatait, de alapvetoen a jarmu sajat kameraival is biztonsagosan kell tudnia mozogni. Csak kisebb latotavolsag eseten lassabban kell hajtani. Sokkal lassabban mint egy vakmero ember teszi.

    ps: Parkolo autok kozott mozogva olyan sebesseggel kell menni, mintha mindegyik mogott guggolna egy kisgyerek, aki csak arra var, hogy kiugorhasson a jarmu ele. Programozasi szempontbol ez azt jelenti, hogy a maximalis fektav mindig a belathatatlan ter minimalis tavolsaga alatt kell legyen. Csak olyan gyorsan szabad menni, hogy a belathatlan teruletrol az adott teruleten megengedett maximalis sebesseggel a jarmu fele erkezo ismeretlen targy elott meg lehessen allni. Ez varosban, egy szuk utcaban a lepesbent jelenti. Nem is olyan bonyolult leprogramozni es pl. a Google autoi tudjak is ezt a modot. A Teslak batrabbak mint kellene, az Uber fele jarmu pedig direkt vakmerore volt allitva, tehat annak is nekiment amit valamennyire latott, csak nem erdekelte.
  • repvez #1
    én még mindig azt mondom, hogy ez még nem mesterséges intelligencia hiába irják le mindenhol többször is.
    Ez csak nagyon bonyolult automatizálás ami több dolgot is tud, rengeteg bevitt adatbol tud eredményt mutatni vagy arra reagálni.

    Az önvezető autok is azért ilyenek még mert kevés szenzorbol és informáciobol nem tud kello reakciot ,végeredményt kihozni.
    Ezért nem értem, hogy miért csak kamerákat tesznek mindenhova és azt mondják, hogy vezueto segitő rendszer , mikor csak akkor képes segiteni amikor nincs a vezetőnek szüksége nappal jo idöben , és amikor kellene, esőben ködben, este jeges uton akkor mindegyik segitő rendszer felteszi a kezét.
    DE ha sokkal tobbféle szenzor és inputot kapna akkor egyszerübb lehetne a végrehajtás is.

    Egy kocsi mogul érkező gyalogos vagy kereszteződésben jövö autot a mesterséges inteligencia sem tud elkerülni ha csak a belso kamerára és Lidarra hagyatkozik, de ha egy másik érzékelö jelzi neki, hogy ott lesz egy akadály akkor már azelött lassit vagy megál, hogy a veszély kialakulna és megjelenne a gyalogos vagy a kocsi a kereszteződésben.

    A Meta cucc, meg számomra a viccet juttatja eszembe, mikor a csávo azt mondja ha nekem sok pénzem lesz akkor akkora kocsit veszek,hogy gyalog megyek benne melozni.
    Mert itt is ez van, hogy a Metaverzumba majd csinálnak bankokat szorakozohelyeket ahova most is el kell menned a valoságban ,de a jövöben ugyan ezekért a viruáűlis valoságban kell ugyan ugy elgyalogolni és intézni az ugyeket. vagy ha most nem mész el a szorakozohelyekre akkor a metában miért mennél el.
    Hiszen két okbol nem megy az ember vagy nincs társsaság akivel elmenjen vagy nincs pénze. ez a metában se fog lenni ingyen.

    HElyette sokkal jobb lenne ha olyan burokrácia csokkento megoldásokat kellene kifejleszteni ami vagy automatizáltan a beavatkozásod nélkül vagy minimális an, elintéz olyan ugyeket amihez sok szabadidődet elpazarlod és helyette azt tehetnéd amihez tényleg kedved van vagy szabadabban töltsd a munka utáni idődet.
További bejegyzések a fórumban...