Berta Sándor
Hol marad az európai ChatGPT?
Vannak ugyan fejlesztések, de a kontinens megint komoly lemaradásba kerülhet.
Az elmúlt hónapokban rendkívül sikeressé vált az OpenAI megoldása, s nem véletlen, hogy a Google és a Baidu is a saját keresőjébe integrálná a hasonló fejlesztését. A problémát az jelenti, hogy ezen a területen is az Amerikai Egyesült Államok és Kína a meghatározó, miközben Európát ismét az a veszély fenyegeti, hogy ismét lemarad egy új technológiai trendről. Jogosan merül fel a kérdés, hogy hol van az európai ChatGPT?
A szoftver jelenleg komoly vita tárgyát képezi és a megjelenésével olyan őrület tört ki a mesterséges intelligencia témája körül, amely mélyreható változásokat sejtet a digitális piacon és egyúttal a digitális életben is. Bár a fejlesztés mögött álló technológia és kutatás önmagában nem újdonság - a mesterséges intelligencia már néhány éve létezik -, a ChatGPT most először tört át a tömegekhez. Soha nem volt még példa arra, hogy egy platform esetében ilyen gyorsan növekedjen a felhasználók száma. Bár a nyelvi program csak tavaly novembere óta érhető el a nyilvánosság számára, idén januárban máris átlépte a 100 millió aktív felhasználót. Jelenleg nincs olyan platform és alig van olyan iparág, még a kiberbűnözők sem, amelyet ne érintene a téma. A ChatGPT olyan radikális változást ígér, mint amilyet legutóbb a közösségi média megjelenésekor láthattunk.
Európában sok kutatás folyik a mesterséges intelligencia területén, de jelenleg kevés jel utal arra, hogy ez a kutatómunka európai ajánlatokat és termékeket is eredményezne. Ahogyan nincs versenyképes keresőmotor és nincs versenyképes közösségi médiaajánlat a kontinensen, úgy a közeljövőben a dolgok hasonlóan alakulhatnak a mesterséges intelligencia területén is. Az amerikai és a kínai nagy technológiai cégek uralják a nemzetközi piacot és az európai társaságok nem szerepelnek a "csúcson lévők" rangsorában.
A mesterséges intelligenciával foglalkozó európai kutatók ezért összefogtak egy kezdeményezésben, amelynek célja, hogy felhívják a figyelmet erre a problémára. A Large European AI Models (LEAM) nevű kezdeményezés az infrastruktúrába (adatközpontok stb.) történő nagyobb beruházásokért kampányol. A tudósok rámutatnak az adatvédelem kérdésére is. A cég egy versenyképes mesterséges intelligencia-ökoszisztéma létrehozása.
A Google és a Microsoft még nem keres pénzt az új technológiával, de a hangfelismerő szoftverek képességei, a széles körű média- és társadalmi érdeklődés irántuk, valamint a gyors továbbfejlesztés azt sugallja, hogy nem sokáig fog tartani, amíg a mesterséges intelligencia programokból konkrét termékek lesznek. Az alkalmazási lehetőségek gyakorlatilag korlátlanok. Amennyiben tehát Európa nem mutat itt hamarosan erős életjelet, akkor néhány év múlva újabb területen fogjuk más kontinensek hátát szomorúan bámulni.
Az elmúlt hónapokban rendkívül sikeressé vált az OpenAI megoldása, s nem véletlen, hogy a Google és a Baidu is a saját keresőjébe integrálná a hasonló fejlesztését. A problémát az jelenti, hogy ezen a területen is az Amerikai Egyesült Államok és Kína a meghatározó, miközben Európát ismét az a veszély fenyegeti, hogy ismét lemarad egy új technológiai trendről. Jogosan merül fel a kérdés, hogy hol van az európai ChatGPT?
A szoftver jelenleg komoly vita tárgyát képezi és a megjelenésével olyan őrület tört ki a mesterséges intelligencia témája körül, amely mélyreható változásokat sejtet a digitális piacon és egyúttal a digitális életben is. Bár a fejlesztés mögött álló technológia és kutatás önmagában nem újdonság - a mesterséges intelligencia már néhány éve létezik -, a ChatGPT most először tört át a tömegekhez. Soha nem volt még példa arra, hogy egy platform esetében ilyen gyorsan növekedjen a felhasználók száma. Bár a nyelvi program csak tavaly novembere óta érhető el a nyilvánosság számára, idén januárban máris átlépte a 100 millió aktív felhasználót. Jelenleg nincs olyan platform és alig van olyan iparág, még a kiberbűnözők sem, amelyet ne érintene a téma. A ChatGPT olyan radikális változást ígér, mint amilyet legutóbb a közösségi média megjelenésekor láthattunk.
Európában sok kutatás folyik a mesterséges intelligencia területén, de jelenleg kevés jel utal arra, hogy ez a kutatómunka európai ajánlatokat és termékeket is eredményezne. Ahogyan nincs versenyképes keresőmotor és nincs versenyképes közösségi médiaajánlat a kontinensen, úgy a közeljövőben a dolgok hasonlóan alakulhatnak a mesterséges intelligencia területén is. Az amerikai és a kínai nagy technológiai cégek uralják a nemzetközi piacot és az európai társaságok nem szerepelnek a "csúcson lévők" rangsorában.
A mesterséges intelligenciával foglalkozó európai kutatók ezért összefogtak egy kezdeményezésben, amelynek célja, hogy felhívják a figyelmet erre a problémára. A Large European AI Models (LEAM) nevű kezdeményezés az infrastruktúrába (adatközpontok stb.) történő nagyobb beruházásokért kampányol. A tudósok rámutatnak az adatvédelem kérdésére is. A cég egy versenyképes mesterséges intelligencia-ökoszisztéma létrehozása.
A Google és a Microsoft még nem keres pénzt az új technológiával, de a hangfelismerő szoftverek képességei, a széles körű média- és társadalmi érdeklődés irántuk, valamint a gyors továbbfejlesztés azt sugallja, hogy nem sokáig fog tartani, amíg a mesterséges intelligencia programokból konkrét termékek lesznek. Az alkalmazási lehetőségek gyakorlatilag korlátlanok. Amennyiben tehát Európa nem mutat itt hamarosan erős életjelet, akkor néhány év múlva újabb területen fogjuk más kontinensek hátát szomorúan bámulni.