Berta Sándor
Kénytelen lelassítani chipjeit Kína
Hiába dolgoznak ki jó terveket, nem tudják előállítani azokat, és az amerikai exportkorlátozások miatt legyártatni sem tudják.
A kínai cégek rendelkeznek a nagy teljesítményű chipek kifejlesztéséhez szükséges tudással és tapasztalattal, az azok gyártásához szükséges technológiák azonban hiányoznak. Az olyan nagyvállalatoktól kezdve, mint az Alibaba, egészen az olyan startupokig, mint a Biren Technology, számos kínai vállalat fejleszt csúcskategóriás chipeket. A probléma azonban az, hogy a megalkotott eszközöket külföldi félvezetőgyártókkal kénytelenek legyártatni, mert nem rendelkeznek kellően fejlett feldolgozási technológiákkal, ezért a Taiwan Semiconductor Manufacturing Co. Ltd. (TSMC) nevű szerződéses gyártó szolgáltatásait kell igénybe venniük. Minderről a Financial Times írt.
A TSMC által gyártott chipeket ezután Kínába kell importálni, ami azt jelenti, hogy érvényesek rájuk az Amerikai Egyesült Államok ázsiai országgal szembeni embargóintézkedései. Még ha az amerikaiak közvetlenül nem is érintettek a dologban, a TSMC csak olyan alkatrészeket hajlandó szállítani, amelyekre biztosan nem vonatkoznak a szankciók, mivel maga is számos olyan termékkel és technológiával dolgozik, amelyeket az USA-ból szerez be vagy licencel.
Kína hazai chipgyárai évtizedek múlva tudnak majd olyan élvonalbeli chip előállítani, amilyeneket az Alibaba és a Biren tervezett. Az exportkorlátozásokkal az az Egyesült Államok célja, hogy a jelenlegi hardvertechnológiai szintjén fagyassza be a kínai ágazatot. A kínai társaságok éveket és dollármilliókat fektettek fejlett processzorok terveinek kifejlesztésébe, amelyek az állam következő generációs szuperszámítógépeinek, mesterséges intelligencia algoritmusainak és adatközpontjainak meghajtására szolgálnak, de most már nem tudják felhasználni munkájuk eredményeit. Mind az Alibaba, mind a Biren drága teszteket végzett a legújabb chipjeivel a TSMC-nél, amikor Washington bejelentette a szankciókat. Az új szabályozás arra kényszerítette a cégeket, hogy leállítsák a tesztgyártást és változtassanak a dizájnon. Most a TSMC olyan lecsupaszított változatokat gyárt, amelyekkel megkerülhető az embargó.
A helyzetükért ugyanakkor részben a kínai cégek és startupok is felelősek, mert a Biren például rengeteg befektetői pénzt gyűjtött össze és kifejlesztett egy olyan grafikus processzort, amely állítólag felülmúlja az Nvidia és az AMD konkurens termékeit. Bérgyártásnál szokásos eljárás, hogy a TSMC bekéri a pontos specifikációkat, és felkéri a céget, hogy írják alá a felelősséget kizáró nyilatkozatokat, melyek révén a TSMC elkerülheti az amerikai büntetést. A Biren nyilvános bemutatói azonban szállítás leállítására kényszerítették a tajvaniakat, mert a chipek teljesítménye megfelelt az amerikai korlátozások által tiltott előírásoknak. 600 gigabájt/másodpercet (GB/s) meghaladó adatátviteli sebesség a küszöbérték, ami felett Washington már nem egyezik bele az exportba.
"Feltűnésmentesnek kell lenned. Túl nyíltan álltak ki a sajtó elé és a szükségleteik feketén-fehéren ott vannak. Most a TSMC nehezen tud segíteni nekik abban, hogy megtalálják a kiutat" - jegyezte meg egy rivális vállalat alapítója. A Biren honlapjának archivált verzióján még fenn van az Egyesült Államok szankcióinak bevezetése előtti processzor, a BR100, melynél 640 GB/s átviteli sebesség szerepel. Most a Biren oldala szerint a BR100 már csak 576 GB/s-re képes.
A kínai cégek rendelkeznek a nagy teljesítményű chipek kifejlesztéséhez szükséges tudással és tapasztalattal, az azok gyártásához szükséges technológiák azonban hiányoznak. Az olyan nagyvállalatoktól kezdve, mint az Alibaba, egészen az olyan startupokig, mint a Biren Technology, számos kínai vállalat fejleszt csúcskategóriás chipeket. A probléma azonban az, hogy a megalkotott eszközöket külföldi félvezetőgyártókkal kénytelenek legyártatni, mert nem rendelkeznek kellően fejlett feldolgozási technológiákkal, ezért a Taiwan Semiconductor Manufacturing Co. Ltd. (TSMC) nevű szerződéses gyártó szolgáltatásait kell igénybe venniük. Minderről a Financial Times írt.
A TSMC által gyártott chipeket ezután Kínába kell importálni, ami azt jelenti, hogy érvényesek rájuk az Amerikai Egyesült Államok ázsiai országgal szembeni embargóintézkedései. Még ha az amerikaiak közvetlenül nem is érintettek a dologban, a TSMC csak olyan alkatrészeket hajlandó szállítani, amelyekre biztosan nem vonatkoznak a szankciók, mivel maga is számos olyan termékkel és technológiával dolgozik, amelyeket az USA-ból szerez be vagy licencel.
Kína hazai chipgyárai évtizedek múlva tudnak majd olyan élvonalbeli chip előállítani, amilyeneket az Alibaba és a Biren tervezett. Az exportkorlátozásokkal az az Egyesült Államok célja, hogy a jelenlegi hardvertechnológiai szintjén fagyassza be a kínai ágazatot. A kínai társaságok éveket és dollármilliókat fektettek fejlett processzorok terveinek kifejlesztésébe, amelyek az állam következő generációs szuperszámítógépeinek, mesterséges intelligencia algoritmusainak és adatközpontjainak meghajtására szolgálnak, de most már nem tudják felhasználni munkájuk eredményeit. Mind az Alibaba, mind a Biren drága teszteket végzett a legújabb chipjeivel a TSMC-nél, amikor Washington bejelentette a szankciókat. Az új szabályozás arra kényszerítette a cégeket, hogy leállítsák a tesztgyártást és változtassanak a dizájnon. Most a TSMC olyan lecsupaszított változatokat gyárt, amelyekkel megkerülhető az embargó.
A helyzetükért ugyanakkor részben a kínai cégek és startupok is felelősek, mert a Biren például rengeteg befektetői pénzt gyűjtött össze és kifejlesztett egy olyan grafikus processzort, amely állítólag felülmúlja az Nvidia és az AMD konkurens termékeit. Bérgyártásnál szokásos eljárás, hogy a TSMC bekéri a pontos specifikációkat, és felkéri a céget, hogy írják alá a felelősséget kizáró nyilatkozatokat, melyek révén a TSMC elkerülheti az amerikai büntetést. A Biren nyilvános bemutatói azonban szállítás leállítására kényszerítették a tajvaniakat, mert a chipek teljesítménye megfelelt az amerikai korlátozások által tiltott előírásoknak. 600 gigabájt/másodpercet (GB/s) meghaladó adatátviteli sebesség a küszöbérték, ami felett Washington már nem egyezik bele az exportba.
"Feltűnésmentesnek kell lenned. Túl nyíltan álltak ki a sajtó elé és a szükségleteik feketén-fehéren ott vannak. Most a TSMC nehezen tud segíteni nekik abban, hogy megtalálják a kiutat" - jegyezte meg egy rivális vállalat alapítója. A Biren honlapjának archivált verzióján még fenn van az Egyesült Államok szankcióinak bevezetése előtti processzor, a BR100, melynél 640 GB/s átviteli sebesség szerepel. Most a Biren oldala szerint a BR100 már csak 576 GB/s-re képes.