Berta Sándor
Kína meg akarja nyerni a technológiai csatát
Peking növeli a technológiai ágazatokba beruházott összegeket.
A Reuters azt írta, hogy Hszi Csin-ping kínai államfő a Kínai Kommunista Párt 20. Kongresszusán kijelentette, hogy az ázsiai államnak meg kell nyernie a jelenleg zajló technológiai csatát. Ennek megfelelően Kínának vezető erővé kell válnia az alapvető technológiák terén. Mivel ez az elkövetkező évek állami tevékenységének irányát jelenti, ennek megfelelően növekvő támogatásokra és beavatkozásokra lehet számítani.
Az állami vezetés elszámoltathatósági jelentése kiemelte, hogy az országnak már négy technológiai területen sikerült elérni az önállóságot - öt évvel ezelőtt még nem volt ilyen terület. A dokumentum azonban nem tért ki részletesen az egyes érintett ágazatokra és nem hasonlította össze azok jellemzőit más államokéval. Hszi Csin-ping külön megemlítette azonban azokat az ágazatokat, amelyekben Kína az elmúlt öt évben különleges áttörést ért el: a nagy repülőgépeket, az űrutazást és a műholdas navigációt. Ezek viszont különösen függenek az állami megrendelésektől és támogató szolgáltatásoktól, s nem képviselnek olyan független ágazatokat, amelyek nemzetközi szinten jól tudnának versenyezni.
Pontosan ez utóbbi a chipipar feladata, amelynek fejlesztésébe az állam már eddig is nagy összegeket fektetett be - ez többek között olyan vállalatokra vonatkozik, mint a Semiconductor Manufacturing International Corp (SMIC) vagy a Yangtze Memory Technologies. E konszernek egyike sem jutott vezető nemzetközi szerephez és alapvetően Kína továbbra is jelentős mértékben függ a külföldi technológiáktól. Éppen ezért ideje, hogy a chipszektorban jelentős modellváltás valósuljon meg a jövőben, a piacvezérelt helyett a nemzeti tőke által vezérelt modell jöhet.
A jelentés szintén nem tett említést a félvezető ágazatban elkönyvelt súlyos visszaesésekről. A legutóbbi, 2017-es pártkongresszus környékén például a vuhani önkormányzat és a pekingi befektetők több tízmilliárd jüant fektettek be a Wuhan Hongxin Semiconductor Manufacturing chipgyárban, amely havi 30 000 szilíciumostya gyártását ígérte, de mivel az üzem soha nem tudott gazdaságosan működni, így 2021-ben bezárták.
A Reuters azt írta, hogy Hszi Csin-ping kínai államfő a Kínai Kommunista Párt 20. Kongresszusán kijelentette, hogy az ázsiai államnak meg kell nyernie a jelenleg zajló technológiai csatát. Ennek megfelelően Kínának vezető erővé kell válnia az alapvető technológiák terén. Mivel ez az elkövetkező évek állami tevékenységének irányát jelenti, ennek megfelelően növekvő támogatásokra és beavatkozásokra lehet számítani.
Az állami vezetés elszámoltathatósági jelentése kiemelte, hogy az országnak már négy technológiai területen sikerült elérni az önállóságot - öt évvel ezelőtt még nem volt ilyen terület. A dokumentum azonban nem tért ki részletesen az egyes érintett ágazatokra és nem hasonlította össze azok jellemzőit más államokéval. Hszi Csin-ping külön megemlítette azonban azokat az ágazatokat, amelyekben Kína az elmúlt öt évben különleges áttörést ért el: a nagy repülőgépeket, az űrutazást és a műholdas navigációt. Ezek viszont különösen függenek az állami megrendelésektől és támogató szolgáltatásoktól, s nem képviselnek olyan független ágazatokat, amelyek nemzetközi szinten jól tudnának versenyezni.
Pontosan ez utóbbi a chipipar feladata, amelynek fejlesztésébe az állam már eddig is nagy összegeket fektetett be - ez többek között olyan vállalatokra vonatkozik, mint a Semiconductor Manufacturing International Corp (SMIC) vagy a Yangtze Memory Technologies. E konszernek egyike sem jutott vezető nemzetközi szerephez és alapvetően Kína továbbra is jelentős mértékben függ a külföldi technológiáktól. Éppen ezért ideje, hogy a chipszektorban jelentős modellváltás valósuljon meg a jövőben, a piacvezérelt helyett a nemzeti tőke által vezérelt modell jöhet.
A jelentés szintén nem tett említést a félvezető ágazatban elkönyvelt súlyos visszaesésekről. A legutóbbi, 2017-es pártkongresszus környékén például a vuhani önkormányzat és a pekingi befektetők több tízmilliárd jüant fektettek be a Wuhan Hongxin Semiconductor Manufacturing chipgyárban, amely havi 30 000 szilíciumostya gyártását ígérte, de mivel az üzem soha nem tudott gazdaságosan működni, így 2021-ben bezárták.