JohnnyCage
Akár több Terabyte-ot is elérhetnek a mágneses meghajtók
[IDG] A mágneses elven működő meghajtók a legújabb kutatások szerint jóval túlléphetik a rájuk korábban megadott elvi kapacitáshatárokat, így az ilyen elven működő meghajtók akár az 1 TB/négyzetcolos határt is túlszárnyalhatják.
Ed Grochowski, az IBM Corp. lemezes adattárolással foglalkozó részlegének programmenedzsere úgy véli, hogy a mágneses adattárolási technológiákkal elérhető maximális adatsűrűséget korábban jelentősen alábecsülték a kutatók, és az ilyen alapú technológiák a jövőben a jelenleginél még sokkal nagyobb adatmennyiség tárolására is képesek lesznek.
A jelenlegi legnagyobb adatsűrűségű meghajtók körülbelül 20 GB adatot tudnak tárolni egy négyzetcolnyi (2,54 x 2,54cm) területen. A Grochowski által számított maximális 1000 GB-hoz képest ez óriási, 50-szeres különbség.
A korábbi elképzelések szerint a mágneses adattárolás határa 40 GB/négyzetcol sűrűségnél lehet, mivel ez érték fölött különféle káros hatások bizonytalanná teszik a működést. Grochowski szerint ez a hozzáálás túl pesszimista, az IBM szakembere ugyanis bizonyosnak tartja, hogy az iparág továbbra is teljesíteni tudja az eddigi, évenként duplázádó adatsűrűséget.
Az első új technológia, amely a merevlemez-iparban bevezetésre kerül, az AFC nevet viseli. Az AntiFerromagnetic Coupled, azaz nem mágnesezhető anyaggal való elszigetelés azon az elven működik, hogy az egymás mellett lévő adatbitek kisebb mértékben zavarják egymást, ha közöttük nem mágnesezhető anyag van.
A hagyományos merevlemez-tányérok felülete homogén, kizárólag jól mágnesezhető anyagot tartalmaz, mivel az adott pont mágnesezett, vagy éppen mágnesezetlen volta felel meg a bináris 0 és 1 értékeknek. Az új AFC technológiájú meghajtók lemezei nem homogén felületűek. Az AFC technológiájú lemezek felületén nem mágnesezhető anyag van, amibe helyenként mágnesezhető anyagból álló apró foltokat készítenek. Az adatok eme apró foltok tárolják, és a közöttük lévő mágnesezhetetlen anyag miatt nem hatnak egymásra.
"Ez az első technológia, amely a kapacitás korlátait távolabbra helyezi, és szerintem nagyon hamar bevezetésre fog kerülni az iparban" - mondta Grochowski. "A 200 GB/négyzetcol adatsűrűség elérésére igen jók a kilátások."
Egy másik, de az AFC-hez hasonlóan hatékony megoldás lehet, ha az adatbiteket tároló parányi foltokban a mágneses pólusok a lemez felületére nem párhuzamosan, hanem merőlegesen helyezkednek el, mivel az egymás mellett lévő foltok így kevésbé hatnak egymásra.
A két új technológia várhatóan egymással kombinálva fog majd megjelenni a jövő meghajtóiban, sőt a merevlemezekben az elkövetkezendő években egy harmadik technológia is bevezetésre kerül majd. A harmadik új technológia, amelyről Grochowski beszélt, az adatbitek tárolását segíti.
Az eljárás elve az, hogy az aktuális lemezfoltot, ahová az adatbit íráskor kerülne, egy lézersugár felhevíti, amely megkönnyíti a folt be- vagy lemágnesezését. Mivel a mágnesezés eljárása íly módon könnyebb, kisebb mágneses tér is elegendő az íráshoz, tehát a környező adatbitekre gyakorolt káros hatás is kisebb.
Ed Grochowski, az IBM Corp. lemezes adattárolással foglalkozó részlegének programmenedzsere úgy véli, hogy a mágneses adattárolási technológiákkal elérhető maximális adatsűrűséget korábban jelentősen alábecsülték a kutatók, és az ilyen alapú technológiák a jövőben a jelenleginél még sokkal nagyobb adatmennyiség tárolására is képesek lesznek.A jelenlegi legnagyobb adatsűrűségű meghajtók körülbelül 20 GB adatot tudnak tárolni egy négyzetcolnyi (2,54 x 2,54cm) területen. A Grochowski által számított maximális 1000 GB-hoz képest ez óriási, 50-szeres különbség.
A korábbi elképzelések szerint a mágneses adattárolás határa 40 GB/négyzetcol sűrűségnél lehet, mivel ez érték fölött különféle káros hatások bizonytalanná teszik a működést. Grochowski szerint ez a hozzáálás túl pesszimista, az IBM szakembere ugyanis bizonyosnak tartja, hogy az iparág továbbra is teljesíteni tudja az eddigi, évenként duplázádó adatsűrűséget.
Az első új technológia, amely a merevlemez-iparban bevezetésre kerül, az AFC nevet viseli. Az AntiFerromagnetic Coupled, azaz nem mágnesezhető anyaggal való elszigetelés azon az elven működik, hogy az egymás mellett lévő adatbitek kisebb mértékben zavarják egymást, ha közöttük nem mágnesezhető anyag van.
A hagyományos merevlemez-tányérok felülete homogén, kizárólag jól mágnesezhető anyagot tartalmaz, mivel az adott pont mágnesezett, vagy éppen mágnesezetlen volta felel meg a bináris 0 és 1 értékeknek. Az új AFC technológiájú meghajtók lemezei nem homogén felületűek. Az AFC technológiájú lemezek felületén nem mágnesezhető anyag van, amibe helyenként mágnesezhető anyagból álló apró foltokat készítenek. Az adatok eme apró foltok tárolják, és a közöttük lévő mágnesezhetetlen anyag miatt nem hatnak egymásra.
"Ez az első technológia, amely a kapacitás korlátait távolabbra helyezi, és szerintem nagyon hamar bevezetésre fog kerülni az iparban" - mondta Grochowski. "A 200 GB/négyzetcol adatsűrűség elérésére igen jók a kilátások."
Egy másik, de az AFC-hez hasonlóan hatékony megoldás lehet, ha az adatbiteket tároló parányi foltokban a mágneses pólusok a lemez felületére nem párhuzamosan, hanem merőlegesen helyezkednek el, mivel az egymás mellett lévő foltok így kevésbé hatnak egymásra.
A két új technológia várhatóan egymással kombinálva fog majd megjelenni a jövő meghajtóiban, sőt a merevlemezekben az elkövetkezendő években egy harmadik technológia is bevezetésre kerül majd. A harmadik új technológia, amelyről Grochowski beszélt, az adatbitek tárolását segíti.
Az eljárás elve az, hogy az aktuális lemezfoltot, ahová az adatbit íráskor kerülne, egy lézersugár felhevíti, amely megkönnyíti a folt be- vagy lemágnesezését. Mivel a mágnesezés eljárása íly módon könnyebb, kisebb mágneses tér is elegendő az íráshoz, tehát a környező adatbitekre gyakorolt káros hatás is kisebb.