Berta Sándor
Nemzetközi Űrállomás - 24 kísérletet végzett el a HPE szuperszámítógépe
A projekt már az első évben rendkívül sikeresnek bizonyult.
A NASA és a Hewlett Packard Enterprise (HPE) tavaly február 20-án a Cygnus NG-15 küldetés keretében juttatta fel a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére a Spaceborne Computer-2 szuperszámítógépet, amely a tervek alapján még legalább egy éven át fog működni. A Spaceborne Computer-2 eddig 24 kutatási kísérletet zárt le sikerrel. Kiderült, hogy a mesterséges intelligencia által támogatott, kellően nagy teljesítményű rendszerek nagy adatmennyiségeket tudnak valós időben feldolgozni és elég robusztusak ahhoz, hogy képesek legyenek kibírni a világűrben lévő körülményeket. Ráadásul ezek a megoldások hatékony segítséget jelentenek az űrhajósoknak és elkísérhetik őket a Holdra, a Marsra vagy akár azokon túlra is.
Dr. Mark Fernandez, a HPE Spaceborne Computer-2 részlegének vezetője kiemelte, hogy a kísérletek megmutatták a világűr feltérképezésére alkalmazható új lehetőségeket és mérföldköveket jelentenek az emberiség számára. A rendszereik úgy vannak megalkotva, hogy ellenálljanak a világűr fizikai körülményeinek, a sugárzásnak, a napkitöréseknek, a mikrometeoroknak, az instabil elektromos energiának és a rendszertelen hűtésnek.
Az egyik kísérletben a NASA és a Microsoft mesterséges intelligenciamodellt fejlesztett ki az űrhajósok kesztyűinek elemzésére. A kesztyűket az űrhajósok az űrséták során viselik, amikor berendezéseket javítanak meg vagy új műszereket szerelnek fel a Nemzetközi Űrállomásra. A mesterséges intelligenciamodellt arra használták, hogy gyorsan elemezzék a nemrég viselt kesztyűkről készült fotókat és videofelvételeket az űrben. Ha sérülést észleltek, akkor a mesterséges intelligencia által kommentált fényképet készítettek az űrben, amelyet elküldtek a Földre, hogy megjelöljék azokat a területeket, ahol a NASA mérnökeinek további vizsgálatokat végezniük.
Egy másik kísérlet a 3D-nyomtatást vizsgálta, amely segíthet az űrhajósoknak a hosszú utazások során a javítások vagy az új felszerelések beépítése során. A Cornell Egyetem kutatói olyan modellező szoftvert fejlesztettek ki, amely képes szimulálni a fém alkatrészek 3D-nyomtatását és még az űrben uralkodó zord körülmények között történő nyomtatásból eredő hibákat vagy deformációkat is előre jelezni. A programot sikeresen tesztelték, ami azt bizonyítja, hogy az űrben is használható egy alkatrész digitális szimulációjára azért, hogy megértsük, hogy az miként fog viselkedni a valóságban.
A NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) pedig azokat a deep learning, avagy mély tanulási következtető hálózatokat tesztelte, amelyeket a Földről készült képek katasztrófa utáni elemzésére terveztek. A JPL a Földet az űrből figyeli például az éghajlat tanulmányozására, de a különböző katasztrófák, így az árvizek és a hurrikánok után is segít.
A NASA és a Hewlett Packard Enterprise (HPE) tavaly február 20-án a Cygnus NG-15 küldetés keretében juttatta fel a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére a Spaceborne Computer-2 szuperszámítógépet, amely a tervek alapján még legalább egy éven át fog működni. A Spaceborne Computer-2 eddig 24 kutatási kísérletet zárt le sikerrel. Kiderült, hogy a mesterséges intelligencia által támogatott, kellően nagy teljesítményű rendszerek nagy adatmennyiségeket tudnak valós időben feldolgozni és elég robusztusak ahhoz, hogy képesek legyenek kibírni a világűrben lévő körülményeket. Ráadásul ezek a megoldások hatékony segítséget jelentenek az űrhajósoknak és elkísérhetik őket a Holdra, a Marsra vagy akár azokon túlra is.
Dr. Mark Fernandez, a HPE Spaceborne Computer-2 részlegének vezetője kiemelte, hogy a kísérletek megmutatták a világűr feltérképezésére alkalmazható új lehetőségeket és mérföldköveket jelentenek az emberiség számára. A rendszereik úgy vannak megalkotva, hogy ellenálljanak a világűr fizikai körülményeinek, a sugárzásnak, a napkitöréseknek, a mikrometeoroknak, az instabil elektromos energiának és a rendszertelen hűtésnek.
Az egyik kísérletben a NASA és a Microsoft mesterséges intelligenciamodellt fejlesztett ki az űrhajósok kesztyűinek elemzésére. A kesztyűket az űrhajósok az űrséták során viselik, amikor berendezéseket javítanak meg vagy új műszereket szerelnek fel a Nemzetközi Űrállomásra. A mesterséges intelligenciamodellt arra használták, hogy gyorsan elemezzék a nemrég viselt kesztyűkről készült fotókat és videofelvételeket az űrben. Ha sérülést észleltek, akkor a mesterséges intelligencia által kommentált fényképet készítettek az űrben, amelyet elküldtek a Földre, hogy megjelöljék azokat a területeket, ahol a NASA mérnökeinek további vizsgálatokat végezniük.
Egy másik kísérlet a 3D-nyomtatást vizsgálta, amely segíthet az űrhajósoknak a hosszú utazások során a javítások vagy az új felszerelések beépítése során. A Cornell Egyetem kutatói olyan modellező szoftvert fejlesztettek ki, amely képes szimulálni a fém alkatrészek 3D-nyomtatását és még az űrben uralkodó zord körülmények között történő nyomtatásból eredő hibákat vagy deformációkat is előre jelezni. A programot sikeresen tesztelték, ami azt bizonyítja, hogy az űrben is használható egy alkatrész digitális szimulációjára azért, hogy megértsük, hogy az miként fog viselkedni a valóságban.
A NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) pedig azokat a deep learning, avagy mély tanulási következtető hálózatokat tesztelte, amelyeket a Földről készült képek katasztrófa utáni elemzésére terveztek. A JPL a Földet az űrből figyeli például az éghajlat tanulmányozására, de a különböző katasztrófák, így az árvizek és a hurrikánok után is segít.