Berta Sándor
A kriptovalutákkal nem kerülhetők ki az orosz pénzügyi szankciók
A virtuális fizetőeszközökkel kereskedő tőzsdék tiltakoznak az ellen, hogy nem tesznek semmit az Oroszország elleni szankciók bevezetéséért.
A Coinbase blogbejegyzésében kiemelte, hogy a bitcoin és más digitális pénzek nem különösen jók a pénzügyi szankciók elkerülésére. A platform ennek ellenére körülbelül 25 000 orosz cím esetében blokkolja a hozzáféréseket, mert azok illegális tevékenységekkel vannak kapcsolatban. A feketelista már több éve létezik és kifejezetten a bűnözők visszaszorítására irányul.
Paul Grewal, a kripto-tőzsde jogi vezetője rámutatott, hogy a kriptovaluták esetében ugyanúgy követhetők a pénzmozgások, sőt, bizonyos esetekben a címek közötti tevékenységek még jobban is ellenőrizhetők, mint a hagyományos pénzügyi rendszernél. Ennek oka, hogy az alkalmazott blokklánc technológia miatt a pénzmozgásokba nyilvánosan be lehet tekinteni. A menedzser mindezt azzal egészítette ki, hogy a szankciók kijátszásához Oroszországnak rendkívül nagy mennyiségű virtuális fizetőeszköz-vagyont kellene felhalmoznia. Bár nem szabad elfelejteni, hogy az orosz nemzeti bank 630 milliárd dollár tartalékon ül, amely a digitális pénzek napi kereskedelmi volumenének az öt-tízszerese.
Hasonló érveket sorakoztatott fel Changpeng Zhao, a Binance első embere is. Ő úgy vélte, hogy a virtuális fizetőeszközök kapitalizációja túl kevés az aktuális Oroszország elleni szankciók kijátszásához, ráadásul a digitális pénzek elfogadottsága nem is túl elterjedt az országban. Zhao szerint még a kifejezetten a magánélet védelmére megalkotott Monero sem alternatíva, hiszen az összértéke csupán 3 milliárd dollár, tehát nehezen tudna ebbe menekülni az 1500 milliárd dollárnyi orosz nemzeti össztermék.
A Coinbase blogbejegyzésében kiemelte, hogy a bitcoin és más digitális pénzek nem különösen jók a pénzügyi szankciók elkerülésére. A platform ennek ellenére körülbelül 25 000 orosz cím esetében blokkolja a hozzáféréseket, mert azok illegális tevékenységekkel vannak kapcsolatban. A feketelista már több éve létezik és kifejezetten a bűnözők visszaszorítására irányul.
Paul Grewal, a kripto-tőzsde jogi vezetője rámutatott, hogy a kriptovaluták esetében ugyanúgy követhetők a pénzmozgások, sőt, bizonyos esetekben a címek közötti tevékenységek még jobban is ellenőrizhetők, mint a hagyományos pénzügyi rendszernél. Ennek oka, hogy az alkalmazott blokklánc technológia miatt a pénzmozgásokba nyilvánosan be lehet tekinteni. A menedzser mindezt azzal egészítette ki, hogy a szankciók kijátszásához Oroszországnak rendkívül nagy mennyiségű virtuális fizetőeszköz-vagyont kellene felhalmoznia. Bár nem szabad elfelejteni, hogy az orosz nemzeti bank 630 milliárd dollár tartalékon ül, amely a digitális pénzek napi kereskedelmi volumenének az öt-tízszerese.
Hasonló érveket sorakoztatott fel Changpeng Zhao, a Binance első embere is. Ő úgy vélte, hogy a virtuális fizetőeszközök kapitalizációja túl kevés az aktuális Oroszország elleni szankciók kijátszásához, ráadásul a digitális pénzek elfogadottsága nem is túl elterjedt az országban. Zhao szerint még a kifejezetten a magánélet védelmére megalkotott Monero sem alternatíva, hiszen az összértéke csupán 3 milliárd dollár, tehát nehezen tudna ebbe menekülni az 1500 milliárd dollárnyi orosz nemzeti össztermék.