Berta Sándor
Magnéziumhiány is várható?
A chiphiány mellett más problémákkal is meg kell küzdenie a közeljövőben az iparnak.
2021 január óta tart a globális chiphiány, ami messze nem csak az IT-ágazatot érinti, például öbb autógyártó is leállította a szalagjait. A helyzet azóta sem javult, sőt, tavaly decemberben már arról szóltak a hírek, hogy a helyzet normalizálódásáig akár több esztendő is eltelhet.
A chiphiány mellett vagy után magnéziumhiány, illetve komoly működési zavarok is jelentkezhetnek a szállítói láncban. Legalábbis erre számít a logisztikai terület két szakértője, Bernd Martens, az Audi egykori beszerzési vezetője és Dirk Hecht ingolstadti gazdasági professzor. Hecht az álláspontjukat azzal támasztotta alá, hogy jelenleg Kína uralja a világ félvezetőpiacát és a magnézium kitermelésében gyakorlatilag monopolhelyzetben van, hiszen a globális termelés 87 százalékát az ázsiai államban végzik.
Az, hogy az anyagból ilyen jelentős hiány alakult ki, már most is rekordárakat eredményezett, a szállításokban is komoly csúszások történhetnek. A helyzetet stabilizáló politikai-stratégiai intézkedések elmaradtak. A professzor hozzátette, hogy a szituáció nem kizárólag a koronavírus-járvány miatt alakult ki, hanem azért, mert Kína hatékonyan valósítja meg a fő technológiákkal kapcsolatos ötéves tervét.
Martens bírálta azt a jelenlegi gyakorlatot, hogy a nyersanyag-vásárlókat elsősorban a költségek érdeklik. A korábbi menedzser szerint az ellátási nehézségek és a rekordárak aktuális példái vagy a ritkaföldfémekkel kapcsolatban néhány évvel ezelőtt felmerült problémák világosan megmutatták, hogy az eddigi eljárások zsákutcába vezettek. Az európai iparpolitika elhanyagolta, hogy a nyersanyagok bányászatába és a vezető technológiákba (akkumulátorok, félvezetők, távközlés stb.) fektessen be. Ezáltal a kontinens mostanra komoly mértékben függ Kínától.
2021 január óta tart a globális chiphiány, ami messze nem csak az IT-ágazatot érinti, például öbb autógyártó is leállította a szalagjait. A helyzet azóta sem javult, sőt, tavaly decemberben már arról szóltak a hírek, hogy a helyzet normalizálódásáig akár több esztendő is eltelhet.
A chiphiány mellett vagy után magnéziumhiány, illetve komoly működési zavarok is jelentkezhetnek a szállítói láncban. Legalábbis erre számít a logisztikai terület két szakértője, Bernd Martens, az Audi egykori beszerzési vezetője és Dirk Hecht ingolstadti gazdasági professzor. Hecht az álláspontjukat azzal támasztotta alá, hogy jelenleg Kína uralja a világ félvezetőpiacát és a magnézium kitermelésében gyakorlatilag monopolhelyzetben van, hiszen a globális termelés 87 százalékát az ázsiai államban végzik.
Az, hogy az anyagból ilyen jelentős hiány alakult ki, már most is rekordárakat eredményezett, a szállításokban is komoly csúszások történhetnek. A helyzetet stabilizáló politikai-stratégiai intézkedések elmaradtak. A professzor hozzátette, hogy a szituáció nem kizárólag a koronavírus-járvány miatt alakult ki, hanem azért, mert Kína hatékonyan valósítja meg a fő technológiákkal kapcsolatos ötéves tervét.
Martens bírálta azt a jelenlegi gyakorlatot, hogy a nyersanyag-vásárlókat elsősorban a költségek érdeklik. A korábbi menedzser szerint az ellátási nehézségek és a rekordárak aktuális példái vagy a ritkaföldfémekkel kapcsolatban néhány évvel ezelőtt felmerült problémák világosan megmutatták, hogy az eddigi eljárások zsákutcába vezettek. Az európai iparpolitika elhanyagolta, hogy a nyersanyagok bányászatába és a vezető technológiákba (akkumulátorok, félvezetők, távközlés stb.) fektessen be. Ezáltal a kontinens mostanra komoly mértékben függ Kínától.