Flow
A mobiltelefon lehet légikatasztrófa okozója?
A mobiltelefon nem kézifegyver. Bár a los angelesi ügyvéd, Earl Imhoff is párhuzamot vont a két dolog közt, mikor azt állította, hogy a mobiltelefon gyártók óriási perekkel nézhetnének szembe, ha termékeikről bebizonyosodna: repülőgép-szerencsétlenség okozói.
"Ez egy időszerű kérdés," - állítja Imhoff, a Coudert Brothers jogi iroda munkatársa. "az eset sokban hasonló a kézifegyvergyártó-iparban folyó pereskedéshez."
A vizsgálatok a mobiltelefonok használatát egy légikatasztrófa és egy nemrégiben történt kényszerleszállás lehetséges kiváltó okaként kezelik. A légitársaságok nem engedélyezik a legtöbb vezeték nélküli berendezés használatát a repülőút során, mert a kibocsátott jelek interferálódhatnak a gépet vezérlő jelekkel - bár a légijárműipar csak anekdotaszerű bizonyítékokkal támasztotta alá félelmeit. Azonban ha a vizsgálatok kimutatják, hogy a Crossair gépének lezuhanását egy bekapcsolva hagyott/felejtett mobiltelefon okozta, akkor a légitársaság és a mobiltelefongyártók felelősségre vonhatók.
Imhoff szerint nem lenne könnyű pert nyerni bárki ellen is ebben az esetben, és kissé erőltetettnek tűnhet egy mobiltelefont hibáztatni 10 ember haláláért. "Ez a jog nagymértékű kiterjesztése lenne. Nem hinném, hogy a fegyverhez való hasonlítás sikert eredményezne. Ha mégis, perek tömkelege előtt nyílna meg az ajtó." Az ügy megközelítésének egyik oldala az lehet, hogy a telefont, akárcsak egy fegyvert, valakinek működtetnie kellett. Mivel az illető legtöbb esetben szintén áldozat, függőben marad a kérdés: Ki a felelős a levegőben?
"Egy telefon fedélzeten történő használata miatt bekövetkező katasztrófa esetén a légitársaság tehető felelőssé" vallja Robert Clifford, az Alaska Airlines 261-es járatának katasztrófája során elhunytak családjainak önalkalmazott jogi képviselője. "A telefongyártók felé nem léphetünk fel semmilyen követeléssel." Clifford szerint a légitársaságokank jóval nagyobb felelősségük van, mint egy taxisnak 4 utassal, ezért a legmagasabb biztonságot kell garantálniuk. A megelőzés lenne a legtökéletesebb megoldás.
A társaságok állítása szerint megfelelő tájékoztatást kapnak utasaik, több ízben az is előfordult, hogy szabályszegőket tartóztattak le. "Mi megalkottuk a szabályokat, és világosan leszögeztük: tilos használni a mobiltelefonokat" - állítja az FAA szóvivője, Alison Duquette.
Költségvetési okokból korábban az FAA nem támogatta a Megawave által kifejlesztett detektor felszerelését, mely a mobilkészülék-aktivitást érzékelte volna. A légitársaságok így a szabályalkotó FAA-t hibáztatják, az FAA pedig a légitársaságoktól várná el a meglévő szabályok pontosabb betartását. Persze ez már egymásra mutogatás.
A felperesek vitatkozhatnának, hogy a mobilkészülék-gyártók a veszély ismeretében sem fektettek különös hangsúlyt a figyelmeztetésre. A Nokia például a következő figyelmeztetést helyezte el felhasználói kézikönyvében: "Légi járművön kikapcsolni. Ne használja készülékét repülőgépen, mert interferencia léphet fel a navigációs berendezés jeleivel. A készülék repülőgépen történő használata illegális!"
"Ez egy időszerű kérdés," - állítja Imhoff, a Coudert Brothers jogi iroda munkatársa. "az eset sokban hasonló a kézifegyvergyártó-iparban folyó pereskedéshez."
A vizsgálatok a mobiltelefonok használatát egy légikatasztrófa és egy nemrégiben történt kényszerleszállás lehetséges kiváltó okaként kezelik. A légitársaságok nem engedélyezik a legtöbb vezeték nélküli berendezés használatát a repülőút során, mert a kibocsátott jelek interferálódhatnak a gépet vezérlő jelekkel - bár a légijárműipar csak anekdotaszerű bizonyítékokkal támasztotta alá félelmeit. Azonban ha a vizsgálatok kimutatják, hogy a Crossair gépének lezuhanását egy bekapcsolva hagyott/felejtett mobiltelefon okozta, akkor a légitársaság és a mobiltelefongyártók felelősségre vonhatók.
Imhoff szerint nem lenne könnyű pert nyerni bárki ellen is ebben az esetben, és kissé erőltetettnek tűnhet egy mobiltelefont hibáztatni 10 ember haláláért. "Ez a jog nagymértékű kiterjesztése lenne. Nem hinném, hogy a fegyverhez való hasonlítás sikert eredményezne. Ha mégis, perek tömkelege előtt nyílna meg az ajtó." Az ügy megközelítésének egyik oldala az lehet, hogy a telefont, akárcsak egy fegyvert, valakinek működtetnie kellett. Mivel az illető legtöbb esetben szintén áldozat, függőben marad a kérdés: Ki a felelős a levegőben?
"Egy telefon fedélzeten történő használata miatt bekövetkező katasztrófa esetén a légitársaság tehető felelőssé" vallja Robert Clifford, az Alaska Airlines 261-es járatának katasztrófája során elhunytak családjainak önalkalmazott jogi képviselője. "A telefongyártók felé nem léphetünk fel semmilyen követeléssel." Clifford szerint a légitársaságokank jóval nagyobb felelősségük van, mint egy taxisnak 4 utassal, ezért a legmagasabb biztonságot kell garantálniuk. A megelőzés lenne a legtökéletesebb megoldás.
A társaságok állítása szerint megfelelő tájékoztatást kapnak utasaik, több ízben az is előfordult, hogy szabályszegőket tartóztattak le. "Mi megalkottuk a szabályokat, és világosan leszögeztük: tilos használni a mobiltelefonokat" - állítja az FAA szóvivője, Alison Duquette.
Költségvetési okokból korábban az FAA nem támogatta a Megawave által kifejlesztett detektor felszerelését, mely a mobilkészülék-aktivitást érzékelte volna. A légitársaságok így a szabályalkotó FAA-t hibáztatják, az FAA pedig a légitársaságoktól várná el a meglévő szabályok pontosabb betartását. Persze ez már egymásra mutogatás.
A felperesek vitatkozhatnának, hogy a mobilkészülék-gyártók a veszély ismeretében sem fektettek különös hangsúlyt a figyelmeztetésre. A Nokia például a következő figyelmeztetést helyezte el felhasználói kézikönyvében: "Légi járművön kikapcsolni. Ne használja készülékét repülőgépen, mert interferencia léphet fel a navigációs berendezés jeleivel. A készülék repülőgépen történő használata illegális!"