Berta Sándor
Nem gyengítené a titkosításokat az EU
Még mindig nem egyértelmű, hogy mit akar a szervezet.
Az Európai Unió tagállamai azt tervezik, hogy kiterjesztik a digitális ellenőrzést és egy "fő kulcsot" követelnek a különböző azonnali üzenetküldő szolgáltatások, például a Signal, a Telegram, a Threema és a WhatsApp fejlesztőitől. Mindegyik szoftver készítőjét köteleznék arra, hogy kiskaput biztosítsanak a hatóságok számára. A Threema vezetője elutasította a felmerült elképzeléseket.
Ylva Johansson, az Európai Unió belügyi biztosa ezután komoly kampányba kezdett azért, hogy a bűnüldöző hatóságok hozzáférhessenek a különböző kommunikációs és más szolgáltatások titkosított adataihoz. A politikus kijelentette, hogy az Európai Unió tagországai között a jelenleginél jobb adatcserére van szükség és a titkosítás nem vezethet oda, hogy szörnyű bűncselekményeket követnek el a segítségével.
Az ügy azonban nemrég újabb fordulatot vett, ugyanis Ylva Johansson a múlt hét végén levelet írt néhány európai parlamenti képviselőnek és azt hangsúlyozta, hogy az azonnali üzenetküldő és más programokba beépített titkosításokat nem kellene gyengíteni.
A politikus kiemelte, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy semmilyen olyan megoldás ne kerülhessen szóba a jövőben, amely alapvetően gyengítheti a titkosítást vagy azt közvetve vagy közvetlenül minden európai uniós állampolgár számára megtiltja. Emellett kiderült, hogy az Európai Unió és az Európai Bizottság semmilyen kiskapukat nem tervez.
Ezt követően az európai uniós biztos egy Moritz Körner, Claudia Gamon és Sophie in't Veld liberális európai parlamenti képviselőknek címzett válaszlevélben már úgy fogalmazott, hogy „az Európai Bizottság figyelemmel fogja követni az ügyben a fejleményeket, hogy szükség esetén azonnal beavatkozhasson és biztosíthassa, hogy a hatóságok minden olyan eszközt megkapjanak, amelyek lehetővé teszik a számukra a feladataik hatékony és időben való elvégzését. Ez a folyamat a magánélet védelmével kapcsolatos és a tisztességes eljáráshoz való jog teljes szavatolása mellett valósul majd meg, s összhangban lesz az európai uniós joggal.”
A két levél lényege: a titkosítást úgy kell gyengíteni, hogy az ne gyengüljön. Moritz Körner úgy kommentálta a fejleményeket, hogy az európai parlamenti képviselőknek résen kell lenniük, mert az ügy még közel sem került le a napirendről, a biztonsági hatóságok és a tagországok folytatni fogják a témában a nyomásgyakorlást.
Az Európai Unió tagállamai azt tervezik, hogy kiterjesztik a digitális ellenőrzést és egy "fő kulcsot" követelnek a különböző azonnali üzenetküldő szolgáltatások, például a Signal, a Telegram, a Threema és a WhatsApp fejlesztőitől. Mindegyik szoftver készítőjét köteleznék arra, hogy kiskaput biztosítsanak a hatóságok számára. A Threema vezetője elutasította a felmerült elképzeléseket.
Ylva Johansson, az Európai Unió belügyi biztosa ezután komoly kampányba kezdett azért, hogy a bűnüldöző hatóságok hozzáférhessenek a különböző kommunikációs és más szolgáltatások titkosított adataihoz. A politikus kijelentette, hogy az Európai Unió tagországai között a jelenleginél jobb adatcserére van szükség és a titkosítás nem vezethet oda, hogy szörnyű bűncselekményeket követnek el a segítségével.
Az ügy azonban nemrég újabb fordulatot vett, ugyanis Ylva Johansson a múlt hét végén levelet írt néhány európai parlamenti képviselőnek és azt hangsúlyozta, hogy az azonnali üzenetküldő és más programokba beépített titkosításokat nem kellene gyengíteni.
A politikus kiemelte, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy semmilyen olyan megoldás ne kerülhessen szóba a jövőben, amely alapvetően gyengítheti a titkosítást vagy azt közvetve vagy közvetlenül minden európai uniós állampolgár számára megtiltja. Emellett kiderült, hogy az Európai Unió és az Európai Bizottság semmilyen kiskapukat nem tervez.
Ezt követően az európai uniós biztos egy Moritz Körner, Claudia Gamon és Sophie in't Veld liberális európai parlamenti képviselőknek címzett válaszlevélben már úgy fogalmazott, hogy „az Európai Bizottság figyelemmel fogja követni az ügyben a fejleményeket, hogy szükség esetén azonnal beavatkozhasson és biztosíthassa, hogy a hatóságok minden olyan eszközt megkapjanak, amelyek lehetővé teszik a számukra a feladataik hatékony és időben való elvégzését. Ez a folyamat a magánélet védelmével kapcsolatos és a tisztességes eljáráshoz való jog teljes szavatolása mellett valósul majd meg, s összhangban lesz az európai uniós joggal.”
A két levél lényege: a titkosítást úgy kell gyengíteni, hogy az ne gyengüljön. Moritz Körner úgy kommentálta a fejleményeket, hogy az európai parlamenti képviselőknek résen kell lenniük, mert az ügy még közel sem került le a napirendről, a biztonsági hatóságok és a tagországok folytatni fogják a témában a nyomásgyakorlást.