Berta Sándor
Sikeresebbek az új területek felé nyitó cégek
A hagyományos dolgokhoz ragaszkodó vállalatok viszont nem számíthatnak állandó sikerekre.
A Stryber nevű svájci társaság a különböző konszernek megbízásából startupokat alapít és most egy tanulmányban összegezte az elmúlt években szerzett tapasztalatait. A Handelsblatt birtokába került dokumentumból kiderült, hogy az 1838 megvizsgált óriáscégnek csak közel egyharmada tudta az elmúlt tíz esztendőben egy új üzleti területen megvetni a lábát. Jan Sedlacek, a Stryber társalapítója kiemelte, hogy túl sok vállalat hagyja kiaknázatlanul a növekedési lehetőségeket, holott minden vezetőnek meg kellene kérdeznie magától, hogy miként tudná a legjobban kihasználni a társasága erősségeit azért, hogy új üzleti területeken jelenhessenek meg.
A pénzügyi számok világosan alátámasztják, hogy nagyobb bevételhez és a részvényesek több pénzhez jutnak azok a konszernek, amelyek mernek új dolgokba belevágni. Különösen azok a cégek számíthatnak kiemelkedő eredményekre, amelyek akár a radikális átszervezéseket is vállalják azért, hogy a bevételeik akár több mint 50 százalékát is az új piacokról szerezzék. Ezek a piaci szereplők 2010 és 2019 között évente átlagosan 11,2 százalékos bevételnövekedést könyvelhettek el, míg a hagyományos területekhez ragaszkodó vetélytársaiknál ez az arány csupán 7,3 százalék volt. 2010 és 2013 között az újítani hajlandó vállalatok részvénye 10,1-13,8 százalékkal drágultak, míg a hagyományos stratégiát követőké csak 9,7 százalékkal.
Azt ugyanakkor a Stryber szakértői sem vitatták, hogy az új területeken való megjelenés nagyobb kockázatokat is magában hordoz. De, mint a számok mutatták, a kockázatvállalás a legtöbb esetben kifizetődik, s nem csupán anyagilag, hanem a versenytársakkal szemben kiépített előny miatt is.
A Stryber nevű svájci társaság a különböző konszernek megbízásából startupokat alapít és most egy tanulmányban összegezte az elmúlt években szerzett tapasztalatait. A Handelsblatt birtokába került dokumentumból kiderült, hogy az 1838 megvizsgált óriáscégnek csak közel egyharmada tudta az elmúlt tíz esztendőben egy új üzleti területen megvetni a lábát. Jan Sedlacek, a Stryber társalapítója kiemelte, hogy túl sok vállalat hagyja kiaknázatlanul a növekedési lehetőségeket, holott minden vezetőnek meg kellene kérdeznie magától, hogy miként tudná a legjobban kihasználni a társasága erősségeit azért, hogy új üzleti területeken jelenhessenek meg.
A pénzügyi számok világosan alátámasztják, hogy nagyobb bevételhez és a részvényesek több pénzhez jutnak azok a konszernek, amelyek mernek új dolgokba belevágni. Különösen azok a cégek számíthatnak kiemelkedő eredményekre, amelyek akár a radikális átszervezéseket is vállalják azért, hogy a bevételeik akár több mint 50 százalékát is az új piacokról szerezzék. Ezek a piaci szereplők 2010 és 2019 között évente átlagosan 11,2 százalékos bevételnövekedést könyvelhettek el, míg a hagyományos területekhez ragaszkodó vetélytársaiknál ez az arány csupán 7,3 százalék volt. 2010 és 2013 között az újítani hajlandó vállalatok részvénye 10,1-13,8 százalékkal drágultak, míg a hagyományos stratégiát követőké csak 9,7 százalékkal.
Azt ugyanakkor a Stryber szakértői sem vitatták, hogy az új területeken való megjelenés nagyobb kockázatokat is magában hordoz. De, mint a számok mutatták, a kockázatvállalás a legtöbb esetben kifizetődik, s nem csupán anyagilag, hanem a versenytársakkal szemben kiépített előny miatt is.