Gyurkity Péter
Az agyat utánozza egy új, kisebb chip
A friss memrisztor esetében ötvözetek segítségével sikerült csökkenteni a méretet.
Az MIT kutatói a napokban tették közzé érdekes munkájuk eddigi eredményeit, hivatalos közleményben árulva el a fontosabb részleteket, miközben a teljes tanulmányt a Nature magazin lapjain publikálták. Ebből megtudjuk, hogy a memrisztorok területén sikerült komoly áttörést elérniük, mégpedig egy új, eddig nem alkalmazott megoldással.
A szakemberek az úgynevezett „agy a chipen” fejlesztéssel az emberi szerv legfőbb tulajdonságát igyekeznek lemásolni, amire korábban már láttunk példát, hiszen a memrisztorok tulajdonképpen 2007 óta rendelkezésünkre állnak, viszont itt a méret leszorítása eddig nagy akadályokba ütközött. A memrisztor, tehát a memóriával rendelkező ellenállás, akárcsak a biológiai agy szinapszisa, megváltozik, amikor impulzusok haladnak át rajta, ennek lényege, hogy emlékszik erre az impulzusra. Ez a tulajdonság alkotja a neuronokat és a köztük lévő kapcsolatokat utánzó tanulási rendszer alapját, ami nagyobb méretekben működött eddig igazán jól, az elektródák közötti csatorna vékonyabb példányainál viszont már megbízhatósági korlátokban ütköztünk. Ezt sikerült most a jelek szerint áthidalni, mégpedig a metallurgiából jól ismert tétellel, miszerint az ötvözetek az őket alkotó fémekhez képest eltérő tulajdonságokat nyújtanak nekünk.
Ennek keretében a pozitív elektródát az ezüst és a réz ötvözetéből állították elő, míg annak negatív társát szilíciumból hozták létre, ezzel az ionok átvezetése terén megbízható és konzisztens adatokat sikerült felmutatni. A végeredmény egy 1 négyzetmilliméteres chip, amelyen több tízezer memrisztor helyezkedik el, ez pedig a jelek szerint tökéletesen megfelelt a kutatók által számára kijelölt feladat végrehajtására, amivel sikerült igazolni az előzetes várakozásokat. A munka során a Captain America által hordozott pajzsot, annak képét mentették el fekete-fehér változatban, minden egyes memrisztorra egy-egy pixelt bízva, a kívánt árnyalat szerint módosítva a vezetőképességet. A teszten az új chip jobban szerepelt korábban előállított társainál, amit később képfeldolgozási feladattal is visszaigazoltak.
Ezen a területen természetesen még messze vagyunk a kereskedelmi jellegű alkalmazástól, ám a méret leszorítása és a memrisztorok számának jelentős mértékű növekedése azzal kecsegtet, hogy belátható időn belül ilyen komponensek is megjelennek majd a mindennapokba szánt eszközökben.
Az MIT kutatói a napokban tették közzé érdekes munkájuk eddigi eredményeit, hivatalos közleményben árulva el a fontosabb részleteket, miközben a teljes tanulmányt a Nature magazin lapjain publikálták. Ebből megtudjuk, hogy a memrisztorok területén sikerült komoly áttörést elérniük, mégpedig egy új, eddig nem alkalmazott megoldással.
A szakemberek az úgynevezett „agy a chipen” fejlesztéssel az emberi szerv legfőbb tulajdonságát igyekeznek lemásolni, amire korábban már láttunk példát, hiszen a memrisztorok tulajdonképpen 2007 óta rendelkezésünkre állnak, viszont itt a méret leszorítása eddig nagy akadályokba ütközött. A memrisztor, tehát a memóriával rendelkező ellenállás, akárcsak a biológiai agy szinapszisa, megváltozik, amikor impulzusok haladnak át rajta, ennek lényege, hogy emlékszik erre az impulzusra. Ez a tulajdonság alkotja a neuronokat és a köztük lévő kapcsolatokat utánzó tanulási rendszer alapját, ami nagyobb méretekben működött eddig igazán jól, az elektródák közötti csatorna vékonyabb példányainál viszont már megbízhatósági korlátokban ütköztünk. Ezt sikerült most a jelek szerint áthidalni, mégpedig a metallurgiából jól ismert tétellel, miszerint az ötvözetek az őket alkotó fémekhez képest eltérő tulajdonságokat nyújtanak nekünk.
Ennek keretében a pozitív elektródát az ezüst és a réz ötvözetéből állították elő, míg annak negatív társát szilíciumból hozták létre, ezzel az ionok átvezetése terén megbízható és konzisztens adatokat sikerült felmutatni. A végeredmény egy 1 négyzetmilliméteres chip, amelyen több tízezer memrisztor helyezkedik el, ez pedig a jelek szerint tökéletesen megfelelt a kutatók által számára kijelölt feladat végrehajtására, amivel sikerült igazolni az előzetes várakozásokat. A munka során a Captain America által hordozott pajzsot, annak képét mentették el fekete-fehér változatban, minden egyes memrisztorra egy-egy pixelt bízva, a kívánt árnyalat szerint módosítva a vezetőképességet. A teszten az új chip jobban szerepelt korábban előállított társainál, amit később képfeldolgozási feladattal is visszaigazoltak.
Ezen a területen természetesen még messze vagyunk a kereskedelmi jellegű alkalmazástól, ám a méret leszorítása és a memrisztorok számának jelentős mértékű növekedése azzal kecsegtet, hogy belátható időn belül ilyen komponensek is megjelennek majd a mindennapokba szánt eszközökben.