Berta Sándor

Nyolcmagos orosz processzort fejlesztettek ki

Moszkva egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz azért, hogy a hardverek szempontjából is függetlenedni tudjon a nyugati világtól.

A Moszkvai SPARC Technológiai Központ (MCST) megalkotta az Elbrus-8CB típusú nyolcmagos processzorát, amelynek a maximális órajele 1,5 GHz. A központi egység érdekessége, hogy jelentős mértékben különbözik nem csupán az AMD és az Intel, hanem még a Zhaoxin által készített CPU-któl is, mivel a Very Long Instruction Word (VLIW) architektúrára épül.

Az Elbrus-8CB elvileg már több mint egy éve létezik, de most számos anyag vált róla elérhetővé. Az MCST tájékoztatása alapján a processzort a Taiwan Semiconductor Manufacturing (TSMC) készíti 28 nanométeres gyártási eljárás segítségével. A központi egység 2,78 milliárd tranzisztort tartalmaz. Minden egyes CPU-mag 64 kilobájt elsődleges és 128 kilobájt másodlagos gyorsítótárat használhat, valamint 16 megabájt harmadlagos gyorsítótárral gazdálkodhat. Emellett az egyes processzormagok további 512 kilobájt másodlagos gyorsítótárat is használhatnak. Az Elbrus-8CD négy ECC-védett DDR4-2400-as memóriacsatornával gazdálkodhat.

A VLIW használata miatt sokkal több optimalizálásra van szükség, mint más processzorok esetében. Az ARM- vagy az x86-os központi egységek erőforrásait könnyebben lehet kiaknázni, ezért a VLIW-alapú CPU-k, például az Intel Itanium, sosem voltak igazán sikeresek. Ugyanakkor Oroszországban komoly hagyományai vannak a VLIW architektúrának, már az 1986-os Elbrus-3 is azon alapult. A mostani processzorokon a Linuxra épülő Elbrus OS fut.

2016 márciusában a T-Platforms orosz gyártó bemutatta a Tavolga terminál nevű minden egyben számítógépet, amely a Baikal Electronics által készített, MIPS-architektúrájú és passzív hűtésű Baikal-T1 processzorra épült.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dimo1111 #5
    Milyen órád van Szerjozsa? Mutatja a világidöt légnyomást páratartalmat szivverest.
    Hát ez nagyon jó.Nem rossz ,csak ez a két 35 kg os börönd kicsit nehéz hozzá...
  • intl #4
    azert nem mindig. pl kezileg adott terulet/telj/fogy kombobol legjobbat kihozni kezi optimalizacioval lehet a csiptervezetsben, nem automatikaval.
  • kvp #3
    A Sun architektura licenszeit a ceg Oracle altali felvasarlasa elott eleg sokan megvettek. Igy kerult anno az oroszokhoz is. Modern technologiaval legyartva eleg jo cpu-kat kapunk. A linux nativan tamogatja es minden mashoz ott a virtualizacios reteg. Hatalmas elonye, hogy az arm licenszekkel ellentetben nem kell minden egyes uj cpu valtozatot darabonkent licenszelni. (cserebe persze nem is fejleszti nekik senki, hazon belul kell megoldani)

    A kinaiak ezert hasznaljak a DEC alpha es a MIPS architekturakat, mivel azok mostanra mar teljesen nyiltak es ingyenesek.
  • gombabácsi #2
    de az optimalizálást a fordító végzi már ősrégóta... senki se kódol már asm-ban... nem is érdemes, ember már nem tud úgy optimalizálni mint egy fordító
  • VolJin #1
    A SPARC nem a SUN architektúrája volt?
    A 80-as évektől a 90-es bégéig volt használva szerverekben...