Berta Sándor
Globális kriptovaluta-szabályokra van szükség
A nemzeti vagy az egyes kontinenseken hozott intézkedések nem elegendők.
A Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) egy nemzetközi szervezet, amely a globális pénzügyi rendszert felügyeli és különböző ajánlásokat fogalmaz meg. Az FSB-t a Pénzügyi Stabilitási Fórum (FSF) utódszervezeteként a 2009 áprilisában Londonban rendezett G20-csúcstalálkozón hozták létre, a székhelye Bázelben van. A tagjai között vannak a G20-as államok, valamint Hollandia, Hongkong, Spanyolország, Svájc és Szingapúr nemzeti bankjai, továbbá olyan nemzetközi pénzintézetek és szervezetek, mint a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság.
Az FSB feladatai közé tartozik a pénzügyi rendszert fenyegető veszélyek kiszűrése és azok elleni intézkedések kidolgozása; a pénzügyi stabilitásért felelős intézetek közötti együttműködés és információcsere erősítése; illetve a piaci fejlődési folyamatok felügyelete és azok szabályozással való befolyásolása.
Az FSB most ismertette a kriptovaluták és az úgynevezett stablecoinok (digitális pénzek, amelyek értéke a hagyományos valuták árfolyamához van kötve) nemzetközi szabályozásával kapcsolatos javaslatait. Az utóbbiak legfontosabb eleme, hogy a hasonló kockázatokkal rendelkező pénzügyi megoldásokra ugyanolyan előírásoknak kellene vonatkozniuk és ebből a szempontból teljesen lényegtelennek kellene lennie, hogy az adott rendszer mögött milyen technológia van.
A szervezet álláspontja szerint a virtuális fizetőeszközök nemzetközi szabályozásának a megfogalmazott 10 javaslat alapján kellene megvalósulnia. A javaslatok között szerepel, hogy az egyes országok a korábbiaknál sokkal szorosabban működjenek együtt a kriptovaluták kérdésében és fontos annak megakadályozása, hogy a vállalatok kijátszhassák az államokat.
A digitális pénzrendszerek működtetőinek hatékonyan kellene kezelniük a veszélyes helyzeteket és gondoskodniuk kellene a kibertámadások elleni védelemről. Kiemelt cél továbbá, hogy az üzemeltetett rendszerek megakadályozzák a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását. Végül tisztázni kellene az egyes országok pénzügyi felügyeleteinek jogait, ahol pedig szabályozási hiányosságok vannak, azokat orvosolni kell és a hatályos előírásokat a mostani kor követelményeihez kell igazítani.
A Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) egy nemzetközi szervezet, amely a globális pénzügyi rendszert felügyeli és különböző ajánlásokat fogalmaz meg. Az FSB-t a Pénzügyi Stabilitási Fórum (FSF) utódszervezeteként a 2009 áprilisában Londonban rendezett G20-csúcstalálkozón hozták létre, a székhelye Bázelben van. A tagjai között vannak a G20-as államok, valamint Hollandia, Hongkong, Spanyolország, Svájc és Szingapúr nemzeti bankjai, továbbá olyan nemzetközi pénzintézetek és szervezetek, mint a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság.
Az FSB feladatai közé tartozik a pénzügyi rendszert fenyegető veszélyek kiszűrése és azok elleni intézkedések kidolgozása; a pénzügyi stabilitásért felelős intézetek közötti együttműködés és információcsere erősítése; illetve a piaci fejlődési folyamatok felügyelete és azok szabályozással való befolyásolása.
Az FSB most ismertette a kriptovaluták és az úgynevezett stablecoinok (digitális pénzek, amelyek értéke a hagyományos valuták árfolyamához van kötve) nemzetközi szabályozásával kapcsolatos javaslatait. Az utóbbiak legfontosabb eleme, hogy a hasonló kockázatokkal rendelkező pénzügyi megoldásokra ugyanolyan előírásoknak kellene vonatkozniuk és ebből a szempontból teljesen lényegtelennek kellene lennie, hogy az adott rendszer mögött milyen technológia van.
A szervezet álláspontja szerint a virtuális fizetőeszközök nemzetközi szabályozásának a megfogalmazott 10 javaslat alapján kellene megvalósulnia. A javaslatok között szerepel, hogy az egyes országok a korábbiaknál sokkal szorosabban működjenek együtt a kriptovaluták kérdésében és fontos annak megakadályozása, hogy a vállalatok kijátszhassák az államokat.
A digitális pénzrendszerek működtetőinek hatékonyan kellene kezelniük a veszélyes helyzeteket és gondoskodniuk kellene a kibertámadások elleni védelemről. Kiemelt cél továbbá, hogy az üzemeltetett rendszerek megakadályozzák a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását. Végül tisztázni kellene az egyes országok pénzügyi felügyeleteinek jogait, ahol pedig szabályozási hiányosságok vannak, azokat orvosolni kell és a hatályos előírásokat a mostani kor követelményeihez kell igazítani.