Még ötven évet kell várni a digitális agyra

A hagyományos processzorokat először a különböző különleges chipekkel kiegészített modellek követik majd.

Naveen Rao, az Intel mesterséges intelligencia részlegének vezetője kifejtette, hogy a digitális agy megalkotásáig még legalább 50 esztendőnek kell eltelnie. A szakember hozzátette, hogy egyre fontosabb a számukra a mesterséges intelligencia, a képfelismerő és a gépi tanulási chipek. Úgy véli, a jövőben a számítógépeket a mesterséges intelligencia által igényelt komoly számítási teljesítmény viszi majd előre. Soha nem volt nagyobb igény a nagy számítási teljesítményre, mint napjainkban. Azonban lezárult az a korszak, amikor ezeknek a feladatoknak az elvégzésével egy univerzális processzor is megbirkózik és már nem elegendőek kiegészítő megoldásnak a különleges grafikus chipek sem.


A menedzser szerint miután a mesterséges intelligencia mindent át fog szőni, ezért mindenhová el is juttatják majd. Hiszik, hogy a szabványos processzorok lesznek továbbra is a számítógépek központi egységei, de azokat számos speciális chip fogja kiegészíteni, amelyek az egyes alkalmazások munkáját segítik majd. A megoldások között lesz a Movidius vagy a Nervana, s a képek felismerésére vagy a gépi tanulásra lesznek kiképezve. E chipek közös jellemzője az, hogy nagyon gyorsan feldolgozzák a különböző adatokat. Jelenleg 100 milliárd különböző értéket tudnak ezek a processzorrendszerek egy időben egymással összekötni. 2020 végétől ez az érték már egybillió lesz.

Rao rámutatott, hogy 100 milliárd paraméter feldolgozására körülbelül 1,5 megawattra van szükség, az emberi agynál ugyanez az érték 20 watt. Ráadásul napjaink hardverei elérték a teljesítményük határait, ezért van szükség arra, hogy chipekből álló rendszerek szervezzék meg az adatok megosztását, tárolását és feldolgozását. Ehhez viszont specializált szoftverek is kellenek, amelyeknek biztonságosaknak és nyílt forráskódúaknak kell lenniük, hogy az egész ágazat együtt dolgozhasson a továbbfejlesztésükön. Az Intel ezért a következő években fejlesztők ezreit toborozza majd. A konszern már most az egyik legnagyobb mesterséges intelligencia chip-szállító. A technológiára épülő alkalmazásokhoz készített processzorok piaca a következő négy évben 25 milliárdosra fog nőni.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ostoros #11
    Még ez egy lehetőség, igen, csak nem lesz jó semmire, mert nem sokszorosítható és így nem is sorozat gyártható a végeredmény. Kutatók játéka lesz, ha lesz egyáltalán.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2020.01.17. 19:12:50
  • Sequoyah #10
    Letrehozni akar lehetne, de 1 ember biztos nem fogja megerteni es atlatni az egeszet:)
    Szoval gyanus hogy nem a hagyomanyos gyartasi modszerekkel fog tortenni, szoval nem ugy hogy lesz egy nagy tervrajz, es azt legyartjak.
    De kitalalhatnak valami uj modszert, ami visszacsatolasokkal onmagat epiti fel rekurzivan, esetleg egy gyorsitott evolucio-felet utanozva.
  • t_robert #9
    elvben egy felnőtt ember hőleadás normál állapotban úgy 150 Kcal/h. Ami azért úgy 120-130 watt/h.... ebben persze benne van az összes izmunk müködés közbeni hő termelés. de ha abból indulok ki, hogy egy nem terhelt felnőtt szükséges energia bevitele úgy 2000-2500 kcal. amiből úgy nem 100%-ban alakul át a szervezetben energia. (nem vagyunk mi villanymotor 96-98%-os hatékonysággal)... :) vagyis jó ha óránként átlagban 50-60 watt/h a szervezet energia felhasználása. aminek döntó része megy izmokra, légzés, keringés némi mozgás fentartására. Így kizárásos alapon az agy müködésre és az idegpályákon áramló energiára igen csak kevés juthat....
  • t_robert #8
    Azért én 50 évre nem jósolnék az informatikában....
    Mintha valaki 1970-ben írná le a mai informatikát... :)
    Ja ferrit táras és primitív tranzisztoros nagy számítógépek korából. Cserélhető mágnesszalagos egységek 15 kilós 7,25-29 mb-os lemezcsomagok. jó részt elektromos írógépes operátori konzolok,lyukkártya olvasok és lyukszalagos egységek közül... :) de azért végeztek úgy 200 ezer műveletet a jobb gépek 8 ruhásszekrényi méretben. :)
  • ostoros #7
    Nem lesz itt semmi ilyesmi. Saját magánál bonyolultabbat igen nehéz egy rendszernek létrehozni. A kakukkos óra sem tud kakukkos órát építeni, az agy sem tud digitális agyat. Ha sokan együtt dolgoznak rajta, akkor összejöhet persze, de semmivel nem lesz jobb, mint a saját agyunk.
  • Zoliz #6
    Lesz utána is nekik, hogy kontrollálják a "digitális agyakat" a kérdés mi lesz az analógokkal. Arra egy manager mi más is adhatna mint megnyugtató választ.
    Nem baj a vérünkben van az önpusztítás és csakis akkor lesz gond amikor tömeges méreteket ölt.
  • csigafi #5
    Lehet nem élem meg :-) Ezek szerint akik ezen dolgoznak 50 évig tutira van biztos munkahelyük?
  • NEXUS6 #4
    Csak az a gáz, hogy az agy nem digitális! ;)
  • globint #3
    10-50 milliárd $ az alkatrész költsége? Egy ember "előállítása" ennek töredéke!
    Utoljára szerkesztette: globint, 2020.01.14. 21:20:25
  • kvp #2
    A jelenlegi processzorok fogyasztasat jelentosen lehetne csokkenteni, ha az emberi agyra jellemzo sebessegen futnanak. A leggyorsabb neuron is csak kb. 1 kHz-en tuzel, tehat ha annyi nagyon egyszeru processzort tennenk egy szamitogepbe, mint amennyi emberi neuron van, majd max. 1 kHz-en jaratnank oket, akkor nem igazan fogyasztana tobbet mint az emberi agy. Ebben az esetben 100 wattos energiaigennyel es 100 milliard neuronnal szamolva egy egysegre 1 nanowatt jutna. Ez pont egy kis low end PIC mikrovezerlo fogyasztasa, ami padlogazon (1 mips-en) tokeletesen tudna szoftverbol emulalni egyetlen 1 kHz-es neuront. A gond inkabb ott van, hogy ezt eleg draga lenne legyartani, bar technologiailag mar ma is kepesek lennenk ra. (atlag 0.1-0.5 cent egy kisebb PIC vezerlo, igy 10-50 milliard dollarrol indulna az alkatreszkoltseg)