Berta Sándor
A dolgok internete nem épülhet adatokon alapuló üzleti modellekre
Az internet motorjának az emberek adatai számítanak, de a mindenütt jelenlévő szenzorok adatait nem szabad majd cégek kezébe adni. Fontos lenne, hogy tanuljunk a világháló esetében elkövetett hibáikból.
Az internet alapvetően változtatta meg az emberek életét és számos pozitív hatása volt, de nagyon sok negatív hozadéka is, például a magáninformációk pénzzé tétele egyes vállalatok fő üzleti stratégiájává vált. Az internet nagy üzleti modellje az információk összekapcsolásán alapul és lehetővé tette a személyre szabott reklámok létrehozását. Christopher Frauenberger, a Bécsi Műszaki Egyetem tudományos munkatársa szerint az végzetes lenne, ha ez az üzleti modell valósulna meg a dolgok internete esetében is.
Az okosotthonok és az okosvárosok sok további adatot kínálhatnak a cégeknek, s ha azokat hasonló módon hasznosítanák, akkor a következmények még rosszabbak lennének, mint a világháló esetében. Ez disztópikus lenne és a felhasználók akaratlanul is manipulációknak tennék ki magukat. A kutató ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az okostechnológiák megváltoztatják majd a hatalmi viszonyokat.
Persze mindent lehet jól és rosszul is csinálni. Az előbbire konkrét példa egy salzburgi okosotthon-projekt, amelynek keretében szenzorok mérik az egyes lakásokban a hőmérsékletet és azt a lakosok igényeihez mérten állítják be. Így mindenki olyan hőmérsékletű lakásban lehet, ami neki ideális, egyúttal pedig hozzájárulhat az energiahatékonysághoz. Szintén követendő példa lehet Barcelona, ahol az átláthatóságra és a nyíltan hozzáférhető adatokra építenek. Ez a szakember szerint jó dolog, de tudni kell, hogy a nyílt adatoknak és azok használatának is vannak határaik. Számít az is, hogy az adott piaci szereplő mennyire tekinti lényegesnek az etikát a digitalizálás során, s rendkívül fontos, hogy legyenek egyeztetések a különböző témákról, illetve az innovációkat társadalmi felelősségvállalással ötvözzék.
Amint arra Frauenberger rámutatott, az embereknek mindig joguk és igényük van arra, hogy részt vehessenek az életkörülményeik meghatározásában. A technológiát sosem szabad az emberekre "rátolni", pedig manapság túlzottan gyakran ez a helyzet. Ehelyett hagyni kellene, hogy a felhasználók részt vegyenek a technológia alakításában.
"Azt látjuk, hogy a dolgok internete területén sokan technológiai opportunizmust követnek. Ez azt jelenti, hogy mindent megtesznek, amit csak lehetséges. A másik oldalon ugyanakkor ott van egy erős gazdasági erő, amely elősegíti az adatok pénzzé tételét. Ez utóbbival kell valamit szembeállítani. Az egyik megoldást az okosotthon-termékeket fejlesztő kis startupok jelenthetik, amelyeknél átgondolhatók az innovációs folyamatok, így az etikai szempontokat már a fejlesztési folyamat során figyelembe lehet venni. Egy másik megoldás, ha a cégeket rávesszük arra, hogy foglalkozzanak az etikával." "Azt látjuk, hogy a vállalatok nagyon is tudatában vannak ezeknek a témáknak, de nem tudják pontosan, hogy miként ültessék át ezt a dolgot konkrét, technológiai megoldásokká. A helyzetet nehezíti, hogy sok piaci szereplő visszatér a technológiai opportunizmushoz, ha nem sikerül a problémákra azonnal megoldásokat találnia" - szögezte le végül a kutató.
Az internet alapvetően változtatta meg az emberek életét és számos pozitív hatása volt, de nagyon sok negatív hozadéka is, például a magáninformációk pénzzé tétele egyes vállalatok fő üzleti stratégiájává vált. Az internet nagy üzleti modellje az információk összekapcsolásán alapul és lehetővé tette a személyre szabott reklámok létrehozását. Christopher Frauenberger, a Bécsi Műszaki Egyetem tudományos munkatársa szerint az végzetes lenne, ha ez az üzleti modell valósulna meg a dolgok internete esetében is.
Az okosotthonok és az okosvárosok sok további adatot kínálhatnak a cégeknek, s ha azokat hasonló módon hasznosítanák, akkor a következmények még rosszabbak lennének, mint a világháló esetében. Ez disztópikus lenne és a felhasználók akaratlanul is manipulációknak tennék ki magukat. A kutató ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az okostechnológiák megváltoztatják majd a hatalmi viszonyokat.
Persze mindent lehet jól és rosszul is csinálni. Az előbbire konkrét példa egy salzburgi okosotthon-projekt, amelynek keretében szenzorok mérik az egyes lakásokban a hőmérsékletet és azt a lakosok igényeihez mérten állítják be. Így mindenki olyan hőmérsékletű lakásban lehet, ami neki ideális, egyúttal pedig hozzájárulhat az energiahatékonysághoz. Szintén követendő példa lehet Barcelona, ahol az átláthatóságra és a nyíltan hozzáférhető adatokra építenek. Ez a szakember szerint jó dolog, de tudni kell, hogy a nyílt adatoknak és azok használatának is vannak határaik. Számít az is, hogy az adott piaci szereplő mennyire tekinti lényegesnek az etikát a digitalizálás során, s rendkívül fontos, hogy legyenek egyeztetések a különböző témákról, illetve az innovációkat társadalmi felelősségvállalással ötvözzék.
Amint arra Frauenberger rámutatott, az embereknek mindig joguk és igényük van arra, hogy részt vehessenek az életkörülményeik meghatározásában. A technológiát sosem szabad az emberekre "rátolni", pedig manapság túlzottan gyakran ez a helyzet. Ehelyett hagyni kellene, hogy a felhasználók részt vegyenek a technológia alakításában.
"Azt látjuk, hogy a dolgok internete területén sokan technológiai opportunizmust követnek. Ez azt jelenti, hogy mindent megtesznek, amit csak lehetséges. A másik oldalon ugyanakkor ott van egy erős gazdasági erő, amely elősegíti az adatok pénzzé tételét. Ez utóbbival kell valamit szembeállítani. Az egyik megoldást az okosotthon-termékeket fejlesztő kis startupok jelenthetik, amelyeknél átgondolhatók az innovációs folyamatok, így az etikai szempontokat már a fejlesztési folyamat során figyelembe lehet venni. Egy másik megoldás, ha a cégeket rávesszük arra, hogy foglalkozzanak az etikával." "Azt látjuk, hogy a vállalatok nagyon is tudatában vannak ezeknek a témáknak, de nem tudják pontosan, hogy miként ültessék át ezt a dolgot konkrét, technológiai megoldásokká. A helyzetet nehezíti, hogy sok piaci szereplő visszatér a technológiai opportunizmushoz, ha nem sikerül a problémákra azonnal megoldásokat találnia" - szögezte le végül a kutató.