Berta Sándor
Káros a túl gyors digitális átalakulás
A digitális korszak rombolja a szervezeti hierarchiát, a mesterséges intelligencia pedig veszélyezteti a munkaerőpiacon kialakult szokásokat. A vállalati profitok ugyan nőhetnek, de az embereknek is helyet kell találni egy új rendszerben, ami időbe telik.
A digitalizálás mindent megváltoztat, hiszen mindenki bárhol és bármikor dolgozhat, a munka és a magánélet közötti határok elmosódnak. A munkavédelem jelentősen le van maradva a technológiai fejlődés mögött. Ezen a területen a cégeknek mindenképpen cselekedniük kell, mert hamarosan jöhet a kollektív kiégés. Sokan jól kezelik a stresszt, de csak akkor, ha megmondják nekik, hogy pontosan mit kell tenniük, és fontos, hogy a munka után jöjjön a pihenés. Michael Kastner professzor, munkapszichológus évek óta foglalkozik az új digitális korszak munkaügyi, foglalkoztatási kockázataival. A Herdeckében működő Munkapszichológiai és Munkaegészségügyi Intézet vezetőjének markáns véleménye van a mesterséges intelligencia felbukkanásáról és egyre nagyobb szerepéről.
"A hierarchia a görög hierarchia szóból származik és a jelentése "szent rend". A hierarchiának számos előnye van, például ha egy folyamatnak gyorsan kell lezajlania. Világos utasítások nélkül gyakran káosz van. Ugyanakkor a hierarchiáknak vannak komoly hátrányaik is, például akkor, ha valamilyen kreatív dolognak kellene létrejönnie. Minél összetettebb lesz a világ és minél gyorsabban változik meg minden, annál problémásabbak a hierarchiák. Ez a rendszer nagyon kényelmes lehet az alkalmazottak számára, hiszen ha valami rosszul zajlik, akkor nekik nem kell nagy felelősséget vállalniuk és a főnök a hibás. Kevesen vállalnak örömmel felelősséget a döntéseikért. Ugyanakkor az Y generáció tagjai esetében ez kevésbé igaz, ők igenis szeretnek felelősséget vállalni, viszont igényesebbek és nem szívesen dolgoznak csoportban, továbbá kevésbé kötődnek egy szervezethez vagy vállalathoz" - jelentette ki Michael Kastner.
"A digitalizálás cunamiként érkezik és pillanatok alatt számos szakmát feleslegessé tesz az adótanácsadótól kezdve a biztosítási ügynökig. Ugyanakkor az is igaz, hogy új szakmák is létrejönnek, de komoly szakadékok keletkeznek. Sokan kerülnek majd az utcára és kénytelenek lesznek átképezni magukat. Hamarosan egy teljesen más munka- és magánéletben fogjuk találni magunkat. Meg kell találni az egyensúlyt a digitalizálásnak köszönhető hasznok és károk között. A technológiai megvalósíthatósági őrület során a kapzsiság és a kíváncsiság miatt az a veszély fenyegeti az emberiséget, hogy elhanyagolja a társadalmi innovációkat. Ebben a vezetőknek különösen nagy felelősségük van. Pszichológusként pontosan tudom, hogy az embernek szüksége van egy bizonyos stabilitásra, orientációra és tervezhetőségre. A digitalizálás és a mesterséges intelligencia veszélyt jelentenek, de ezt sokan nem szívesen veszik tudomásul" - ecsetelte a professzor.
A professzor nincs jó véleménnyel a mesterséges intelligencia okozta folyamatokról, például a kínai szociális kreditrendszerről, amely teljes mértékű társadalom-ellenőrzést tesz lehetővé. Úgy véli, az embernek sikerül majd egy olyan világot létrehoznia, amelyben algoritmusok döntenek helyette és nem az ő kezében van az irányítás, miközben alapvetően fél az ellenőrzés elvesztésétől és az ilyen helyzetekre elutasítással vagy gyűlölettel reagál.
A digitalizálás mindent megváltoztat, hiszen mindenki bárhol és bármikor dolgozhat, a munka és a magánélet közötti határok elmosódnak. A munkavédelem jelentősen le van maradva a technológiai fejlődés mögött. Ezen a területen a cégeknek mindenképpen cselekedniük kell, mert hamarosan jöhet a kollektív kiégés. Sokan jól kezelik a stresszt, de csak akkor, ha megmondják nekik, hogy pontosan mit kell tenniük, és fontos, hogy a munka után jöjjön a pihenés. Michael Kastner professzor, munkapszichológus évek óta foglalkozik az új digitális korszak munkaügyi, foglalkoztatási kockázataival. A Herdeckében működő Munkapszichológiai és Munkaegészségügyi Intézet vezetőjének markáns véleménye van a mesterséges intelligencia felbukkanásáról és egyre nagyobb szerepéről.
"A hierarchia a görög hierarchia szóból származik és a jelentése "szent rend". A hierarchiának számos előnye van, például ha egy folyamatnak gyorsan kell lezajlania. Világos utasítások nélkül gyakran káosz van. Ugyanakkor a hierarchiáknak vannak komoly hátrányaik is, például akkor, ha valamilyen kreatív dolognak kellene létrejönnie. Minél összetettebb lesz a világ és minél gyorsabban változik meg minden, annál problémásabbak a hierarchiák. Ez a rendszer nagyon kényelmes lehet az alkalmazottak számára, hiszen ha valami rosszul zajlik, akkor nekik nem kell nagy felelősséget vállalniuk és a főnök a hibás. Kevesen vállalnak örömmel felelősséget a döntéseikért. Ugyanakkor az Y generáció tagjai esetében ez kevésbé igaz, ők igenis szeretnek felelősséget vállalni, viszont igényesebbek és nem szívesen dolgoznak csoportban, továbbá kevésbé kötődnek egy szervezethez vagy vállalathoz" - jelentette ki Michael Kastner.
"A digitalizálás cunamiként érkezik és pillanatok alatt számos szakmát feleslegessé tesz az adótanácsadótól kezdve a biztosítási ügynökig. Ugyanakkor az is igaz, hogy új szakmák is létrejönnek, de komoly szakadékok keletkeznek. Sokan kerülnek majd az utcára és kénytelenek lesznek átképezni magukat. Hamarosan egy teljesen más munka- és magánéletben fogjuk találni magunkat. Meg kell találni az egyensúlyt a digitalizálásnak köszönhető hasznok és károk között. A technológiai megvalósíthatósági őrület során a kapzsiság és a kíváncsiság miatt az a veszély fenyegeti az emberiséget, hogy elhanyagolja a társadalmi innovációkat. Ebben a vezetőknek különösen nagy felelősségük van. Pszichológusként pontosan tudom, hogy az embernek szüksége van egy bizonyos stabilitásra, orientációra és tervezhetőségre. A digitalizálás és a mesterséges intelligencia veszélyt jelentenek, de ezt sokan nem szívesen veszik tudomásul" - ecsetelte a professzor.
A professzor nincs jó véleménnyel a mesterséges intelligencia okozta folyamatokról, például a kínai szociális kreditrendszerről, amely teljes mértékű társadalom-ellenőrzést tesz lehetővé. Úgy véli, az embernek sikerül majd egy olyan világot létrehoznia, amelyben algoritmusok döntenek helyette és nem az ő kezében van az irányítás, miközben alapvetően fél az ellenőrzés elvesztésétől és az ilyen helyzetekre elutasítással vagy gyűlölettel reagál.