SG.hu·
Oroszország - elérhetetlen a Protonmail több szervere
A Telegram után egy újabb szolgáltatás lett szálka Moszkva szemében.
Tavaly áprilisban rendelte el egy moszkvai bíróság a Telegram oroszországi hozzáférésének blokkolását, miután az üzenetküldő szolgáltató az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság (Roszkomnadzor) követelése ellenére sem szolgáltatta ki a felhasználók kommunikációjának dekódolási kulcsait a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB). Az ítélet felhatalmazta a Roszkomnadzort, hogy haladéktalanul hozzákezdjen a Telegramhoz való hozzáférések letiltásához. A cég később beleegyezett abba, hogy bírósági döntés alapján kiszolgáltassa az üzenetküldő szolgáltatását használó terroristák egyes adatait, de a blokkolás ellenére továbbra is elérhető. A Telegram a blokád ellenére is él és virul.
Most kiderült, hogy a Protonmail több szerveréhez is blokkolniuk kell a hozzáféréseket az orosz internetszolgáltatóknak. Az indoklás alapján az intézkedésre azért volt szükség, mert számos bombafenyegetés miatt januárban több iskolát és kormányzati épületet is ki kellett üríteni. A Protonmail elleni blokádról elsőként a TechCrunch számolt be. Az egyik orosz blogra felkerült az FSZB rendeletének másolata, amelynek értelmében az orosz internetszolgáltatóknak összesen 26 IP-címhez kell blokkolniuk a hozzáféréseket. A tiltás két Protonmail levelezőszerver, több Tor-szerver és számos más levelezőszerver IP-címét is érinti.
A cég tájékoztatása szerint a Protonmail webes felülete továbbra is elérhető, az orosz ügyfeleik gond nélkül használhatják a fiókjaikat, de az oroszországi e-maileket már nem tudják fogadni. Dr. Andy Yen, a Protonmail alapítója-vezérigazgatója kijelentette, hogy a blokád nem az általában megszokottnál kisebb mértékben valósult meg. Mindenesetre dolgoznak azon, hogy valamilyen módon biztosíthassák a szolgáltatást az érintett orosz felhasználók számára. Érdekesség, hogy a Telegram blokádja még a Kreml számára is okozott komoly kényelmetlenségeket. A Bloomberg tudósítása alapján ugyanis a kormányhivatalnokok kénytelenek voltak az ICQ szolgáltatásra visszaváltani azért, hogy kommunikálni tudjanak az orosz és a külföldi sajtóorgánumokkal.
Tavaly áprilisban rendelte el egy moszkvai bíróság a Telegram oroszországi hozzáférésének blokkolását, miután az üzenetküldő szolgáltató az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság (Roszkomnadzor) követelése ellenére sem szolgáltatta ki a felhasználók kommunikációjának dekódolási kulcsait a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB). Az ítélet felhatalmazta a Roszkomnadzort, hogy haladéktalanul hozzákezdjen a Telegramhoz való hozzáférések letiltásához. A cég később beleegyezett abba, hogy bírósági döntés alapján kiszolgáltassa az üzenetküldő szolgáltatását használó terroristák egyes adatait, de a blokkolás ellenére továbbra is elérhető. A Telegram a blokád ellenére is él és virul.
Most kiderült, hogy a Protonmail több szerveréhez is blokkolniuk kell a hozzáféréseket az orosz internetszolgáltatóknak. Az indoklás alapján az intézkedésre azért volt szükség, mert számos bombafenyegetés miatt januárban több iskolát és kormányzati épületet is ki kellett üríteni. A Protonmail elleni blokádról elsőként a TechCrunch számolt be. Az egyik orosz blogra felkerült az FSZB rendeletének másolata, amelynek értelmében az orosz internetszolgáltatóknak összesen 26 IP-címhez kell blokkolniuk a hozzáféréseket. A tiltás két Protonmail levelezőszerver, több Tor-szerver és számos más levelezőszerver IP-címét is érinti.
A cég tájékoztatása szerint a Protonmail webes felülete továbbra is elérhető, az orosz ügyfeleik gond nélkül használhatják a fiókjaikat, de az oroszországi e-maileket már nem tudják fogadni. Dr. Andy Yen, a Protonmail alapítója-vezérigazgatója kijelentette, hogy a blokád nem az általában megszokottnál kisebb mértékben valósult meg. Mindenesetre dolgoznak azon, hogy valamilyen módon biztosíthassák a szolgáltatást az érintett orosz felhasználók számára. Érdekesség, hogy a Telegram blokádja még a Kreml számára is okozott komoly kényelmetlenségeket. A Bloomberg tudósítása alapján ugyanis a kormányhivatalnokok kénytelenek voltak az ICQ szolgáltatásra visszaváltani azért, hogy kommunikálni tudjanak az orosz és a külföldi sajtóorgánumokkal.
