Berta Sándor
Izland lett az új bitcoinközpont
A szigetországban nagyon kedvezőek a feltételek a kriptovaluták bányászatához, de ennek semmi előnyét nem látják.
A legtöbb szerverfarm Kínában található, de az egyik új központnak Izland számít. Mindez nem véletlen, hiszen a vulkánok által létrejött szigeten rengeteg a természetes hőforrás, emellett az alacsony hőmérséklet segíti a számítógépek hűtését. Egyre több vállalat települ a szigetre azért, hogy kihasználja a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeket, nemrég a MoonLite projekt költözött Izlandra. A program működtetői augusztustól számos, kriptovalutát bányászó ipari számítógép-központot fognak megújuló energiákkal üzemeltetni.
Az Associated Press arról számolt be, hogy Izlandon többet fogyasztanak a bitcoint és más virtuális fizetőeszközöket termelő rendszerek, mint az összes háztartás együtt. Johann Snorri Sigubergsson, a Hitaveita Sudurnesja nevű energetikai cég képviselője kijelentette, hogy a növekvő kriptovaluta-ipar az idei áramfogyasztását akár 100 megawattra is növelheti. Ez több mint, amennyit Izland teljes lakossága - 340 000 ember - fogyaszt. Naponta körülbelül 300 000 tranzakcióra kerül sor, amelyekért cserébe a kriptovaluta-bányászok bitcoint kapnak. Az egyes tranzakciókhoz 245 kilowattóra áram szükséges. A számítógépek folyamatosan működnek, az áramfogyasztás tehát állandóan magas. Éppen ezért érték korábban kritikák a módszert, mondván túlzott mértékben károsítja a környezetet - hiába a megújuló áram, attól még egy ilyen üzemnek van szennyezése.
Az Associated Press rámutatott, hogy Keflavikban már három nagy számítógép-központ is található. Az egyikük a Genesis Mining, amely 2014-ben költözött Németországból Izlandra azután, hogy a bitcoin értéke 350 dollárról 1000 dollárra nőtt.
Mindebből azonban a helyiek nem sokat profitálnak, hiszen a tevékenység munkaerőigénye alacsony, néhány karbantartó kell csak, a hardvert külföldről szállítják oda, és a kibányászott bitcoinok után adót sem kell fizetni. Smari McCarthy, az Izlandi Kalózpárt képviselője a növekvő kriptovaluta-ipar miatt azt javasolta, hogy meg kellene adóztatni a digitális pénzek előállítását. A politikus hozzátette, hogy normál körülmények között az értékteremtéshez hozzájáruló helyi társaságok egy bizonyos mértékű adót fizetnek. Ezek a vállalkozások viszont ezt nem teszik meg, pedig meg kellene tenniük. McCarthy azzal egészítette ki az elmondottakat, hogy ő semmiképpen sem akar a kriptovaluta-bányászó létesítmények ellenfele lenni, hanem együtt akar dolgozni velük és profitálni a tevékenységükből.
A legtöbb szerverfarm Kínában található, de az egyik új központnak Izland számít. Mindez nem véletlen, hiszen a vulkánok által létrejött szigeten rengeteg a természetes hőforrás, emellett az alacsony hőmérséklet segíti a számítógépek hűtését. Egyre több vállalat települ a szigetre azért, hogy kihasználja a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeket, nemrég a MoonLite projekt költözött Izlandra. A program működtetői augusztustól számos, kriptovalutát bányászó ipari számítógép-központot fognak megújuló energiákkal üzemeltetni.
Az Associated Press arról számolt be, hogy Izlandon többet fogyasztanak a bitcoint és más virtuális fizetőeszközöket termelő rendszerek, mint az összes háztartás együtt. Johann Snorri Sigubergsson, a Hitaveita Sudurnesja nevű energetikai cég képviselője kijelentette, hogy a növekvő kriptovaluta-ipar az idei áramfogyasztását akár 100 megawattra is növelheti. Ez több mint, amennyit Izland teljes lakossága - 340 000 ember - fogyaszt. Naponta körülbelül 300 000 tranzakcióra kerül sor, amelyekért cserébe a kriptovaluta-bányászok bitcoint kapnak. Az egyes tranzakciókhoz 245 kilowattóra áram szükséges. A számítógépek folyamatosan működnek, az áramfogyasztás tehát állandóan magas. Éppen ezért érték korábban kritikák a módszert, mondván túlzott mértékben károsítja a környezetet - hiába a megújuló áram, attól még egy ilyen üzemnek van szennyezése.
Az Associated Press rámutatott, hogy Keflavikban már három nagy számítógép-központ is található. Az egyikük a Genesis Mining, amely 2014-ben költözött Németországból Izlandra azután, hogy a bitcoin értéke 350 dollárról 1000 dollárra nőtt.
Mindebből azonban a helyiek nem sokat profitálnak, hiszen a tevékenység munkaerőigénye alacsony, néhány karbantartó kell csak, a hardvert külföldről szállítják oda, és a kibányászott bitcoinok után adót sem kell fizetni. Smari McCarthy, az Izlandi Kalózpárt képviselője a növekvő kriptovaluta-ipar miatt azt javasolta, hogy meg kellene adóztatni a digitális pénzek előállítását. A politikus hozzátette, hogy normál körülmények között az értékteremtéshez hozzájáruló helyi társaságok egy bizonyos mértékű adót fizetnek. Ezek a vállalkozások viszont ezt nem teszik meg, pedig meg kellene tenniük. McCarthy azzal egészítette ki az elmondottakat, hogy ő semmiképpen sem akar a kriptovaluta-bányászó létesítmények ellenfele lenni, hanem együtt akar dolgozni velük és profitálni a tevékenységükből.